VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 1. szám · 2005. január | X. évfolyam · 2006
Kövesligethy Radó
fizika, csillagászat, geofizika, földrengéskutatás, Kövesligethy
„Kövesligethy Radó nem messze ül a fényforrástól. Törékeny, de erős, kéneső-eleven ember, s vidám, vidám. Az alkotók vidámak. Azok ismerik a kötelesség mázsasúlyát, de könnyedén viszik, sohasem oly fáradtak, mint a közönséges emberek, kik csak tulajdon életük terhét cipelik. Rendkívül szeretetreméltó, közlékeny. Mégis sohasem éreztem azt, hogy valaki ennyire távol lenne tőlem, mert be van zárva számsoraiba, gömbháromszögtana köríveibe, egy tökéletes tudomány védőburkába, melynek árnyalati finomságait mi, kik csak kívülről tekintjük, nem közelíthetjük meg.”
Joannes Kepler
Kövesligethy Radó
(Első közlés)
fizika, csillagászat, világképek, szférák, Püthagorász, Ptolemaiosz, Kepler, Kövesligethy
„Csak az én dolgaimról. A szférák zenéje. Az első rész: Pythagoras, a szám, a második Ptolemaeus, a harmadik Kepler, de csak az első két törvénye, utána tízéves intermezzo, hol megmutatom, hogy függ össze az anyag és mozgás, aztán Linz, a három törvény, Kopernikus… Erkel Gyula elvitte magával, zenét írt hozzá. Muzsikát, a szférák zenéjéhez.”
Uránia múzsa
Voigt Vilmos
(A teljes bibliográfiával)
fizika, csillagászat, világképek, szférák, zeneelmélet
Homo sapiens dominabitur astris. Ez az Arisztotelésznek tulajdonított kijelentés (pontosabban ennek latin szentenciája) két szempontból is mottója tanulmányunknak. Egy részt azt a nézetet képviseli, miszerint életünkön és sorsunkon a csillagok uralkodnak. (Ami nem biztos, hiszen éppen ezért kellett a latin mondat megalkotóinak egy görög, racionalista bölcs tekintélye mögé bújniuk.) Másrészt a mondat gondos olvasása olyan »mélyrétegeket« tárhat fel, amelyekre ugyan nem mindenki szokott gondolni, ám amelyek azért léteznek, közgondolkodásunk, világképünk legközepén.”
Kövesligethy Radó
Kövesligethy Radó
(1914)
fizika, csillagászat, geofizika, földrengéskutatás, Kövesligethy
„Az 1900-as évek elején Kövesligethy Radó egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a földrengés előrejelzés felé. Kidolgozta a földrengési hajlam elméletét, feltevése ma is helytálló. Foglalkozott egy másik fontos geofizikai kérdéssel is: milyen információkat nyújt a földrengési hullámok terjedése. A Föld belsejéről már 1892-ben írt egy érdekes, az akkori ismereteket összegző cikket. Később a Vezúv tanulmányozása is ilyen irányba terelték a figyelmét. A mindig tettre kész tudóst a háború kitörése hátráltatta munkájában, amelyhez csak az 1920-as években tért ismét vissza…”
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 2. szám · 2005. február | X. évfolyam · 2006
Maria Skłodowska
Cholnoky Viktor
fizika, kémia, radioaktivitás, rádium, Maria Skłodowska-Curie, Pierre Curie, Henri Becquerel
„Hogy az anyag örökkévaló, ezt a gondolkozás rögtön ki tudja spekulálni, amint a természet ismeretéről lefoszlott az alkímia köde, s megkezdődött az okos és logikus természetbúvárlás. Nyilvánvaló az is, hogy amint a természet törvényeinek az ismerete annyira előrehaladt, hogy az emberek az energiáról szóló tanítást fel tudták állítani, rögtön felbukkant a kérdés, hogy vajon az energia, a világnak a láthatatlan része is olyan állandó-e, mint a látható, az anyag.”
Androméda
Zsoldos Endre
fizika, csillagászat, Androméda-köd, változó csillagok
„»Mi magyarok is idézhetjük a tudományos divinatió nem mindennapi példáját: Jókai az Andromeda ködében fölvillanó csillagot írja le s 1887-ben egy magyar nő az egész tudományos világot izgalomban tartó fölfedezésével megtalálta elsőnek Jókai csillagját, mely azóta tetemes megerősödés után végképen kialudt. A jövendölés váratlanul gyorsan teljesült, csak a csillag feltünéséhez kötött remények és várakozások nem akarnak teljesedésbe menni!« Így zárja 1897-ben megjelent cikkét Kövesligethy Radó, aki ekkor már rendkívüli tanár a budapesti egyetem kozmográfiai tanszékén. Miért érzi még annyi év elteltével is fontosnak hangsúlyozni »egy magyar nő« felfedezését, és hogyan kerül a történetbe Jókai Mór?
