Szerzőnk a középkori Velencében található hajójavító műhely leírásával a Pokolbéli állapotokat kívánja érzékeltetni…

„– Úgy látszik, Anselmo, te most éppen úgy gondolkodol, ahogy a mórok, akiket sem a szentírásból merített idézetekkel, sem a józan észből folyó okoskodással, sem a hitcikkelyekre alapozott bizonyításokkal nem lehet meggyőzni felekezetök tévelygéseiről, hanem egészen kézzel fogható, könnyen érthető, nyomatékos és minden kétséget kizáró érvekkel kell megtámadni, ellenvetést nem tűrő matematikai bizonyítékokkal…”

„Ernest Rutherford 1871-ben született az Új-Zéland déli szigetén levő Nelson város közelében. Sok évvel később tudományos érdemei elismeréséül a Lord Rutherford of Nelson címet kapta…”

„Hogy milyen lélegzetelállítóan kísértenek egymásba a világok, szemléltetően mutatta az úgynevezett »táplálkozó csepp«, amelyet Leverkühn papa több ízben a szemünk láttára etetett meg…”

„Két szakaszból állt a vacsora: egy-egy szakasz három fogásból állt. Elsőnek birkalapockát kaptunk, szigorúan egyenlő szárú háromszögekbe vágva; utána bifszteket romboid módra; végül pudingot csigavonalakban…”

„S erre oly keservesen elpityeredett, hogy Don Quijote bosszúsan és haraggal rárivallt: – Mit félsz, te gyáva féreg? Miért pityeregsz, te nyúlszívű? Talán üldöz vagy kerget valaki, te patkánylélek? Vagy mid hiányzik, te még a bőség kellős közepén is ínségről panaszkodó?…”

„Mindez valóságosan megtörtént. A környék minden öregasszonya beszélte, sőt a Kazinczy Ferenc jegyzetei között is bennfoglaltatik. A második kérője Rózsikának egy nagyvállalkozó volt Brünnből, aki mint üzletember, azt a mellékjogot se tagadta, hogy a Rózsika hozományával egész Közép-Európára kiterjeszti a vállalatát…”

„A tanárképzőben rámparancsoltak, hogy töröljem a matematikát. Érthetően, nem értek rá vitatkozni s nem is válaszoltak az én – elsöprőnek szánt – érvelésemre: »Nem megy az irodalommal? Matematika nélkül ma már nincs filozófia; filozófia nélkül nincs költészet, irodalom« – mondtam. Csak intettek, gyerünk, húzzam ki a matematikát. Dühömben kihúztam a magyart és franciát. Fogalmam sem volt, hogy ezzel a cserével mekkora főnyereményhez jutok…”

„Mikszáth úr szenvedélyesen kártyázott. »Megmondtam én a Jóskának a szemébe, hogy én sokkal jobb tarokkista vagyok, mint ő. Te meg, Móricz bátyám, sokkal jobb író vagy, mint én – és az is valami. Ezt mondtam neki.« A mesternek felötlött a sok kacsos, visszeres irodalmi láb, és azt gondolta a futballal kapcsolatosan, amit a tarokkal Mikszáth úr. »És az is valami.«”

„Az 1970-es években a Nippur közelében fekvő, ókori nevén egyelőre ismeretlen Tell Abú Szalábík ásatásai során nagy mennyiségű archaikus irodalmi tábla került napvilágra. Ezek egyike – felépítésében és hangulatteremtő eszközeiben – szoros rokonságot mutat a már korábban is ismert »A tábla házának fia« című iskolai költeménnyel…”

Valamikor a hetvenes években figyeltem fel az I. számú Belgyógyászati Klinika (VIII. ker., Józsefváros, Korányi Sándor u. 2.) épületének falán az alábbi, ma is látható emléktáblára: „Ebben az épületben dolgozott…

„A kézzel gyógyítás (borbélyozás) az elváladtakat egybefoglalja, az egybefoglaltakot elválasztja, az egyberomlottakot megigazítja, a kelletinél többeket kiirtja, és az elfogyottakot megújítja.”

