Más néven „Zarathusztra ciprusa”, egy közel 30 méter magas örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens L.) Irán középső részén Abargu-Yoghaz városka szélén. A közelben található ismertebb város Yazd a zoroasztrizmus egyik központja ma is. A fa korát több mint 4000 évesre becsülik. Átélte az emberi civilizáció tőle nem messze felkelő hajnalát, árnyékában különböző korok rég eltűnt emberei pihenhettek, akik végignézhették, átélhették kultúrák, birodalmak születését, fénykorát és hanyatlását.
Korunk „felgyorsultnak” mondott világában is szilárdan rendíthetetlenül és türelmesen az állandóság érzetét keltve áll, mint akin nem fognak divatok, trendek, irányzatok. A természetet jelképezi, aki a maga örök módján figyel, figyelneztet, szolgál és őriz.
Zarathusztra ciprusa nagy valószínűséggel ma Ázsia legöregebb élőlénye. Irán jelképe is ez a több mint 4000 éves famatuzsálem, amelyet körül övező liget napjainkban nemzeti zarándokhely.
Zarathusztra próféta tanításaira épült vallás, a zoroasztrizmus követői úgy tartják, hogy a fát maga Zarathusztra ültette, más források viszont ezt a jóval korábban élt Noé fiának, Jáfetnek tulajdonítják. Azt nem zárhatjuk ki, hogy a nagy tanító és vallásalapító többször megpihent árnyékában. A szent cédrust vizsgáló tudósok az életkorát 4000–4500 év közé teszik. A fa törzse több összenőtt részből áll, így az évgyűrűk számolásával a korát pontosan nem lehet meghatározni.
A napjainkban is jó állapotban levő délceg faóriás mindig is különleges jelentőséggel bírt a vallás hívei körében. Ma is naponta 50–100 zarándok keresi fel, és idegen turistacsoportok is gyakran megállnak itt egy „fotóstop”-ra Yazd felé utazva.
Nincs bekerítve, zavartalanul csodálható egészen közelről. Mélyen beszívhatjuk intenzív, mély illatát és csodálhatjuk a napfény játékát égbe szökő erdőnyi ágai között. Az sem tiltott, hogy a magas óriáscédrust a hívők teleaggassák színes kívánságcédulákkal, amelyekre ráírják vágyaikat, annak reményében, hogy Zarathusztra valóra váltja azokat.
Az örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens L.) a misztériumok, legendák impozáns örökzöld fája az ókori Mezopotámia és Perzsia területéről származik. Az etruszkok és később a rómaiak terjesztették el Európa mediterrán vidékein. A Cupressaceae növénycsaládba tartozó faj egyedei kedvező feltételek esetén akár a 30 m magasságot is elérik. Az ősi alaptípus piramis formájú, nagyobb ágai csavarodva növekednek felfelé, csaknem függőlegesen, az ágakon a héjkéreg hosszanti irányban barázdált, kötegelt. Törzse zömök, világos, gyakran részekre különül. Kemény illatos fája a magas illóolaj tartalma miatt tartós, ellenálló, sokoldalúan hasznosítható értékes anyag
Irán melegebb vidékén s talán a Himalája déli lejtőin őshonos, de Európába, Kis-Ázsiába, Afrika északi részére már réges régen betelepítették. A hellén–római kultúrák régi szimbólumnövénye. Cserje vagy kedvező feltételek között magasra növő fa, ilyenkor tornyos növésű, az olasz nyárfa termetét utánozza. Ezen a tőalakon (var. fastigiata DC.) kívül olyan változata is létezik, amelynek ágai a szikomorfákhoz hasonlóan vízszintesek. Ez a Cupressus horizontalis Mill.
A ciprusfa hazájából az iráni nép tűzimádásával terjedt Nyugat felé. Kemény, illatos és égetve is kellemes szagot árasztó fáját örökkévalónak, elpusztíthatatlannak tartották. Erős, tartós aromás illatú szárazságtűrő örökzöld. Kiváló szerszám-, épület és bútorfa már az Ókortól. Mint örökzöld fa, kezdetben az örök életet és a bölcsességet szimbolizálta, de görög–római hatásra a halál és a gyász jelképe lett. Ezért vannak teleültetve oszlopos változataival a mediterrán temetők. A bibliai hasonlatokban több helyen az Úr dicsőségének a szimbóluma.
Van valami fenséges azokban a fákban, amelyek több ezer éve állnak önmagukban. Ők Déry Tibor szavaival:
„A természet katedrálisai: a reimsi székesegyháznál ugyan szimplábbaknak látszanak, de – ha az élet a legfőbb mértékegységünk – magasabb rendűek nála. A katedrális állókép, nincs anyagcseréje, nem tud szaporodni, emberi kéz emelte, rombolhatja. A fák nemzetsége azonban halhatatlan; amíg naprendszerünk működik, leveleik sarjadásával, hullásával mérni fogják a mérhető földi időt.”