Cholnoky Viktor
Cholnoky Viktor
biológia, orvoslás
„Nem mi, egészségesek visszük előbbre a világot, hanem a lázban égő agyvelők, a rángatódzó idegrendszerek, a testi-lelki nyughatatlanságok, azok a fájdalmak, amelyek a mikrokozmosznak az egyéni szenvedéseire ott kényszerítik a balzsamkeresést a makrokozmosz mássá való tételében. A nyavalyatörős Julius Caesar hódította meg Európát, a köszvénytől féloldalúvá bénult Hannibál igázta le az Alpeseket, és Ázsia urát, Nagy Sándort harminckét esztendős korában ölte meg a bor…”
Berkeley püspök
George Berkeley
matematika, differenciálszámítás, fluxió, infinitezimális mennyiségek, Newton, Leibniz, George Berkeley
„Berkeley jártas volt kora természettudományában, ismerte a newtoni mechanikát, valamint a matematikának Newton és Leibniz munkássága nyomán abban az időben kialakult új ágát, a differenciálszámítást. Tudománytörténeti közhely, hogy bár a differenciálszámítás a gyakorlati feladatokra kiválóan alkalmas volt, alapfogalma, a végtelen, tisztázatlannak és ellentmondásosnak bizonyult. Berkeley A végtelenekről című korai kis írásában éppen a differenciálszámítás alapfogalmának teoretikus tisztázására tett kísérletet. Később, általános filozófiai írásaiban, szintén kitér a végtelen fogalmára, de mintegy mellékesen. Csupán 1734-ben próbálkozik meg újból a differenciálszámítás elméleti alapjainak megvilágításával, mégpedig Az analizáló című vitairatában.”
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 3. szám · 2005. március | X. évfolyam · 2006
József Attila
Mezei Judit
fizika, csillagászat, relativitás-elmélet, táguló világegyetem, etc.
„A 20. század művészete ambicionálja az új érvényességi igények kimunkálását, autonóm világ teremtését. Teremtett világuk nem sokban különbözik a modern természettudományok elméleti konstrukcióitól. A művészet mitikus formavilágával, szimbolikus nyelvén ugyanazt az érvényességi kört próbálja megragadni, mint a tudomány. Nem is lehet ez másként, egy kultúra létezik, amit egészen különböző formákkal lehetséges leírni. Amennyiben a tudomány kultúrateremtő erő, annyiban a művészet is az…”
Cholnoky Viktor
Cholnoky Viktor
fizika, kémia, rádium, radioaktivitás, Maria Skłodowska-Curie, Pierre Curie, Henri Becquerel, matematika, Bolyai János, etc.
„Curie Péter valóban megérdemelt volna a tudomány géniuszától annyit, hogy legalább tragikus módon halhasson meg, és ne olyan ostoba szórakozottság és véletlenség okán, mint aminőt – de ártatlanabb formában – a fliegendebeli hosszú hajú tudósokkal szokott elkövetni az elmerültségük és az a kétségtelen tény, hogy az agyvelőember még az utcán is gondolkozik, ott, ahol mi, szememberek csak nézünk, és nem belülről kifelé, hanem kívülről befelé szedjük az érzéseinket, impresszióinkat….”
Horatius-ábrázolás
Horváth J. József
technika, híradástechnika, telefon, informatika, compact disc
„»Arma virumque cano« – »Fegyvert s mérget a kutyának«. A szakállas diákvicc szerint így fordította magyarra a latin grammatikával hadilábon álló egykori nebuló Vergilius eposzának, az Aeneisnek szállóigévé vált kezdő szavait. Ne ítéljük el érte, valószínűleg nem figyelt, amikor azt tanulták, hogy a ’virus’ (méreg) szó, noha -us végű, semlegesnemű, így tárgyesete sem virum, hanem virus; a ’canis’ (kutya) pedig a harmadik deklinációba tartozik, tehát dativusa nem cano, hanem cani….”