„John Updike a kortárs amerikai prózaírás meghatározó egyénisége, hazánkban vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb külföldi szerző. Pontosan tudja, mi kell az olvasónak, ám e meglehetősen lakonikus, csupán az aktuális igényekhez alkalmazkodás piaci képességét kifejező megállapítás mellett kimagasló érzékenységű és intelligenciájú modern művész. Updike rengeteget tud, de nem vész el a szaktudás fantáziátlan részletkérdéseiben…”

Egyiptomi feladatok az ókorból…. Részletek a kötet második, rövidített kiadásából.

„– Nagyszerű! Hát ilyen nagy ember ez a Steinach? – Azt elhiszem, hogy nagy ember. Ez a világkép újjászületését jelenti: az egész tudomány csődjét, egy új tudomány hajnalát – romba dőlt a Newton-, Kepler-, Kopernikusz-, Galilei-féle álomország, amiben éltünk… csodálatos korszak nyílik meg, kitárul előttünk a mindenség, megvilágosodik az ízé a hogyhíjják csak…”

„PEISTHETAIROS: Tudod, hogy én szeretlek: Fogadd tanácsom: állj odébb az útból.
METÓN: Mi baj?
PEISTHETAIROS: Verik ki, mint Spártában, az Idegent; meg is ugrattak már nehányat. Olcsó az ütleg.”

„Nézd, kedves öcsém, a tizennyolcadik században volt egy öreg bűnös, aki kijelentette, hogy ha nem volna Isten, ki kellene találni, s’il n’existait pas Dieu, il faudrait l’inventer. És valóban: az ember kitalálta az Istent…”

„Isten elménket bezárta a térbe.
Szegény elménk e térben rab maradt:
a kapzsi villámölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.”

Aki nem igazán érdekelt a matematikában, lehetőleg ne matematikustól akarjon képet kapni a matematikai formulák morfológiájáról, hiszen egy elvont, rekurzív definíció nem sok élményt nyújt a kívülálló számára. Válasszon erre a célra, inkább regényírót…

„Korunk tobzódik a piktogramokban, ikonokban. Utóbbit a számítástechnika terjeszti, mértéktelenül. Némely program valamennyi ikonját megjelenítve, nem marad helyünk a képernyőn a munkára. Az irodalom – eddigi ismereteim szerint – kevésbé fertőzött. De, nézzünk mindjárt egy klasszikus példát…”

„Születtek polémiák is. Mert Herman Ottónak vérében volt a vita, a polémia. Hány, de hány kemény harcot vívott meg: nem mindig okkal és alappal. Sokszor bizony merő félreértések láncolatából kifolyólag. Sokszor meg pusztán kötekedésből is. L’art pour l’art. Ilyen volt legendás hírű vitája: a vadgalambpör is…”

Feladatok helyett – nyári kikapcsolódásként –, a Java programozási nyelvet specifikáló számítástechnikai szakkönyvből emeltem ki a fejezetek elején, illetve végén található idézeteket. Talán mást is érdekel, hogy egy számítástechnikai szakkönyv írói (kenyéradó gazdájuk a Sun Microsystems, Inc.) mivel színesítették mondanivalójukat…

„Egy klasszikus, ódon kép lebeg előttem; a művész-tanár arculata. Amikor egy órán jelen vagyunk, sohasem azon az órán vagyunk jelen. Ha igazán érteni akarjuk, hogy a szellem milyen titkos búvópatakokon hatol a megformálandóba, ha mint Pygmalion, meg akarjuk formálni az elérhetetlen Aphroditét, akkor ezer szállal kötődünk azokhoz, akiket beavatottá akarunk tenni, s már az első pillanatban elszakadunk a konkrét tárgy szakmai nyersanyagától, az adott óra adott anyagától.”

„BUNSEN szerint fémek negyvenheten vannak,
Ha tudná, örülne TÖRÖK JÁNOS annak.
Negyvenheten és tizenkét nemzetségben,
Szent szám, minthogy ott áll az ó-szövetségben
Egy nemzetségben több, másikban kevesebb
Hadd írjak – új dolog – őrólok éneket.”

