Hídverés rovat

Jedlik Ányos dékáni jelentése az 1848–49-es eseményekről az egyetemi tanácsnak

1849. október 6.
Jedlik kéziratának lelőhelye a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárának BK. 184/IV. 12. 6. sz. fondja

A szöveget felkutatta, lejegyezte, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta 2014-ben: Székács István
Jedlik Ányos, fizikus, Pesti Királyi Tudományegyetem

A bölcsészeti karnál 1848dik évi Mártz 15dikétől 1849diki Julius holnapig történt vagy tétetett változások előadva Jedlik Ányostól mint azon idei bölcsészeti Dekántól

Tekintetes egyetemi Tanács

Azon változások[,] mellyek alolirt Dekánsága alatt 1848dik évi Martzius 15dike óta 1849diki Julius hónapig a bölcsészeti karnál tétettek vagy rendeltettek: e következendők.

a) Martzius 15dikén az előadásokban jelen levő bölcsészeti ifjúság megrohantatván és elcsábbíttatván az nap délután az előadásokban nagyobb részint ugyan még összegyülekezett[,] de az után April hó 4dikeig meg nem jelent.1

b) A vasár[-] és ünnepnapokon tartatni szokott isten szolgálatra martzius 19dikén még nehányan[,] az után pedig egész az iskola végéig senki sem jelent meg; min azonban a fegyelemre fölügyelő akkori Dekánok segiteni nem valának képesek, mert a fölbőszült ifjuság egyéb elöljáróinak sem, annál inkább a Dekanoknak nem engedelmeskedett, kiknek nagyobb részint[,] mivel őt Martzius 15dik előtti napon a már akkor fejlődő politikai mozgalmakbani részvéttől kéréssel és intéssel visszatartóztatni törekedtek, a legdurvább és lealacsonyító üldözéseket kelle kiállani, a nélkül[,] hogy létezett volna hatóság, mellynek tekintélyére szorongó állapotukban legkevesbé is támaszkodhattak volna.

c) Martzius 19dikén a nagyméltóságu m. k.2 helytartó Tanács parancsot ada ki, melly szerint a megszakadt iskolai előadások egyedül magyar nyelven valának folytatandók. Ezen nyel[v]beli változtatás következtében a Wolfstein Josef3 és Verney Josef4 bölcsészet karbeli tanárok nyugalomba tétettek.

d) A bölcsészeti ifjuság kivánságainak egy részét az imént nevezett tanárok nyugalmaztatása által tellyesítve látván, ’s Vidács5 /: 3dik évi jogász :/ és Korányi6 /: orvostanuló :/ vezetőik folytonos izgatására a történet[-] és természettani tanárokat /: mivel papok és mi több az utolsó akkoron még Dekán is vala :/7 részint a leg érzékenyebb személyes üldözés által hivatalaiktol elidegenítteni, részint az akkori vallás[-] és közoktatási minisztertöl elmozdittatásokat kieszközölni törekedtettek. A közoktatási miniszter8 azonban a királyi kinevezéseket, mint alolírtnál[,] maga nyilvánítá, tisztelvén, ’s az ifjak követelésének alaptalanságát általlátván[,] mind a két említet[t] tanár mellé más két ideiglenes tanárt[,] nevezetesen a történeti tanszékre Horvát Árpádot9, a természettanira pedig Gelenczey Jánost10 a czélbol nevezé ki, hogy a mint kinek tetszik[,] ezeknek vagy a rendes tanároknak halgathassák [!] előadás[a]ikat. Ezen rendelkezés, ha talán jó szándékbol tétetett is[,] nem sokára több elkes[er]ítő le alacsonyításoknak leve kutfeje. – A nyugalmazott bölcsészettani tanár helyébe Purgstaller János11 kegyesrendü pap, a mennyiségtani tanszékre pedig Vállas Antal12 neveztetett ki.