Gábli Cecília
Gábli Cecília
Fordítás és feldolgozás.
kémia, ásványtan, drágakő, gemma, Id. Plinius
„Plinius számos adalékot szolgáltat az ásványtan, azon belül a fénytani jelenségek, az elektromosság, mágnesesség korabeli ismeretére vonatkozóan is, amellett, hogy az általa ismert drágaköveket csoportosítja és bemutatja. A drágakövek leírása kapcsán tett észrevételei számos esetben időtállónak bizonyultak. Némely esetben azonban modern korunktól és természettudományos ismereteinktől idegen megállapításokkal találkozunk, például a drágakövek természetének meghatározása, gyógyításra való felhasználásuk, némely esetben keletkezésük, és a velük kapcsolatos mágikus jelenségek kapcsán….”
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 4. szám · 2005. április | X. évfolyam · 2006
üstdob
Ezredvégi beszélgetés Szalay Sándor fizikussal
(részlet)
fizika, csillagászat, galaxis-halmazok, anyageloszlás, buborék-modell, Jakov Zeldovics
– Az univerzum, az univerzális harmónia »földi« megfelelőjének régtől fogva a zene számít. Kozmológusként és zenészként hogyan ítéled meg kapcsolatukat?
– A zene és a kozmosz nagyon jól megférnek egymással, valójában rengeteg a közös bennük. Ilyen ennek az említett rendnek és rendezetlenségnek a megléte. Például azokat az egyszerű matematikai módszereket, amelyekkel most az univerzum szerkezetét analizáljuk, az öcsémtől tanultam, aki ugyanezzel a módszerrel akkor a Korg részére fejlesztett egy digitális zongorát…”
Szathmár
Bartha Lajos
fizika, csillagászat, üstökös, Szatmár, 1672, J. Hevelius, Fléche, F. S. Archenhold
„…A felirat szerint az ábra 1672-ben készült, és az év tavaszán valóban feltűnt egy nem túlságosan fényes üstökös is, amelyről a danzigi Johannes Hevelius készített feljegyzéseket. Különösen érdekessé teszi a képet, hogy az üstökös mellett egy küllős holdudvart, körülötte egy holdgyűrűt mellékholdakkal együtt, valamint a Holdtól jobbra egy furcsa »csillagfelhőt« is láthatunk rajta…”
Cholnoky Viktor
Cholnoky Viktor
technika, képtovábbítás, fax, Arthur Korn, technika, automobil, robbanómotor
„[A telefotográfia] Idegen, görögös hangzású szó, amely csak nemrégiben keletkezett. Keletkezése azonban egybefügg a modern technika egyik legújabb felfedezésével, a képeknek távolba való továbbításával. A találmány Korn Arthur müncheni tanártól származik, aki a villamosság segítségével megoldotta a kérdést, hogy miként lehet egy képet néhány pillanat alatt több ezer kilométerre is eljuttatni…”
Cholnoky Jenő
Cholnoky Jenő
Cholnoky Viktor
„Az irodalomtörténet foglalkozik vele, mint zseniális íróval. Messze eléje vágott korának, és egészen különös irodalmi termékei vannak. Ezért érdemes vele foglalkoznom, de egyúttal az ő egyénisége beletartozik életem történetébe, sajnos nagyon szomorú formában.”
Cholnoky Jenő
Cholnoky Jenő
technika, műegyetem, Szily Kálmán, folyószabályozás, Vásárhelyi Pál, matematika, König Gyula, Rados Gusztáv stb.
