Charles Percy Snow
(részletek)
két kultúra, humán kultúra, reál kultúra, harmadik kultúra, tudomány, művészet
„Azt hiszem, hogy a nyugati társadalom egészének intellektuális élete egyre növekvő
mértékben hasad szét két szemben álló csoportra […] az irodalmárok az egyik oldalon,
a tudósok – és ezek között is elsősorban a fizikusok – a másikon. A kettő között
pedig a kölcsönös meg nem értés és néha (különösen a fiatalok között) az ellenszenv
és ellenséges érzés szakadéka. Különlegesen eltorzított képe van az egyiknek a másikról…”
Németh László
(részlet)
két kultúra, humán kultúra, reál kultúra, harmadik kultúra, tudomány, művészet
„A vitában a legtöbb szó arról a szakadékról esett, mely a természettudományos
és történeti műveltség közt tátong. Én ezt a szakadékot önmagamban soha nem
éreztem. Pedig, ha a dolog természetéből eredne, érezhettem volna: hisz igen
hamar e szakadék két partján leltem a két lábamat. Mint íróságra készülő
fiatal, a nagy kortársak, Babits, Kosztolányi, Juhász – példájára
én is a bölcsészetre iratkoztam be s a bölcsészeti kar akkori kivérzettségén
s elaggottságán kívül Négyessy professzornak köszönhetem, hogy egy
hathetes szemeszter után megtettem a vakmerő ugrást: átiratkoztam az orvoskarra.
Hogy ez az ugrás szerencsés volt-e, vagy szerencsétlen, több mint negyven év
múltán sem tudnám eldönteni…”
Simonyi Károly
két kultúra, humán kultúra, reál kultúra, harmadik kultúra, tudomány, művészet
„Azt mindenesetre le kell szögeznünk, hogy: egyetlen, egységes kultúra van,
de csak számunkra, a befogadó individuumok számára merül fel az a
kérdés, hogyan lehet annak lényeges elemeit kiválasztani, magunkévá tenni,
tanítani. Tudomásul kell azonban azt is vennünk, hogy a nagy alkotók – művészek,
tudósok – szükségszerűen öntörvényűek és öntörvényük esetleg a teljes
egyoldalúságot jelenti számukra…”
Rényi Alfréd
két kultúra, humán kultúra, reál kultúra, harmadik kultúra, tudomány, művészet
„Nagyon időszerűnek tartom azt a vitát, amelyik az utóbbi időben megindult
a természettudomány és az irodalom közötti egyre mélyülő »szakadék« áthidalásáról,
azonban úgy érzem, hogy ez a kérdés csak része egy átfogóbb problémának:
a kultúra egysége van veszélyben, és ha már félreverjük a harangot, akkor
nézzünk szembe a probléma egészével. Úgy látom, hogy itt nem csupán egy
szakadékról van szó, hanem szakadékok és repedések egész soráról. Hiszen még
az egyes tudományok is egyre élesebben elkülönülnek egymástól, éppen gyors
iramú fejlődésük, a tudásanyag exponenciálisan növekvő felhalmozódása folytán.
Ezek a problémák a gyors fejlődés velejárói; a diagnózis röviden úgy szól,
hogy a betegség nem más, mint embarrasse de richesse.”
Simonyi Károly
A középkori egyetem
egyetem, középkor, Európa
„A középkor mind a mai napig fennálló, élő és ható – szervezetében még mindig
sok középkori vonást mutató – intézménye az egyetem, az univerzitás… Az alábbi
tárgyakat tanulták: grammatika, retorika, logika (trivium). A logika
Arisztotelész »Organon«-ját jelentette Porphüriosz bevezetőjével
(»Isagoge«) mint előtanulmánnyal. Ezután jöttek a quadrivium tárgyai:
aritmetika, geometria, asztronómia, zene. Választható tárgyak is szerepeltek:
ilyen volt Arisztotelész »Fiziká«-ja…”
matematika, számolótábla, ókor, Római Birodalom
„Ezt kaptad meg amazt, sokszor még többet is adtam!”
Számol – s rázza farát…
Albrecht Dürer: „Melankólia”
matematika, számelmélet, bűvös négyzet
„A latin négyzeteket a középkorban különleges tulajdonságaik miatt bűvösnek
tartották, és talizmánként hordták. Úgy gondolták, hogy viselőjüket megóvják
mindenféle rossztól.”
matematika, pi, Szász Pál
„A mnemotechnikai verseknek egy fajtáját képezik az olyan versek (szövegek),
amelyek számneveket nem is tartalmaznak, hanem a szöveg minden egyes szava
betűinek száma szolgáltatja a megjegyzésre szánt számsorozatot.”
matematika, matematikai logika, arisztotelészi szillogizmusok
„Barbara celarent sarii ferio baralipton
Celantes dabitis fapesmo drisesomorum;
Cesare campestres festino baroco; darapti
Felapton disamis datisi bocardo ferison.”
fizika, mértékrendszerek
„Hogy el ne szalajtsuk, idejében szólok. Annyi szép jubileumot csináltunk
a följebbvaló esztendőkben, hogy már az idén se maradjunk anélkül. Legalább
egy ódapályázatot meg egy szoborpályázatot írjunk ki. Az ódát a centiméterről
kell szerkeszteni, szobrot meg a liternek állítani. Ennek különösen az kedvezne,
ha egy kis választásos időt is hozna ránk mostanában a jó Isten. Legalább az
ihlet is kéznél volna. Ebben az esztendőben jubilál Magyarországon a méterrendszer.
Most hatvan éve, hogy a szittya nemzet befogadta ezt a jakobinus találmányt;
és ezzel is utat nyitott a destrukciónak. No már amennyiben az új divat a
nemzeti mértékek feladását jelentette.”
matematika, zérussal való osztás
„Hogy jól emlékezetükbe véssük olvasóinknak a zérussal való osztás tilalmát,
idézzük a következő pár sort a vagy száz évvel ezelőtt (1850 körül – A
szerk.) Németországban megjelent »Matematische Bierzeitung«-ból.
Ebben olvashatjuk a Paradicsom-legendának a következő szellemes változatát…”
Efrájim Kishon
Kishont Ferenc, Efrájim Kishon, író, olvasó
„Ott ülök a pályaudvar várótermében, és várom, hogy jöjjön a vonat. Közben,
mint vérbeli íróember, félig lehunyt szempilláim alól élesen figyelem a
nyüzsgő tömeget. Különösen azt az urat figyelem, aki ott ül velem szemben
a padon, és az újságot böngészi. Voltaképpen csak rá koncentrálok. Az ünnepi
számot olvassa, amelyben az a felejthetetlen cikkem jelent meg. Direkt kíváncsi
vagyok. Kívülről tudom a lapot, pontosan követem a lapozgató ismeretlent,
mint holló a fánkot. Abból, hogy mit olvas el először, halálos biztonsággal
meg tudom állapítani műveltségi fokát, politikai horizontját és bizonyos
mértékig szexuális érdeklődését. Van, aki a sportrovatnál kezdi, van, aki
a híreknél, van, aki az öngyilkosságokra inklinál. Az olvasó nyitott könyv
előttem. Íme, az emberem elérkezett az én cikkemhez. Továbblapoz…”