fizika, csillagászat, geofizika, földrengéskutatás, Kövesligethy
„Kövesligethy Radó nem messze ül a fényforrástól. Törékeny, de erős,
kéneső-eleven ember, s vidám, vidám. Az alkotók vidámak. Azok ismerik a
kötelesség mázsasúlyát, de könnyedén viszik, sohasem oly fáradtak,
mint a közönséges emberek, kik csak tulajdon életük terhét cipelik.
Rendkívül szeretetreméltó, közlékeny. Mégis sohasem éreztem azt, hogy
valaki ennyire távol lenne tőlem, mert be van zárva számsoraiba,
gömbháromszögtana köríveibe, egy tökéletes tudomány védőburkába,
melynek árnyalati finomságait mi, kik csak kívülről tekintjük,
nem közelíthetjük meg.”
Kövesligethy Radó
(Első közlés)
fizika, csillagászat, világképek, szférák, Püthagorász, Ptolemaiosz, Kepler, Kövesligethy
„Csak az én dolgaimról. A szférák zenéje. Az első rész:
Pythagoras, a szám, a második Ptolemaeus, a harmadik
Kepler, de csak az első két törvénye, utána tízéves intermezzo,
hol megmutatom, hogy függ össze az anyag és mozgás, aztán Linz, a három
törvény, Kopernikus… Erkel Gyula elvitte magával, zenét írt hozzá.
Muzsikát, a szférák zenéjéhez.”
Voigt Vilmos
(A teljes bibliográfiával)
fizika, csillagászat, világképek, szférák, zeneelmélet
„Homo sapiens dominabitur astris. Ez az Arisztotelésznek tulajdonított
kijelentés (pontosabban ennek latin szentenciája) két szempontból is mottója
tanulmányunknak. Egy részt azt a nézetet képviseli, miszerint életünkön és
sorsunkon a csillagok uralkodnak. (Ami nem biztos, hiszen éppen ezért kellett
a latin mondat megalkotóinak egy görög, racionalista bölcs tekintélye mögé
bújniuk.) Másrészt a mondat gondos olvasása olyan »mélyrétegeket« tárhat fel,
amelyekre ugyan nem mindenki szokott gondolni, ám amelyek azért léteznek,
közgondolkodásunk, világképünk legközepén.”
fizika, Kövesligethy Radó
fizika, csillagászat, űrkutatás, Szaturnusz, Cassini-szonda
Kövesligethy Radó
(1914)
fizika, csillagászat, geofizika, földrengéskutatás, Kövesligethy
„Az 1900-as évek elején Kövesligethy Radó egyre nagyobb érdeklődéssel fordult
a földrengés előrejelzés felé. Kidolgozta a földrengési hajlam elméletét,
feltevése ma is helytálló. Foglalkozott egy másik fontos geofizikai kérdéssel
is: milyen információkat nyújt a földrengési hullámok terjedése. A Föld
belsejéről már 1892-ben írt egy érdekes, az akkori ismereteket összegző cikket.
Később a Vezúv tanulmányozása is ilyen irányba terelték a figyelmét. A mindig
tettre kész tudóst a háború kitörése hátráltatta munkájában, amelyhez csak az
1920-as években tért ismét vissza…”
Cholnoky Viktor
fizika, kémia, radioaktivitás, rádium, Maria Skłodowska-Curie, Pierre Curie, Henri Becquerel
„Hogy az anyag örökkévaló, ezt a gondolkozás rögtön ki tudja spekulálni, amint
a természet ismeretéről lefoszlott az alkímia köde, s megkezdődött az okos
és logikus természetbúvárlás. Nyilvánvaló az is, hogy amint a természet
törvényeinek az ismerete annyira előrehaladt, hogy az emberek az energiáról
szóló tanítást fel tudták állítani, rögtön felbukkant a kérdés, hogy vajon
az energia, a világnak a láthatatlan része is olyan állandó-e, mint a látható,
az anyag.”
Zsoldos Endre
fizika, csillagászat, Androméda-köd, változó csillagok
„»Mi magyarok is idézhetjük a tudományos divinatió nem mindennapi példáját: Jókai
az Andromeda ködében fölvillanó csillagot írja le s 1887-ben egy magyar
nő az egész tudományos világot izgalomban tartó fölfedezésével megtalálta
elsőnek Jókai csillagját, mely azóta tetemes megerősödés után végképen kialudt.