„1898 őszén iratkoztam be a Mérnöki Szakosztályba. Legfontosabb tantárgyunk volt az első évben a felső matematika és az ábrázoló geometria. Az előbbit König Gyula, az utóbbit Tölser István tanította. König asszisztense volt Rados Gusztáv, Tölseré pedig Töttössy Béla. König azzal kezdte előadásait: Uraim! Ha an+1 – an abszolút értéke kisebbé tehető tetszőleges δ-nál, hacsak n nagyobb ν-nél, akkor a sor összetartó! Ez a mondat már becsapta a megérthetőség nehéz kapuját, a hallgatók semmit sem értettek belőle…”
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 5. szám · 2005. május | X. évfolyam · 2006
Sajnovics-cimer
Bartha Lajos
fizika, csillagászat, Sajnovics János, Hell Miksa
„Több, mint két évszázada, 1770-ben Koppenhágában – és valószínűleg még ugyanabban az évben a nagyszombati egyetem nyomdájában – megjelent egy mű, amelyet ma már a finnugor összehasonlító nyelvészet és egyúttal az őstörténeti kutatás egyik mérföldkövének tartunk…”
Cholnoky Viktor
Cholnoky Viktor
technika, lift, automobil, olajfestés
„Nem a Szent Péter esernyőjének valami pendantjáról lesz itt szó, sőt még magáról az öreg szentről sem, hanem az ő legnagyobb és legfenségesebb hajlékáról, a római San Pietro templomáról…”
Albert Einstein
Szenes Béla
fizika, relativitáselmélet, görbült téridő, Albert Einstein
„A szépírók sem vonhatták ki magukat a kor hangulatát befolyásoló Einstein-elmélet körül dúló vitákból, illett hozzászólni mindezekhez, s ennek okán néhány nagyon kedves megállapítással találkozhatunk Juhász Gyula és Babits, Karinthy és Márai, Nagy Lajos és Fényes Samu, Szemlér Ferenc és Németh László írásaiban…”
rajzeszközök
Lósy-Schmidt Ede
technika, Institutum Geometricum, mérnökképzés, Budapesti Műszaki Egyetem, Lósy-Schmidt Ede
„A pesti magyar királyi tudományegyetem bölcsészeti karán 1785-ben felállított Institutum Geometricum keletkezésének vázlatos ismertetése és a XVIII. század utolsó negyedében (1785–1800) ezen intézetben szigorlatot tett és diplomát nyert mérnökök betűrendes névsora.”
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 6. szám · 2005. június | X. évfolyam · 2006
A fizika éve
Somlyó György
fizika, kozmogónia, természettörvények, Albert Einstein, matematika, nemeuklideszi geometria, Bolyai János
Somlyó György 85. születésnapjára jelent meg az Enciklopédia Kiadó gondozásában a költő 138 szonettjét tartalmazó „Talizmán” címet viselő kötet, melyből az „Einstein” és a „Bolyai” című szonettekkel köszöntjük 2005-öt, a fizika évét. – A szerk.
görög épülethomlokzat
Paul Valéry
(párbeszéd)
technika, építészet
„Phaidrosz: […] Amit a festőről mondasz, azokra a gyerekekre emlékeztet engem, akiktől tanítójuk azt kéri, gondolkozzanak Akhillészen meg a teknőcön, és találják ki, mennyi időre van szüksége egy hősnek ahhoz, hogy utolérjen egy esetlen állatot. Ahelyett, hogy kiűznék fejükből e mesét, és csak a számokra és azok mennyiségi viszonyára figyelnének, maguk elé képzelik egyrészt a szárnyas lábakat; másfelől a lomha teknőcöt; felváltva azonosítják magukat a két alakkal; elgondolják az egyiket is, a másikat is; ily módon két összeegyeztethetetlen teret és időt teremtenek, és sohase kerülnek abba a helyzetbe, amelyben nem létezik többé sem Akhillész, sem a teknőc, sőt az idő sem és a gyorsaság sem; csak a számok és a számok közötti viszony.”
Németh László
matematika, természettudományok, fizika stb.
Ackerman · Arisztotelész · Baudelaire · H. Belloc · Biblia
F. Bloch · Buckle · S. Butler · G. K. Chesterton · P. Dirac · Epikurosz
R. A. Fischer · R. Frost · Martin du Gard · J. Hall · Hérakleitosz · H. Hertz
F. Hoefer · B. Hoffmann · V. Hugo · Fr. Kafka · Karinthy Fr. · D. H. Lawrence
O. Mandel · Manet · Maxwell · S. McChord Crothers · Th. Melville · Montaigne
J. Needham · Németh László · B. Paszternak · K. R. Popper · M. Proust · Selye J.
J. Swift · Voltaire · A. N. Whitehead.

„A serdülőt a nagy összefüggések érdeklik. Milyen a világ, hogy érvényesülhet benn ő maga. Az ifjú kozmogónus és moralista: ami a képzeletét megfogja, vagy a világ rendje, vagy a példa hatalma.” (Németh László)
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 7–8. szám · 2005. július–augusztus | X. évfolyam · 2006
Cholnoky Viktor
Cholnoky Viktor
Cholnoky Viktor válogatott írásai
természettudomány, társadalom
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 9. szám · 2005. szeptember | X. évfolyam · 2006
Ebben a hónapban, az Arcanum és a Magyar Elektronikus Könyvtár által közzétett „Nyugat” anyagból válogattam ki a természettudományos tartalmú írásokat. Az összeállítás „A Nyugat című folyóirat természettudománya” címet kapta. A szövegeken elvégeztem a már megszokott írásmód-közelítést, továbbá ahol tudtam, kijavítottam a gépelési hibákat. – A szerk.