e) April 6dikátol kezdve a vallás[-] és közoktatási miniszter parancsolatára a magány vagy szigoru vizsgálatokért törvényesen kirendelt taxák megszüntettek, és azoknak a status által megtérétése igértetett. Ezen rendeletnek azonkivül[,] hogy egyes tanárokat igen érzékenyen sujtott, azon ros[s]z következése lőn, hogy a próbatételre megjelenő ifjaknak a ne talán nem sikerülendő próbatétel esetében semmi veszteni valójok többé nem levén[,] olly jól[,] mint az előtt[,] a próbatételre /: igen kevés kivétellel :/ nem készültek el; ’s ha visszavettek13 is[,] igen kevés idö mulva ismét és mindaddig uj próbatételre jelentek meg, míg végre az e képen fárasztott tanárok által a középszerüségen sokkal alantabb rangon álló próbatételük jóvá nem hagyatott. Ekképen történt[,] hogy April hó 6dikátol Julius hó 26dikáig bezárólag több mint 300 mérnöki szigoru próbatétel végeztetett, holott ezen számból kihagyatvák a jóvá hagyást nem nyert számos próbatételek, valamint a mezei gazdászatboli is; minthogy annak mint a mérnökségre nem épen szükséges tanulmánynak tanulásatól felmentettek. A mérnöki szigoru vizsgálatok számát azon körülmény is tetemesen nevelte14, melly szerint az első évi mérnököknek a Miniszter által megengedtettett [!], hogy a Gelentzey János ideiglenes, és Petzval Otto15 Felsőbb mennyiségi tanár által magány szerződés utján magokat taníttatván a[z] egész másod évi mérnöki folyamot nehány hét alatt elvégezhessék. – Hasonló tapaszt[a]lás tétetett a bölcsészeti tanulmányokból magány vizsgálat adó ifjak körül16 is, ezek t. i. egyrészt a megszüntetett vizsgálati taxák veszélyeztetése által a tökélyesebb elkészülésre már nem ösztönöztetvén, másrészt reménylvén, hogy az ifjuság által zaklatott tanárok nem bátorkodandják próbatétüket jóvá nem hagyni, a nélkűl[,] hogy kellően elkészültek, vagy el is készülhettek volna[,] a magány vizsgálatokat miniszteri engedelem mellett egymásra halmozták; sokan az elsö évi bölcsészek közül igen rövid idő alatt a másod évi bölcsészeti folyamot is elvégezték. Mindazon bölcsészeti hallgatók, kik az első félévi próbatételek következtében vagy az iskola ismétlésére[,] vagy más élet módra[?] utasíttattak, uj vizsgálatra bocsáttattak, és az akkori körülmények természetéhez képest jóváhagyattak. – Ezen visszaélések folyamában alolírt[,] miután értésére esett[,] hogy a végzett másodévi bölcsészek közül többen a könnyen és minden költség nélkül megszerezhető bölcsészeti tudorság /: Doctoratus Phil.17 :/ elnyerésére készülnek, a többi tanárok hozzá járultával a miniszterhez beadott jelentés utján a bölcsészeti szigorlatok fölfüggesztetését kieszközleni tanácsosnak vélé.

f) Majus hó elején a következendő miniszteri rendelet küldetett a karok Dekánaihoz: Miután azon szokás, miszerint az egyetemnél és más tanintézetekben is, a növendékek bizonyitványai, időközi adósságok zálogaul bentartatnak [!], a visszaélések sorába tartozik, és a közoktatás természetével ellenkezik. – Miután a növendékek illyes viszonyai elintézésével az egyetem és tanintézetek igazgatóságai hivatásoknál ’s törvényes rendeltetéseknél fogva nem terheltetnek: Rendelem: hogy a növendékek szigorlatra bocsátása, ’s bizonyítványaik kiadása hitelezők kielígítésétől ne feltételeztessék; hanem ezek követeléseikkel mindenkor a törvényes utra igazittassanak. Budapest Majus 6a 1848. Báró Eötvös Josef m. sk.18

Ezen rendelet sok szegény polgárnak nem csekély károsodását huzta[?] maga után.

g) Majus hó 8dikán az üldözött Dekánok /: kivévén az orvoskarbelit :/ és ezeken kivül némelly tanárok az akkor divatozó macskazenével19 a végböl gyaláztattak meg, hogy tanszékeikröl mondjanak le; melly kitüzött czéljukat a zavargók részint el is érték; mert Reisinger János20 történettan tanára majus 11dikén a miniszternek csak ugyan beadta lemondását.

h) Miután miniszteri parancsolat által meghagyatott volna, hogy a tanárok iskolai elöadásaikat Majus hó végével be végezni siessenek, egyszerismind a bölcsészeti kar oda utasíttatott, hogy az ifjuságnak számszerinti osztályozását szüntesse meg.

i) A bölcsészeti kar levéltárának azon részét, melly a Dekán használatára vagyon szánva[,] alolírt utódának minden hiány nélkül által adta.

k) A bölcsészeti kar fölügyelésére, különösen pedig a bölcsészeti Dekán kezelésére bizott Mitterpacher21 és Imreféle22 alapítványokkal alol irt valamint a mult iskolai folyam bevégeztével, ugy ezen folyó évi September hó 1jén[?] is beadta hivatalos tudósitását ’s illetőleg az abbóli23 számadását.

