Hídverés rovat

Mi okozhatta Héphaisztosz sántaságát?

Jobba György
orvoslás, mitológia, ókor, Görögország, Hephaisztosz

Az egyes népek mitológiájában olykor figyelemre méltó adatok találhatók valamely betegség, károsodás kultúrhistóriájához.

A görög mitológiából kiderül, hogy a lokomotorium károsodására az istenek sem immúnisak; a nagyon is antropomorf istenek közül Héphaisztosznak, Zeusz és Héra fiának, a tűz és kovácsmesterség istenének attribútuma a sántaság.

A különféle hagyományok alapján Héphaisztosz anamnézise a következő:

  • Születésekor satnya, gyenge volt, [8] [10] [12] ez esetleg düszmaturitást is jelenthet.
  • Ugyancsak születésekor sántának bizonyult. [10] [11] Ismert Héphaisztoszról olyan ábrázolás, amelyben épnek látszik [8] (1. ábra); egy másik vázaképen aszimmetrikusak a bokái [13] (2. ábra). Héphaisztosz sántaságáról azonban van egy részletesebb leírás is, amely szerint születésénél fogva mindkét lábára sántított, s mert talpa és lábujjai hátrafelé állottak, nem tudott járni rajtuk. [10] Ezt a deskripciót hűen tükröző ábrázolás is található Héphaisztoszról [10] (3. ábra) A leírás és a kép egybevetése alapján kongenitális malformáció: lólábállás lehetősége merül fel.
  • Környezete úgy tartja számon, hogy csúf, rút, szánalmas alak. [8] [16] Ha ezek a jellemzők nem sántaságának szóltak, hanem arcának, akkor faciális düszmorfia jöhet szóba.
  • Lehetséges hat heteroszexuális kapcsolatából származó hat gyermeke közül, két probandától származó két fiú utóda nyomorékként született. [8] [10] Az egyik kígyólábú, a másik gyengelábú volt, mely alterációk ugyancsak lóláb-állásnak értékelhetők.
  • Egyszer ejakuláció prékox fordult elő nála. [1] [8] [10]
1. ábra. „Ismert Héphaisztoszról olyan ábrázolás, amelyben épnek látszik.”
2. ábra. „Egy másik vázaképen aszimmetrikusak a bokái.”
3. ábra. Héphaisztosz sántaságáról azonban van egy részletesebb leírás is, amely szerint születésénél fogva mindkét lábára sántított, s mert talpa és lábujjai hátrafelé állottak, nem tudott járni rajtuk. Ezt a deskripciót hűen tükröző ábrázolás is található Héphaisztoszról. A leírás és a kép egybevetése alapján kongenitális malformáció: lólábállás lehetősége merül fel.

A düszmaturitás, a faciális düszmorfia, a lóláb-állás és a fiúutódoknál jelentkező lábkárosodása örökletes kórképet sugall, ám Czeizel [5] szerint a fentiek és mai ismereteink alapján nem állítható fel semmilyen herediter tünetegyüttes kórisméje.

Héphaisztosz sántasága viszont nem csupán veleszületett lehetett, hanem baleseti eredetű is. [12] [15] Nevezetesen: anyja születésekor csúfsága miatt el akarván rejteni, leejtette, [10] illetve csúfsága, sántasága miatt magasból ledobta. [11] [13] (Héphaisztosz megsemmisítésének a kísérletében talán a szocializálódott eugenetikai praxis nyilvánult meg.) Más verzió szerint Héphaisztosz felnőttként apjával összekülönbözött és az dobta le hegymagasból, tehát egy familiáris konfliktus torkollott kriminalitásba. [1] [7] [8] [10] [12]

A kovácsistenek között nemcsak Héphaisztosz, hanem a germán mitológiában Völund [6] [14] (és/vagy Völundr) [16] is sánta volt. Völund sántaságának története a következő. [6] Inait fogságában elvágták, hogy ne tudjon eltávozni a szigetről, ahol rabtartója számára kellett kovácsmesterségét végeznie. Tehát Völund eszközös cselekmény áldozata lett.

Trencsényi-Waldapfel [16] szerint még a rabszolgaság általánosabb elterjedése előtt szokásban lehetett a kovácsok szabad mozgását gátolni, némelykor úgy is, hogy a kovácsmesterség folytatásához szükséges felsőtestük épségének megóvása mellett lábukat megnyomorították. A kegyetlen rendszabály célja az volt, hogy a kovácsok kizárólag rabtartójuk számára használják fel rendkívül értékes, de az ellenség kezére jutva egyben rendkívül veszedelmes tudásukat. Ez a magyarázat az áldozattanra irányítja a figyelmet és a viktimológia, [2] [13] oldaláról szemlélve a két sánta kovácsistent a biopszichológiai irányzat alapján Héphaisztoszt a nem tudatos provokáló, míg Völandt a passzív tipológiai [2] megjelölés illeti és ez a tipológiai besorolás az elkövetési módozattal is összhangba hozható.

Mozsolics Amália egyszerűen magyarázza [17] Héphaisztosz sántaságát. Héphaisztosz ugyanis többek között arzénbronzzal is dolgozott, tehát Héphaisztosz voltaképpen foglalkozási betegségben szenvedett!

A magyar néphit az ördöghöz kapcsolja a tüzes poklot és a sántaságot, [9] ugyanakkor a kovácsmesterséghez szintén nélkülözhetetlen a tűz. Így a tűz és a sántaság alapján párhuzamba hozható magyar mitológia sánta ördöge a sánta kovácsistenekkel. Kérdés, hogy a hasonlatosság: a tűz és a sántaság alapján véletlenszerű analógiás ethnopszichikai megnyilvánulásról van szó, vagy netán valamiféle rejtett kapcsolódási pontja van a három (görög, germán, magyar) kultúra mitológiájának.