Nyugat
Bresztovszky Ernő
Ambrus Zoltán
Halle Valter
Dávid Lajos
Komjáthy Aladár
Beke Manó
Beke Manó
Komjáthy Aladár
A „Nyugat” természettudománya I. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
fizika, csillagászat, Halley-üstökös, gravitációs állandó, Eötvös-inga, tér, idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, sci-fi, orvoslás, szifilisz, biológia, kémia, biokémia, növényi alkaloidák, ajzószerek, matematika, Mittag-Leffler, Weierstrass, Königsberger
Nyugat
Karinthy Frigyes
A „Nyugat” természettudománya I. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
fizika, csillagászat, Halley-üstökös, gravitációs állandó, Eötvös-inga, tér, idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, sci-fi, orvoslás, szifilisz, biológia, kémia, biokémia, növényi alkaloidák, ajzószerek, matematika, Mittag-Leffler, Weierstrass, Königsberger
Nyugat
Babits Mihály
A „Nyugat” természettudománya I. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
brassai sámuel, morbus hungaricus intelligentiae
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 10. szám · 2005. október | X. évfolyam · 2006
Nyugat
Beke Manó
Szende Pál
Lambrecht Kálmán
Gál Vilmos
Ignotus
Szemlér Ferenc
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges és végtelen halmazok, fizika, tér, idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, determináltság, kvantumelmélet, sci-fi, biológia, neurofibrillák, orvoslás, boncolás, kémia, technika, technológia, Természettudományi Közlöny, nyelvészet, szaknyelv
Spidron
Szántó Borisz
Erdély Dániel: Spidron. Budapest Kiállítóterem, 2005. október 12–november 20.
matematika, geometria, szimmetria, csempézés, térkitöltés, spidron, fizika
„A Budapest Kiállítóteremben megnyílt Spidron című kiállítás egyszerre művészeti, tudományos és innovációs ismeretterjesztő jellegű. Erdély Dániel a spidron-rendszert mindenféle intézményi háttér nélkül, önzetlen és lelkes barátok, ismerősök: tudósok, művészek, mesteremberek és érdeklődő magánszemélyek segítségével fejleszti 26 éve. Első formájában 1979-ben készített egy reliefet spidronokból, Dr. Rubik Ernő formatan órájára. Jelenleg a világ több pontján dolgoznak a spidronok fejlesztésével és kutatásával. A művész Spidron elnevezésű geometriai rendszertalálmánya igazi matematikai és interdiszciplináris világújdonság, amely a kortárs képzőművészet területén is új lehetőségek sokaságát ígéri. A nemzetközi matematikai és művészeti élet számos fórumán – egyetemek, művészeti egyesületek – már bemutatott alkotás komoly sikert aratott. Kiállításunkon a Spidron sík- és térgeometriai felhasználásának minél sokrétűbb bemutatására törekszünk plasztikai alkotások, számítógépes grafikai tervezőprogramok, vetítések segítségével.”
Erdély Dániel
Erdély Dániel
Erdély Dániel: Spidron. Budapest Kiállítóterem, 2005. október 12–november 20.
matematika, geometria, szimmetria, csempézés, térkitöltés, spidron, kristályfizika
„A legjobban mindig az ötleteléseket élveztem. Amikor tüzijátékszerűen íveltek magasba a jobbnál jobb gondolatok, méghozzá olyanok, amelyek mögött sokszor megfelelő tudás vagy gyakorlati tapasztalat is volt. Előfordult, hogy egészen magas szintű tudományos ismeretekre és szaktudásra volt szükség egyes elméletek és teóriák igazolásához vagy elvetéséhez. Ilyenkor az ismerősökhöz, barátokhoz fordultunk, akik szívesen eljöttek, hogy egy kávé vagy tea mellett kielemezzék velünk a felmerült – általában semmilyen közvetlen gyakorlati haszonnal nem járó – ötleteket, sejtéseket.”