l) Az iskola termek padjai a szétszedhetésre elkészitve nem lévén, részint akkor[,] midőn az egyetemi épület kórodára, részint legújabban, midőn kaszárnyára alakíttatott át, szétrongáltattak; a tablák még a zabolátlankodó ifjuságtól be metéltettek; Mindezek tehát mielőtt az uj iskolai folyam megkezdettetnék, mulhatlanul részint ujonnan készítendők, részint kijavítandók lesznek.

m) Végre az egyetem nagyobb épületének árnyékszékeiről, mellyek kijavítatását [!] alolírt már több évek óta minden alkalommal[,] de süker nélkül sürgeté, 1847diki Julius hó 27dikén az egyetemi Tanácsnak következendökben tevé jelentését:

„Alolirt bátorkodik a Tek.24 egyetemi Tanácsnak bejelenteni, hogy a Pedellus, és a természettani tanári lakást az árnyékszéktől elválasztó köz fal nedvességgel, sóval, és egyéb falrontó anyagokkal már annyira megtelve vagyon, miszerint ezen baj, ha díszesség, illendőség, és tisztaság tekintetéből mélytánylásra [!] nem találna is, legalább egésségi [!], és gazdasági szempontból komoly előregondoskodást igényel. Egésségi [!] tekintetből, mert ezen árnyékszéki nedvekkel terhelt köz fal többé, kevesebbé mindenkor, de különösen nedves időben igen kellemetlen, és az egésségnek [!] is bizonyosan ártalmas bűzt terjeszt. Gazdasági tekintetben pedig azért, mert ezen25 fal [lé..a]26[,] ha magára hagyatnék[,] mindig tovább terjedend; és az árnyékszéktöl távolabb eső helyekre is elharapódzand, az egésséges [!] falakat is ocsmány nedvekkel megfertőztetvén[,] azoknak vakolatát leperegteti[,] az ujabb vakolat megtartására alkalmatlanokká teszi, és mind szaglási[,] mind látási érzékekre folytonosan kellemtlenül [!] hatván az illetökre is gondatlanság homályát[,] vagy avval párosult fösvénység árnyékát vethetné; végre kijavitása sokkal nagyobb költségi tömeget igényelend, mint kivántatnék, ha annak ideje korán alkalmaztatott volna az ellenmüködés.”

E jelentésnek szavai a sokszor említett árnyékszék jelen állapotára annál inkább alkalmazhatók, mivel a benne előre mondottak az egyetemi épület kórodai állapota alatt minden várakozást meghaladó, és talán már elégelendő mértékben teljesedésbe mentek.27

Ezen bajnak gyökeres orvoslása jelenleg már igen sokkal többe kerülend[,] mint csak három év előtt került volna is; és ha ezen igen szükséges orvoslás még az elkezdendő iskolai folyam alatt sem történdendne [!] meg, a jövö évi szünnapokig még jóval többe fog kerülni28. – Hasonlót mondhatni az egyetemi épületbe helyezett ipartanodák árnyékszékeiről is, mellyek eredetileg igen rosszul építtettek; ezeknél is minden bekövetkezett, a mit ezeknek építtetésekor az építőmesternek előre[,] de sikeretlenül megmondottam. Ezekre nézve is igen szükséges volna, hogy az ujonnan szerkeztett, és már két ízben is az illető helyre beadott terv szerint minél hamarabb módosíttatnának.

Minden figyelmeztetések[,] mellyeket alolírt az építőmester előtt tenni el nem mulasztott[,] sikeretlen[ül] maradtak[,] holott azoknak alaposságát a megforditva gondolkozók előtt is elegendőleg tanusithatja az, hogy az előre jósolt bajok böven bekövetkeztek; így hogy több ne említtessék, az árnyékszéki nedv nem csak a Pedellus lakásának egyik szobáját lakhatlanná tette, hanem már első emeletben is az alolirt lakásába beszivárogni kezd.