Nyári kikapcsolódásként, Nádor György „A természettörvény fogalmának kialakulása” című könyvéből választottam ki egy részt – a Lucretius Carus a természettörvényről című alfejezetet. Miután a főfejezet témája Epikuros és iskolája, a bevezető alfejezet (Epikuros hatásáról) első részét, és a főfejezetet záró bekezdését is idézem…

„[A] misztikus pillanatok viszonylag ritkák a tudomány történetében, de ezekből látszik, hogy valamiféle új beszédforma kezdődik, tűnik kívánatosnak…”

„A Bohr-elmélet [Bohr-féle atommodell] fejlődése első évtizedében hatalmas sikert ért el az összetettebb atomok tulajdonságainak, optikai színképének, valamint kémiai kölcsönhatásának a magyarázatában. Az elméletnek azonban, minden sikere ellenére, megmaradt eredeti vázlatossága és minden kísérlet, amely arra irányult, hogy az elektronok egyik energiaállapotból a másikba való átmenetét a maga eleven valóságában leírják, és az átmenetek eredményeképpen kibocsátott spektrumvonalak intenzitását kiszámítsák, eredménytelen maradt. A Bohr-féle atommodell sikerét színesen eleveníti meg egy vers, a Cromwell-korabeli himnuszok és egyházi dalok ritmusában, amelyet Vlagyimir A. Fock orosz fizikus szerzett a húszas évek elején…”

„A szögméréshez használatos fokskála egyike legrégebbi mértékrendszereinknek. Az ókori Babilon csillagászaitól ránk maradt rendszerben 360° a teljes szög. Érdekes az oka annak, hogy miért éppen a 360-as számot választották bölcs elődeink e nevezetes jellemzőre. Még meglepőbb, hogy a Szentírás szövegében is fellelhetők a csillagászati szög, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló időméréssel kapcsolatos, nagyon is konkrét utalások…”

„Az időmérést forradalmasította a súlyhajtásos, fogaskerekes óra elterjedése. A foliot-szabályozós mechanikus óra feltalálója egyes legendák szerint az a II. Szilveszter pápa, aki I. (Szent) István királyunknak a Szentkoronát ajándékozta. Bár II. Szilveszter kora egyik legképzettebb matematikusa volt, a mechanikus óra feltalálása azonban vélhetőleg nem az ő érdeme. Akárkié is, a késő-középkori irodalom egyik remeke már élvezetes tárgyszerűséggel szól a forradalmi találmányról…”

„A középkor másik nagy találmánya a hadviselést gyökeresen átalakító fekete (füstös) lőpor volt. A legenda szerint Schwarz Berthold szerzetes által felfedezett puskapor precíz vegyi összetétele olvasható egy híres magyar regényben…”

„George Bernard Shaw, amikor felkérték, hogy vacsora után pohárköszöntőt mondjon Albert Einstein tiszteletére, szórakoztatóan és érzékletesen foglalta össze, hogyan lett a gravitációs erőkből a tér görbülete, ellentétben a newtoni abszolút térben ható, négyzetesen csökkenő erővel. Titkára feljegyzése szerint a shaw-i pohárköszöntő a következőképp hangzott…”

„Egy filozófiai szöveggyűjteményben vagy valami hasonlóban olvastam: »Az igazi filozófus az a kilencéves kislány, aki miután kinézett az ablakon, hirtelen anyjához fordult, és így szólt: Anyu, én csak azt szeretném tudni, hogyan lett egyáltalán bármi is?«”

„Igen; a ló az ember mellett tűr és szenved. Öröme nyilvánítására van hangja, a nyerítés; fájdalmát azonban nem képes kifejezni. De valóban így van-e? Hallgassuk csak Homéroszt, milyen meleg részvéttel írja le Akhilleusz lovainak, … gyászát gazdájuk legjobb barátja, Patroklosz elvesztén…”

A szerző ebbe a művébe beleszövi a fizika fejlődésével kapcsolatos ismereteit. Darabját a kritika értetlenül fogadta, melynek oka természetesen nem a fizikáról szóló rész volt. Bár az író egyik legnépszerűtlenebb művének tartják, ez semmit sem von le a részlet érdekességéből…