Nyugat
Kosztolányi Dezső
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges és végtelen halmazok, fizika, tér, idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, determináltság, kvantumelmélet, sci-fi, biológia, neurofibrillák, orvoslás, boncolás, kémia, technika, technológia, Természettudományi Közlöny, nyelvészet, szaknyelv
Nyugat
Trócsányi Zoltán
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges és végtelen halmazok, fizika, tér, idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, determináltság, kvantumelmélet, sci-fi, biológia, neurofibrillák, orvoslás, boncolás, kémia, technika, technológia, Természettudományi Közlöny, nyelvészet, szaknyelv
Nyugat
Hollós Lajos
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges halmazok, végtelen halmazok
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 11. szám · 2005. november | X. évfolyam · 2006
Békefi Antal
Békefi Antal
technika, vasmegmunkálás, kovácsolás
„Ma, a gépesítés és az automatizálás rohamos előretörésének korában egyre inkább feledésbe merülnek a hagyományos termelési módok s velük vesznek azok a munkadalok, munkarigmusok és jellegzetes munkaritmusok is, melyek e sokszor rendkívül fárasztó manufakturális termelőmunkát szervezték, segítették, elviselhetőbbé tették. Mi most a kovácsok tevékenységének zenei szempontú vizsgálatára térünk ki.”
Wiedemann László
Wiedemann László
fizika, filozófia, oktatás, humán kultúra, reál kultúra
„Egy klasszikus, ódon kép lebeg előttem; a művésztanár arculata. Amikor egy órán jelen vagyunk, sohasem azon az órán vagyunk jelen. Ha igazán érteni akarjuk, hogy a szellem milyen titkos búvópatakokon hatol a megformálandóba, ha mint Pygmalion, meg akarjuk formálni az elérhetetlen Aphroditét, akkor ezer szállal kötődünk azokhoz, akiket beavatottá akarunk tenni, s már az első pillanatban elszakadunk a konkrét tárgy szakmai nyersanyagától, az adott óra adott anyagától. Sejtéseket villantunk fel, kiemelünk valamit hangsúllyal, elejtünk királyi mozdulattal, érzelmeink és indulataink, szenvedélyeink heve átfűti, megmásítja azt a pőre valamit, amit egy nem művész tanár szaktárgyi egységnek nevezne.”
ördögábrázolás
Pócs Éva
fizika, tér, idő, kozmogónia, rendezettség, rendezetlenség, káosz, térátmenet, időátmenet, folytonosság
„A szerző a magyar néphit tér- és időszerkezetét a »természetfeletti lényekre« vonatkozó hiedelmekre és a velük kapcsolatos védekező-elhárító és kapcsolatteremtő rítusokra vonatkozó adatok alapján vizsgálja. A téma még a fizikai tér- és időfogalommal, továbbá az entrópiával, a tér és idő szinguláris pontjaival foglalkozó elméleti fizikus számára is tartalmazhat újdonságot.”
Albert Einstein
Nagy Lajos
fizika, tér, idő, kozmogónia, világmodell, általános relativitáselmélet, Albert Einstein
„Nem csak kicsiny, hanem nagy szobában sem tudtam már megmaradni. A mennyezet és a négy fal elzárt a külvilágtól. Kevés volt az a pillantás, amit ablakon át vethettem a magas égre. Ahogy a négy fal körülfogott, a fulladás félelme szállt meg. A külső világosság, az a kis darab kék ég, nem tudott már megmenteni, tekintetem a nagy mindenségtől elfordulva önmagamba irányult s valami ismeretlen szörnytől kezdtem szűkölni.”
VIII. évfolyam · 2004 | IX. évfolyam 12. szám · 2005. december | X. évfolyam · 2006
Arturo Toscanini
Fröhlich Georgina
A zenei szimmetriákról
matematika, szimmetria, fraktál-geometria, fizika
„…a zene egészen a 17. századig az aritmetika, a geometria és az asztronómia mellett a quadrivium negyedik matematikai tárgyát képezte. Először Vincenzo Galilei kísérletezett a húrok, sípok és egyéb rezonáló testek geometriájával. Kísérletileg megállapított összefüggését később a francia matematikus, Marin Mersenne általánosította.”
Wiedemann László
Wiedemann László
fizika, filozófia, ismeretelmélet
„Manapság a fizika a természettudományok között egzaktságánál fogva előkelő helyet foglal el. Hatóköre rendkívül kiterjedt mind világképformáló, mind technikai vonatkozásában. Ezért szinte törvényszerűen épülnek ki kapcsolatai a filozófiával, ezen belül az ismeretelmélettel. A következőkben e kapcsolat szálaira kívánunk rámutatni néhány gondolat erejéig.”
Borbíró Virgil síremléke
A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek [tovább]válogatott jegyzéke
humán és reál kultúra
„Szeretem a temetőket. Egyszerűen és közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét… kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.” (Kosztolányi Dezső)