A jövendölés váratlanul gyorsan teljesült, csak a csillag feltünéséhez kötött
remények és várakozások nem akarnak teljesedésbe menni!« Így zárja 1897-ben
megjelent cikkét Kövesligethy Radó, aki ekkor már rendkívüli tanár a budapesti
egyetem kozmográfiai tanszékén. Miért érzi még annyi év elteltével is fontosnak
hangsúlyozni »egy magyar nő« felfedezését, és hogyan kerül a történetbe Jókai Mór?
Cholnoky Viktor
biológia, orvoslás
„Nem mi, egészségesek visszük előbbre a világot, hanem a lázban égő agyvelők,
a rángatódzó idegrendszerek, a testi-lelki nyughatatlanságok, azok a fájdalmak,
amelyek a mikrokozmosznak az egyéni szenvedéseire ott kényszerítik a balzsamkeresést
a makrokozmosz mássá való tételében. A nyavalyatörős Julius Caesar hódította
meg Európát, a köszvénytől féloldalúvá bénult Hannibál igázta le az Alpeseket,
és Ázsia urát, Nagy Sándort harminckét esztendős korában ölte meg a bor…”
George Berkeley
matematika, differenciálszámítás, fluxió, infinitezimális mennyiségek, Newton, Leibniz, George Berkeley
„Berkeley jártas volt kora természettudományában, ismerte a newtoni mechanikát,
valamint a matematikának Newton és Leibniz munkássága nyomán abban az időben
kialakult új ágát, a differenciálszámítást. Tudománytörténeti közhely, hogy bár
a differenciálszámítás a gyakorlati feladatokra kiválóan alkalmas volt, alapfogalma,
a végtelen, tisztázatlannak és ellentmondásosnak bizonyult. Berkeley A
végtelenekről című korai kis írásában éppen a differenciálszámítás
alapfogalmának teoretikus tisztázására tett kísérletet. Később, általános
filozófiai írásaiban, szintén kitér a végtelen fogalmára, de mintegy mellékesen.
Csupán 1734-ben próbálkozik meg újból a differenciálszámítás elméleti alapjainak
megvilágításával, mégpedig Az analizáló című vitairatában.”
Mezei Judit
fizika, csillagászat, relativitás-elmélet, táguló világegyetem, etc.
„A 20. század művészete ambicionálja az új érvényességi igények kimunkálását,
autonóm világ teremtését. Teremtett világuk nem sokban különbözik a modern
természettudományok elméleti konstrukcióitól. A művészet mitikus formavilágával,
szimbolikus nyelvén ugyanazt az érvényességi kört próbálja megragadni, mint
a tudomány. Nem is lehet ez másként, egy kultúra létezik, amit egészen különböző
formákkal lehetséges leírni. Amennyiben a tudomány kultúrateremtő erő, annyiban
a művészet is az…”
Cholnoky Viktor
fizika, kémia, rádium, radioaktivitás, Maria Skłodowska-Curie, Pierre Curie, Henri Becquerel, matematika, Bolyai János, etc.
„Curie Péter valóban megérdemelt volna a tudomány géniuszától annyit, hogy legalább
tragikus módon halhasson meg, és ne olyan ostoba szórakozottság és véletlenség
okán, mint aminőt – de ártatlanabb formában – a fliegendebeli hosszú hajú
tudósokkal szokott elkövetni az elmerültségük és az a kétségtelen tény,
hogy az agyvelőember még az utcán is gondolkozik, ott, ahol mi, szememberek
csak nézünk, és nem belülről kifelé, hanem kívülről befelé szedjük az érzéseinket,
impresszióinkat….”
Horváth J. József
technika, híradástechnika, telefon, informatika, compact disc
„»Arma virumque cano« – »Fegyvert s mérget a kutyának«. A szakállas diákvicc
szerint így fordította magyarra a latin grammatikával hadilábon álló egykori
nebuló Vergilius eposzának, az Aeneisnek szállóigévé vált kezdő
szavait. Ne ítéljük el érte, valószínűleg nem figyelt, amikor azt tanulták,
hogy a ’virus’ (méreg) szó, noha -us végű, semlegesnemű, így tárgyesete sem
virum, hanem virus; a ’canis’ (kutya) pedig a harmadik deklinációba tartozik,
tehát dativusa nem cano, hanem cani….”