„Az első professzor, akivel megismerkedtem, egy hatalmas teremben dolgozott negyven tanítvánnyal maga körül. Miután üdvözöltük egymást, látta, hogy azonnal elmerültem egy rámára emlékeztető szerkezet szemléletében, mely akkora volt, hogy kitöltötte a szoba egész hosszát és szélességét. A tudós megjegyezte, hogy én talán nagyon meg fogok lepődni, ha majd világos lesz előttem, miféle terven töri a fejét; ő ugyanis a szellemi tudományok fejlesztését tisztán technikai módszerekkel óhajtja elérni…”

„Minerva készen, sisakkal a fején, pajzzsal-dárdával a kezében pattant ki atyja, Jupiter fejéből. Büszke is volt fényes fegyverzetére, s azon nyomban sétára indult, mutogatta mindenfelé. Bámulták az emberek és dicsérték, a nagyravágyóbbak pedig alig várták, hogy utánozhassák. Maga Minerva is erre bíztatta őket: tetszett neki, hogy ő a mérték, a minta, a modell…”

Adatok, tények, érdekességek a matematika középfokú tanításához és tanulásához.

„Marcel Duchamp egyik utolsó geometriai munkája az 1919-es »Unhappy Readymade« (Boldogtalan késztermék) volt. Amikor nővére, Suzanne, férjhez ment Jean Crotti-hoz, a művész utasításokat küldött az ifjú párnak Párizsba, miszerint…”

„A girbegurba kis parasztház előtt terjedező, tiszta vizű márciusi tócsában fagyos, világos égbolt tükröződik. A szűk kis udvar trágyával elegy hóval van teli. Az elferdült kapuoszlopnál esetlen, sovány legény tesz-vesz: hiába próbálja visszaakasztani a sarokvasra a félig elkorhadt kapuszárnyat. Boriszka az, a harangöntő mester fia. Ugyanolyan szögletes és izgága, mint néhány esztendeje, csak kiálló járomcsontú, sovány arcát verte föl fakó és gyéres szakállbozót…”

„Nem könnyű feledni a Madách által felidézett egyháztörténeti epizódot, amelyben az ellentét, igaz csak formailag, egyetlen betűn múlik…”

„Állott hét híd a Pregel folyóján,
akkortájt ez nem csekélység volt ám;
Königsbergben büszke sok tanácsos,
ennyi híddal hogy ékes a város…”

„Gáncsolják a költőket, hogy a természetet még mindig a régi tudatlan módon írják le, nem úgy, mint a tudomány haladása kívánná. Ehol egy kísérlet…” (Arany János megjegyzése a vershez)

„A természetrajzi költemény képtelenségét beláttató költő egyik balladájában (akarva vagy akaratlanul) arra mutatott példát, hogy a természettudományos tények nagyon is jó helyen lehetnek a versben…”

„(Egy tradicionális kultúra szemszögéből nézve igen művelt társaságban feltettem a kérdést), hogy közülük ki tudná elmondani a termodinamika második fő tételét. A kérdés fogadtatása hűvös volt, és a válasz teljesen negatív. Pedig én valami olyasmit kérdeztem tőlük, ami tudományos vonalon annak a kérdésnek a megfelelője: Olvasta ön Shakespeare valamelyik munkáját?”

„CARTESIUS: Miután az egyetlen Isten létét elismertem, és miután felismertem, hogy Ő nem csaló, én, aki valamennyire járatos vagyok a geometriában, világosan és határozottan felismerem az igazságot a háromszög szögösszegének két derékszöggel való egyenlőségében. De ha Isten létét nem ismerem el, megtörténhet, hogy még a szögösszegnek két derékszöggel való egyenlőségében is kételkedni fogok.”

„A gyerek olvassa a könyvedet, és szereti! De ha beszélsz vele, el ne áruld neki, hogy amit csinál az matematika, mert a matekot utálja! Ha megtudná, hogy ez valójában matematika, azonnal abbahagyná az olvasást!”

„[Barta] egyéni hangvételének keresése közben elveti a régi verselés minden szabályát, még a szabadverset is, költeményei futurista és expresszionista szóáradatok, bonyolult és meghökkentő képek szövevényei.”

„Galilei egyik kedvenc szórakozása volt, hogy gyomorgörcsig hergelje arisztoteliánus kollégáit, erre használta a napszivacsot is…”