Művészet a fizika peremén

A szabadban töltött sötétlő éjszakákon, mikor felragyognak a csillagok benépesítve az égboltot, ha felnézünk az égre, gyönyörű látvány tárul a szemünk elé. Kitűnő alkalom nyílik ilyenkor arra, hogy eltöprengjünk rajta, hogy vajon hogy keletkezhettek a fénylő égitestek vagy a bolygók, sőt a minket körülvevő egész világegyetem. Persze, mindenkinek van valami elképzelése róla, de le is tudnánk rajzolni, vajon hogy nézhetett ki a folyamat?

A tárlat

Meglepő és roppant értékes dolog, hogy egy turai általános iskola rajzóráján is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések és ez egy lélekemelő és gondolatébresztő tárlat kialakulásához vezetett. Minden keletkezett és keletkezik valahogy: az energia, a molekulák, egy kémiai elem, az univerzum, de vajon milyen folyamatok, erők hatására, lassan vagy gyorsan, látványosan vagy kevésbé látványosan? Izgalmas képeket kapunk, ha ezeket a kérdéseket felvetjük a gyerekeknek. Előttük az üres papír, alkotásaiknak csak kreativitásuk és fantáziájuk szabhat határt, de tudjuk hogy semelyikből nem szenvednek hiányt. Sőt, különösen érdekes az az alkotói folyamat, amikor a gyerekek fantáziavilágával találkoznak ezek az elgondolkodtató kérdések.

Az így elkészült gyermekrajzokból állt össze egy szemet gyönyörködtető tárlat, melynek néhány képe szolgál illusztrációként ehhez a cikkhez. Hangsúlyozom, hogy gyermekrajz, tehát általános iskola felső tagozatos diákjai készítették az alkotásokat, azonban rendkívül aprólékos, mély gondolati tartalmakat idéző, színes, kifejező és tökéletes kompozícióval elkészített mű mindegyik. A közel 60 képet felsorakoztató tárlat a turai Hevesy György Általános Iskola és a Szféra Alkotóműhely tanulóinak, alkotóinak munkája.

„A mikro- és makrokozmosz élményszerű ábrázolása mindig megmozgatja a gyerekek fantáziáját. A természettudományos szemlélet, a művészi látás- és gondolkodásmód az emberré válás kezdeteitől elválaszthatatlan egymástól, mivel mindkettő a világ megismerésére irányuló értelem elemző-újraszervező tevékenységének eredményeképpen jön létre.

A diákok világegyetemről alkotott elképzelései, a lehető legváltozatosabb formában elevenednek meg a színes rajzokon, festményeken, melyek újabb képzet– és gondolattársításokat ébreszthetnek a nézőben, a fogalmak másodlagos jelentésének belső visszhangjaként. A mozgásba lendülő fantázia és az érzelmek nyomán újszerű megvilágításban tárulhatnak fel a természet egyetemes rendjének belső összefüggései és harmóniái, élményszerűen láthatóvá téve a láthatatlant.”

– mondta el gondolatait Ádám Anita az iskola rajztanára, valamint a Szféra Alkotóműhely vezetője.

A tárlatban szereplő műveket készítő tanulók névsora:

Bangó Domonkos, Bangó Enikő, Bangó Mira Anna, Barna Mátyás, Basa Benedek, Basa Lili, Bencze Zsófia, Berente Hanga, Bozlék Rita, Csörgi Andrea, Csörgi Szilvia, Dénes Anna, Fábián Lili, Fábián Zsolt, Fekete Krisztina, Horváth Gréta, Jakus Beatrix Felícia, Kajári Kitti, Király Eszter, Komlósi Napsugár, Köles Bernadett, Lajtos Laura, Lakatos Roland, Lévai Julianna Málna, Lukács Ádám, Matos Dóra, Meleg Anna, Meleg Milán, Meleg Zsolt, Murányi Flóra Mira, Murányi Szófia Neszta, Nemecz Noémi, Pázmándi Beatrix, Petrovics Anna, Radó Lilla, Sára Kincső, Sára Soma, Sára Villő, Szilágyi Anna, Szekeres Petra, Tóth Boldizsár, Tóth Franciska, Vajtai Adrienn

Az illusztrációk a tárlat képei, gyermekrajzok, a gyerekek egyéni és csoportos munkái.

Az inspiráció

A tárlat érdekessége, hogy bár a rajzoké a főszerep, ugyanakkor Hevesy Györgyről is szól. Hevesy élete és Tura érdekesen összekapcsolódik.

„Iskolánk 2000-ben vette fel Hevesy György, Nobel-díjas és a Royal Society által alapított Copley-éremmel kitüntetett világhírű tudós nevét, aki különösen gyermek és ifjú korában sokat vendégeskedett a turai kastélyban édesanyja révén. Munkásságáról – a tiszteletére szervezett – projekt nap keretében minden évben megemlékezünk, melynek egyik eseménye az univerzum születését, felépítését, folyamatait ábrázoló gyermekrajz kiállítás, így közelítve többek között, a tudós életművének legkiemelkedőbb eredményéhez, egy új kémiai elem felfedezéséhez.”

– fűzi hozzá Ádám Anita, a tárlat összeállítója.

A pest megyei Turán található a francia neoreneszánsz stílusú Schossberger-kastély, amely impozáns tornyainak köszönhetően egy igazi mesebeli kastélyhoz is hasonlítható. A kastélyt 1873-ban kezdték el építeni Ybl Miklós tervei alapján. Az építtető, a kastély ura, Schossberger Zsigmond Hevesy György anyai nagyapja. Hevesy György sok időt töltött a kastélyban, mielőtt elképesztő kémiai karriert épített magának Európában. Nemcsak a második magyar származású kémiai Nobel-díjas, de 1923-ban Koppenhágában Niels Bohrral közös munkája során ő fedezte fel a 72. kémiai elemet, a hafniumot. A Nobel-díjat a negyvenes évek elején, 1943-ban nyerte el a „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással. Tura tehát méltán lehet büszke rá, nem meglepő, hogy a helyi iskola is Hevesy nevét viseli.