Gábli Cecília
Fordítás és feldolgozás.
kémia, ásványtan, drágakő, gemma, Id. Plinius
„Plinius számos adalékot szolgáltat az ásványtan, azon belül a fénytani jelenségek,
az elektromosság, mágnesesség korabeli ismeretére vonatkozóan is, amellett,
hogy az általa ismert drágaköveket csoportosítja és bemutatja. A drágakövek
leírása kapcsán tett észrevételei számos esetben időtállónak bizonyultak.
Némely esetben azonban modern korunktól és természettudományos ismereteinktől
idegen megállapításokkal találkozunk, például a drágakövek természetének
meghatározása, gyógyításra való felhasználásuk, némely esetben keletkezésük,
és a velük kapcsolatos mágikus jelenségek kapcsán….”
Ezredvégi beszélgetés Szalay Sándor fizikussal
(részlet)
fizika, csillagászat, galaxis-halmazok, anyageloszlás, buborék-modell, Jakov Zeldovics
„– Az univerzum, az univerzális harmónia »földi« megfelelőjének régtől
fogva a zene számít. Kozmológusként és zenészként hogyan ítéled meg
kapcsolatukat?
– A zene és a kozmosz nagyon jól megférnek egymással, valójában rengeteg
a közös bennük. Ilyen ennek az említett rendnek és rendezetlenségnek
a megléte. Például azokat az egyszerű matematikai módszereket, amelyekkel most
az univerzum szerkezetét analizáljuk, az öcsémtől tanultam, aki ugyanezzel a
módszerrel akkor a Korg részére fejlesztett egy digitális zongorát…”
Bartha Lajos
fizika, csillagászat, üstökös, Szatmár, 1672, J. Hevelius, Fléche, F. S. Archenhold
„…A felirat szerint az ábra 1672-ben készült, és az év tavaszán valóban feltűnt
egy nem túlságosan fényes üstökös is, amelyről a danzigi Johannes Hevelius
készített feljegyzéseket. Különösen érdekessé teszi a képet, hogy az üstökös
mellett egy küllős holdudvart, körülötte egy holdgyűrűt mellékholdakkal
együtt, valamint a Holdtól jobbra egy furcsa »csillagfelhőt« is láthatunk rajta…”
Cholnoky Viktor
technika, képtovábbítás, fax, Arthur Korn, technika, automobil, robbanómotor
„[A telefotográfia] Idegen, görögös hangzású szó, amely csak nemrégiben keletkezett.
Keletkezése azonban egybefügg a modern technika egyik legújabb felfedezésével,
a képeknek távolba való továbbításával. A találmány Korn Arthur müncheni
tanártól származik, aki a villamosság segítségével megoldotta a kérdést,
hogy miként lehet egy képet néhány pillanat alatt több ezer kilométerre is
eljuttatni…”
Cholnoky Jenő
Cholnoky Viktor
„Az irodalomtörténet foglalkozik vele, mint zseniális íróval. Messze eléje
vágott korának, és egészen különös irodalmi termékei vannak. Ezért érdemes
vele foglalkoznom, de egyúttal az ő egyénisége beletartozik életem történetébe,
sajnos nagyon szomorú formában.”
Cholnoky Jenő
technika, műegyetem, Szily Kálmán, folyószabályozás, Vásárhelyi Pál, matematika, König Gyula, Rados Gusztáv stb.
„1898 őszén iratkoztam be a Mérnöki Szakosztályba. Legfontosabb tantárgyunk
volt az első évben a felső matematika és az ábrázoló geometria. Az előbbit König
Gyula, az utóbbit Tölser István tanította. König asszisztense volt Rados
Gusztáv, Tölseré pedig Töttössy Béla. König azzal kezdte előadásait: Uraim!
Ha an+1 – an abszolút értéke kisebbé tehető tetszőleges
δ-nál, hacsak n nagyobb ν-nél, akkor a sor összetartó!