Kelt Pesten Oct. 6dikán

1849. Jedlik Ányos sk.

Jedlik Ányos
(1800–1895)
magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató
  1. A mondat alatt áthúzva: ámbátor a nagy méltóságu m. k. helytartó Tanács által megparancsoltatott[,] hogy martzius 22dikén" az előadások folytatása meg kezdessék[, ] többé meg nem jelent.
  2. A rövidítés feloldása: magyar királyi.
  3. Wolfstein József (1773–1859) matematikus, 1818-tól a pesti egyetemen a felsőbb mennyiségtan rendkívüli, 1832-től 1848-ig rendes tanára.
  4. Verney József (Josephus Verner; 1785–1850 k.) 1834-től a bölcselettan (metafizika és erkölcstan) tanára a pesti egyetemen. 1837-től 1840-ig a bölcsészettudományi kar dékánja. 1844. november 5-től nevét Verneyre változtatta. A pesti tudományegyetem rektora 1846–1847-ig. 1849-ig volt egyetemi tanár.
  5. Vidats (Vidacs) János (1826–1873) mezőgazdasági gépgyáros. A pesti egyetemen jogi és bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1848. március 15-én Jókai, Petőfi és Vasvári környezetében harcolt a sajtószabadságért. Végigküzdötte a szabadságharcot, melynek bukása után elfogták, és 1851 decemberében kötél általi halálra ítélték, ezt kegyelemből többévi várfogságra változtatták. Kiszabadulása után Abonyban gazdálkodott, de 1855-ben az önkényuralom újra letartóztatta. Apja közbenjárására bocsátották szabadon. 1861-től Pesten városi szenátor és az apja által alapított mezőgazdasági gépgyár vezetője. 1861-től haláláig 48-as párti országgyűlési képviselő. A honvéd menház alapításának egyik kezdeményezője. 1869-től a Ferenc József Takarékpénztár elnöke.
  6. Korányi Frigyes (báró tolcsvai; Kronfeld) (1828–1913) belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja. Még orvostanhallgatóként részt vett a szabadságharcban mint alorvos, majd helyettes főorvos.
  7. Az egyetemes és magyar történelem tanára Reisinger János piarista szerzetes (lásd 20. lábjegyzet), a természettan tanára, az egyetem dékánja Jedlik Ányos volt.
  8. Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter.
  9. Horvát Árpád (1820–1894) történész, a diplomatika tudósa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1846-ban kinevezték a pesti egyetemen az oklevél- és címertan helyettes tanárává. 1848 és 1850 között az oklevéltan nyilvános rendes professzora volt. Elmozdítása után helyettes tanár lett, majd 1867-től haláláig ismét nyilvános rendes tanárként oktatott.
  10. Gelenczei (Gelenczey) Pál (1818–1883) egyetemi magántanár, a természettan („physica”) tantárgy előadója. Őt nevezték ki Jedlik mellé, az ő ellenében a természettan tanárának a pesti tudományegyetemen.
  11. Palotai József (1848-ig Purgstaller) (1806–1867) bölcseleti és teológiai doktor, kegyes tanítórendi kormányzó (piarista rendfőnök), egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1848-ban Verney József nyugalmaztatása után átvette a bölcseleti tanszék vezetését. A szabadságharcban való részvétele miatt megfosztották a tanszéktől és a rendfőnökségtől, és börtönbe zárták.
  12. Vállas Antal (1809–1869) mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1848. június 18-án Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter kinevezte a pesti egyetemen a mennyiségtan rendes tanárának. 1850. március végén megfosztották egyetemi tanári állásától, 1851 őszén elhagyta Magyarországot, az Egyesült Államokban települt le.
  13. Lehetséges olvasat: visszavettettek.
  14. Növelte.
  15. Petzval Ottó (1809–1883) mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1837–50-ben az Institutum Geometricum, 1851–57-ben a királyi József-ipartanoda erőműgéptan-tanára, 1858 után pedig a budapesti tudományegyetemen a felsőbb mennyiségtan tanára.
  16. Másik lehetséges olvasat: közül.
  17. Doctoratus philosophiae: bölcsészettudományi doktorátus.
  18. A rövidítés feloldása: maga saját kezűleg.
  19. A macskazene a korabeli értelmező szótár szerint: „Utczai aljas boszuállás neme, midőn valamely éjjeli órában öszvecsődült népek a macskák éktelen rivását, nyávogását utánozva, vagy más fülsértő hangszerek zűrzavarával valamely gyülölt személyt saját lakása előtt nyilvánosan boszantják és kigunyolják.” (Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. IV. kötet. 1867.)
  20. Reisinger János (1802–1868) piarista szerzetes, egyetemi tanár, 1840–1848, illetve 1849–1865 között az egyetemes és magyar történelem, valamint az érem- és a régiségtan tanára a pesti egyetemen. 1849/50–1860-ig a bölcsészeti kar dékánja.
  21. Mitterpacher József (eredetileg Mitterbacher) (1739–1788) matematikus, bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi tanár. 1784. január 18-án kelt végrendeletében 200 forintot hagyományozott a pesti egyetem bölcseleti karára, hogy kamatai szegény beteg katolikus hallgatók segélyezését szolgálják.
  22. Feltehetőleg Imre János (1790–1832) római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Ő volt az első, aki magyar nyelven adta elő a bölcseletet a pesti egyetemen.
  23. Másik lehetséges olvasat: azokkali.
  24. A rövidítés feloldása: Tekintetes.
  25. Másik lehetséges olvasat: ez a.
  26. Értelmezhetetlen szó.
  27. Beszúrt szövegrész a lap aljáról.
  28. A mondat végén ez után: fog rugni.