Hídverés rovat

Dél keresztje alatt

Kányádi Sándor
csillagászat, északi félteke, déli félteke, göncölszekér, dél keresztje

az indián és a néger
tüzet rakni éppúgy térdel
mint a hargitán a pásztor
számolni ujjain számol
különbség ha van az égen
itt a göncöl jön föl este
fölöttük a dél keresztje

a poncsónak nincsen ujja
ritkán telik mégis újra
rojtosul a rojtja rongya
kigyérül akár a condra
különbség ha van az égen
itt a göncöl jön föl este
fölöttük a dél keresztje

egy útmenti fogadóban
talán még boldog is voltam
rióból murryba tartón
a gitárszót most is hallom
más a dallam egy a nóta
itt a göncöt jön föl este
odalenn a dél keresztje

ó te istenáldott földrész
lenn vagy – a szemem rád fölnéz
érett banán az újholdad
íve akár a sarlónak
nézem hosszan vágyakozva
ha feljön a göncöl este
szívemen a dél keresztje

Kányádi Sándor · FOTÓ Thaler Tamás · FORRÁS
  1. Göncölszekércsillagászat A Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép első hét csillagának leggyakoribb neve, ami Magyarország földrajzi szélességéről nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont fölött van. Számos elnevezése ismert a népnyelvben: Angyalok Hintója, Benceszekér, Csíkiszekér, Denceszekér, Döncőszekér, Gönciszekér, Illés szekere, Jancsika szekere, Jób szekere, Kincseő szekeri, Köncölszekér, Küncőszekér, Ökörszekér, Ördögszekér, Szekércsillag, Szent János szekere, Szent Péter szekere, Társzekér, Venceszekér. Az egész magyar nyelvterületen, de Európa majdnem minden népénél is valamilyen szekérnek nevezik. Ez görög-római hagyományokra megy vissza. Első nyelvi emléke a Schlägli szójegyzékben (1405 táján) „zeker hug” = szekér csillagzat. A Vence- és Benceszekér a Göncölszekér eltorzult csángó névváltozatai. A Szent Péter szekere már régebben általános lehetett. A Jancsika (Szent János) szekere elnevezés a Kárpátokon túli magyarságnál gyakori. Moldvából ismert a Nagy szekér név, valószínűleg a román carul mare fordítása. Magát a Göncölszekér terminust Erdődi József szláv és német hatásra alakult szavunknak tartja. (Magyar néprajzi lexikon)
  2. Dél Keresztje (latinul Crux)csillagászat: a déli égbolt jellegzetes, kis csillagképe a Tejútban, a Kentaur közelében (Kentaur lábai neve is volt). Négy fényesebb csillaga a kereszt szárainak végpontját képezi. A déli féltekéről nézve cirkumpoláris, tőlünk nem látható.

    A Dél Keresztje fontos kulturális szimbólum · FORRÁS

  3. condranépies több jelentésű szó. Egyrészt gyapjúposztót jelöl, másrészt elnevezése az ebből a posztóból készült, kabátféle felsőruhának is. Anyaga a cedele-, condra-, daróc-, harisnya- vagy zekeposztónak nevezett, négynyüstös, ványolt posztó. Ennek szürke, barna, fehér vagy ritkábban fekete színe a juhok gyapjának természetes színe. Gyakran szinonimája a condra az ugyancsak gyapjú felsőruhát jelentő zeke és daróc szavaknak. Nemcsak a férfiak, hanem a nők is viselték és viselik még elvétve. Az ünnepi condrát több színű posztócsíkokból összeállított csokrokkal vagy sallangokkal díszítették. Vállra vetve, panyókán viselték. – Van pejoratív rongyos ruha jelentése is. (Magyar néprajzi lexikon)