Ez a mondat már becsapta a megérthetőség nehéz kapuját, a hallgatók semmit
sem értettek belőle…”
Bartha Lajos
fizika, csillagászat, Sajnovics János, Hell Miksa
„Több, mint két évszázada, 1770-ben Koppenhágában – és valószínűleg még
ugyanabban az évben a nagyszombati egyetem nyomdájában – megjelent egy mű,
amelyet ma már a finnugor összehasonlító nyelvészet és egyúttal az őstörténeti
kutatás egyik mérföldkövének tartunk…”
Cholnoky Viktor
technika, lift, automobil, olajfestés
„Nem a Szent Péter esernyőjének valami pendantjáról lesz itt szó, sőt még
magáról az öreg szentről sem, hanem az ő legnagyobb és legfenségesebb hajlékáról,
a római San Pietro templomáról…”
Szenes Béla
fizika, relativitáselmélet, görbült téridő, Albert Einstein
„A szépírók sem vonhatták ki magukat a kor hangulatát befolyásoló Einstein-elmélet
körül dúló vitákból, illett hozzászólni mindezekhez, s ennek okán néhány
nagyon kedves megállapítással találkozhatunk Juhász Gyula és Babits, Karinthy
és Márai, Nagy Lajos és Fényes Samu, Szemlér Ferenc és Németh László írásaiban…”
Lósy-Schmidt Ede
technika, Institutum Geometricum, mérnökképzés, Budapesti Műszaki Egyetem, Lósy-Schmidt Ede
„A pesti magyar királyi tudományegyetem bölcsészeti karán 1785-ben felállított
Institutum Geometricum keletkezésének vázlatos ismertetése és a XVIII. század
utolsó negyedében (1785–1800) ezen intézetben szigorlatot tett és diplomát
nyert mérnökök betűrendes névsora.”
Somlyó György
fizika, kozmogónia, természettörvények, Albert Einstein, matematika, nemeuklideszi geometria, Bolyai János
Somlyó György 85. születésnapjára jelent meg az Enciklopédia Kiadó gondozásában
a költő 138 szonettjét tartalmazó „Talizmán” címet viselő kötet,
melyből az „Einstein” és a „Bolyai” című szonettekkel
köszöntjük 2005-öt, a fizika évét. – A szerk.
Paul Valéry
(párbeszéd)
technika, építészet
„Phaidrosz: […] Amit a festőről mondasz, azokra a
gyerekekre emlékeztet engem, akiktől tanítójuk azt kéri, gondolkozzanak
Akhillészen meg a teknőcön, és találják ki, mennyi időre van szüksége egy
hősnek ahhoz, hogy utolérjen egy esetlen állatot. Ahelyett, hogy kiűznék
fejükből e mesét, és csak a számokra és azok mennyiségi viszonyára figyelnének,
maguk elé képzelik egyrészt a szárnyas lábakat; másfelől a lomha teknőcöt;
felváltva azonosítják magukat a két alakkal; elgondolják az egyiket is,
a másikat is; ily módon két összeegyeztethetetlen teret és időt teremtenek,
és sohase kerülnek abba a helyzetbe, amelyben nem létezik többé sem Akhillész,
sem a teknőc, sőt az idő sem és a gyorsaság sem; csak a számok és a számok
közötti viszony.”
matematika, természettudományok, fizika stb.
Ackerman · Arisztotelész · Baudelaire · H. Belloc · Biblia
F. Bloch · Buckle · S. Butler · G. K. Chesterton · P. Dirac · Epikurosz
R. A. Fischer · R. Frost · Martin du Gard · J. Hall · Hérakleitosz · H. Hertz
F. Hoefer · B. Hoffmann · V. Hugo · Fr. Kafka · Karinthy Fr. · D. H. Lawrence
O. Mandel · Manet · Maxwell · S. McChord Crothers · Th. Melville · Montaigne
J. Needham · Németh László · B. Paszternak · K. R. Popper · M. Proust · Selye J.
J. Swift · Voltaire · A. N. Whitehead.
„A serdülőt a nagy összefüggések érdeklik. Milyen a világ, hogy érvényesülhet
benn ő maga. Az ifjú kozmogónus és moralista: ami a képzeletét megfogja,
vagy a világ rendje, vagy a példa hatalma.” (Németh László)
Ebben a hónapban, az
Arcanum és a
Magyar Elektronikus Könyvtár által közzétett „
Nyugat”
anyagból válogattam ki a természettudományos tartalmú írásokat. Az összeállítás
„A
Nyugat című folyóirat természettudománya” címet kapta. A szövegeken elvégeztem a
már megszokott írásmód-közelítést, továbbá ahol tudtam, kijavítottam a gépelési
hibákat. –
A szerk.
Bresztovszky Ernő
Ambrus Zoltán
Halle Valter
Dávid Lajos
Komjáthy Aladár
Beke Manó
Beke Manó
Komjáthy Aladár
A „Nyugat” természettudománya I. Válogatás a „Nyugat”
című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
fizika, csillagászat, Halley-üstökös, gravitációs állandó, Eötvös-inga,
tér, idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, sci-fi, orvoslás, szifilisz,
biológia, kémia, biokémia, növényi alkaloidák, ajzószerek, matematika, Mittag-Leffler,
Weierstrass, Königsberger
Karinthy Frigyes
A „Nyugat” természettudománya I. Válogatás a „Nyugat”
című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
fizika, csillagászat, Halley-üstökös, gravitációs állandó, Eötvös-inga, tér, idő,
relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, sci-fi, orvoslás, szifilisz,
biológia, kémia, biokémia, növényi alkaloidák, ajzószerek, matematika, Mittag-Leffler,
Weierstrass, Königsberger
Babits Mihály
A „Nyugat” természettudománya I. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
brassai sámuel, morbus hungaricus intelligentiae
Beke Manó
Szende Pál
Lambrecht Kálmán
Gál Vilmos
Ignotus
Szemlér Ferenc
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat”
című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges és végtelen halmazok, fizika, tér,
idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, determináltság, kvantumelmélet, sci-fi, biológia,
neurofibrillák, orvoslás, boncolás, kémia, technika, technológia, Természettudományi Közlöny,
nyelvészet, szaknyelv
Szántó Borisz
Erdély Dániel: Spidron. Budapest Kiállítóterem,
2005. október 12–november 20.
matematika, geometria, szimmetria, csempézés, térkitöltés, spidron, fizika
„A Budapest Kiállítóteremben megnyílt Spidron című kiállítás
egyszerre művészeti, tudományos és innovációs ismeretterjesztő jellegű.
Erdély Dániel a spidron-rendszert mindenféle intézményi háttér nélkül,
önzetlen és lelkes barátok, ismerősök: tudósok, művészek, mesteremberek
és érdeklődő magánszemélyek segítségével fejleszti 26 éve. Első formájában
1979-ben készített egy reliefet spidronokból, Dr. Rubik Ernő formatan
órájára. Jelenleg a világ több pontján dolgoznak a spidronok fejlesztésével
és kutatásával. A művész Spidron elnevezésű geometriai rendszertalálmánya
igazi matematikai és interdiszciplináris világújdonság, amely a kortárs
képzőművészet területén is új lehetőségek sokaságát ígéri. A nemzetközi
matematikai és művészeti élet számos fórumán – egyetemek, művészeti
egyesületek – már bemutatott alkotás komoly sikert aratott. Kiállításunkon
a Spidron sík- és térgeometriai felhasználásának minél sokrétűbb bemutatására
törekszünk plasztikai alkotások, számítógépes grafikai tervezőprogramok,
vetítések segítségével.”
Erdély Dániel
Erdély Dániel: Spidron. Budapest Kiállítóterem, 2005. október 12–november 20.
matematika, geometria, szimmetria, csempézés, térkitöltés, spidron, kristályfizika
„A legjobban mindig az ötleteléseket élveztem. Amikor tüzijátékszerűen íveltek
magasba a jobbnál jobb gondolatok, méghozzá olyanok, amelyek mögött sokszor
megfelelő tudás vagy gyakorlati tapasztalat is volt. Előfordult, hogy egészen
magas szintű tudományos ismeretekre és szaktudásra volt szükség egyes elméletek
és teóriák igazolásához vagy elvetéséhez. Ilyenkor az ismerősökhöz, barátokhoz
fordultunk, akik szívesen eljöttek, hogy egy kávé vagy tea mellett kielemezzék
velünk a felmerült – általában semmilyen közvetlen gyakorlati haszonnal nem
járó – ötleteket, sejtéseket.”
Kosztolányi Dezső
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges és végtelen halmazok, fizika, tér,
idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, determináltság, kvantumelmélet, sci-fi, biológia,
neurofibrillák, orvoslás, boncolás, kémia, technika, technológia, Természettudományi Közlöny,
nyelvészet, szaknyelv
Trócsányi Zoltán
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat”
című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges és végtelen halmazok, fizika, tér,
idő, relativitáselmélet, Isaac Newton, Albert Einstein, determináltság, kvantumelmélet, sci-fi,
biológia, neurofibrillák, orvoslás, boncolás, kémia, technika, technológia, Természettudományi
Közlöny, nyelvészet, szaknyelv
Hollós Lajos
A „Nyugat” természettudománya II. Válogatás a „Nyugat”
című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, természetes számok, véges halmazok, végtelen halmazok
Békefi Antal
technika, vasmegmunkálás, kovácsolás
„Ma, a gépesítés és az automatizálás rohamos előretörésének korában egyre
inkább feledésbe merülnek a hagyományos termelési módok s velük vesznek azok
a munkadalok, munkarigmusok és jellegzetes munkaritmusok is, melyek e sokszor
rendkívül fárasztó manufakturális termelőmunkát szervezték, segítették,
elviselhetőbbé tették. Mi most a kovácsok tevékenységének zenei szempontú
vizsgálatára térünk ki.”
Wiedemann László
fizika, filozófia, oktatás, humán kultúra, reál kultúra
„Egy klasszikus, ódon kép lebeg előttem; a művésztanár arculata. Amikor egy órán
jelen vagyunk, sohasem azon az órán vagyunk jelen. Ha igazán érteni akarjuk,
hogy a szellem milyen titkos búvópatakokon hatol a megformálandóba, ha mint
Pygmalion, meg akarjuk formálni az elérhetetlen Aphroditét, akkor ezer szállal
kötődünk azokhoz, akiket beavatottá akarunk tenni, s már az első pillanatban
elszakadunk a konkrét tárgy szakmai nyersanyagától, az adott óra adott anyagától.
Sejtéseket villantunk fel, kiemelünk valamit hangsúllyal, elejtünk királyi
mozdulattal, érzelmeink és indulataink, szenvedélyeink heve átfűti, megmásítja
azt a pőre valamit, amit egy nem művész tanár szaktárgyi egységnek nevezne.”
Pócs Éva
fizika, tér, idő, kozmogónia, rendezettség, rendezetlenség, káosz, térátmenet, időátmenet, folytonosság
„A szerző a magyar néphit tér- és időszerkezetét a »természetfeletti lényekre«
vonatkozó hiedelmekre és a velük kapcsolatos védekező-elhárító és kapcsolatteremtő
rítusokra vonatkozó adatok alapján vizsgálja. A téma még a fizikai tér- és
időfogalommal, továbbá az entrópiával, a tér és idő szinguláris pontjaival
foglalkozó elméleti fizikus számára is tartalmazhat újdonságot.”
Nagy Lajos
fizika, tér, idő, kozmogónia, világmodell, általános relativitáselmélet, Albert Einstein
„Nem csak kicsiny, hanem nagy szobában sem tudtam már megmaradni. A mennyezet
és a négy fal elzárt a külvilágtól. Kevés volt az a pillantás, amit ablakon
át vethettem a magas égre. Ahogy a négy fal körülfogott, a fulladás félelme
szállt meg. A külső világosság, az a kis darab kék ég, nem tudott már megmenteni,
tekintetem a nagy mindenségtől elfordulva önmagamba irányult s valami ismeretlen
szörnytől kezdtem szűkölni.”
Fröhlich Georgina
A zenei szimmetriákról
matematika, szimmetria, fraktál-geometria, fizika
„…a zene egészen a 17. századig az aritmetika, a geometria és az asztronómia
mellett a quadrivium negyedik matematikai tárgyát képezte. Először Vincenzo
Galilei kísérletezett a húrok, sípok és egyéb rezonáló testek geometriájával.
Kísérletileg megállapított összefüggését később a francia matematikus, Marin
Mersenne általánosította.”
Wiedemann László
fizika, filozófia, ismeretelmélet
„Manapság a fizika a természettudományok között egzaktságánál fogva előkelő helyet
foglal el. Hatóköre rendkívül kiterjedt mind világképformáló, mind technikai
vonatkozásában. Ezért szinte törvényszerűen épülnek ki kapcsolatai a filozófiával,
ezen belül az ismeretelmélettel. A következőkben e kapcsolat szálaira kívánunk
rámutatni néhány gondolat erejéig.”
A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek [tovább]válogatott jegyzéke
humán és reál kultúra
„Szeretem a temetőket. Egyszerűen és közönségesen szeretem a színeit, az őszi
sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét… kezemben egy becsukott könyvvel
sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik
ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.” (Kosztolányi Dezső)