Hídverés rovat

Tükrös anamorfózis

Laczik Bálint, Póka György
BME Gyártástudomány és -technológia tanszék
geometria, perspektíva, optika, anamorfózis

Jelen munkát Orosz István grafikusművész Verne Gyuláról készült anamorf képe inspirálta; a szerzők köszönetet mondanak hasznos útmutatásaiért és a 3. ábra publikációs jogának engedélyéért.

A művészet és a tudomány egyik látványos találkozása az anamorf kép. A sajátos ábrázolás első példái Leonardo da Vinci (1452–1519) Codex Atlanticus című vázlatgyűjteményében találhatók. A 16. századtól kezdődően az anamorfikus technikákkal készített festmények és rézkarcok megannyi változata ismeretes.

A tárgykör első, tudományos igényű feldolgozása Jean-François Niceron (1613–1646) minorita szerzetes, matematikus La Perspective curieuse című (Paris, 1652) könyvében szerepel. A különleges érdekességű kiadvány gazdagon kommentált, angol nyelvű fordítása 2019-ben jelent meg1 (1. ábra).

1a. ábra. Niceron könyvének eredeti…
1b. ábra. …és az új kiadás címlapja

Az anamorfózis a görög „ana” (vissza-) és „morphosis” (változás) szavakból alkotott kifejezés, ami a rejtett tartalmú képek általános megnevezése. A perspektíva elvű anamorf ábrákon az igazi alkotás csupán egyetlen, speciális nézőpontból szemlélve ismerhető fel. Erhard Schön (1491–1542) apró figurákból és tájképrészletekből felépült, furcsa rézkarcát (2. ábra) bal oldalról, erősen megdöntve, ferdén nézve a korszak négy fontos személyének arcképe jelenik meg: legfelül V. Károly (1500–1558), alatta I. Ferdinánd (1503–1564) Habsburg-házi uralkodók, lejjebb VII. Kelemen pápa (1478–1534), legalul I. Ferenc (1494–1537) francia király.

2. ábra. Erhard Schön: Vexierbild: Anamorphisches Porträt von Karl V., Ferdinand I., Papst Paul II. und Francis I. (Kupferstichkabinett, Staatliche Museen zu Berlin)

Az anamorf képalkotás másik, elterjedt technikája tükörfelületek segítségével hozza létre az alkotást. A kortárs Orosz István síkba rajzolt képei [2] egy hengeres tükörrel állítanak elő újabb műveket. A 3. ábra akár egy sarkvidéken játszódó, klasszikus, Hetzel-kiadású Verne-regény remekbe készült illusztrációja is lehetne. A kompozíció közepére, a világító Nap helyére állított hengertükör palástján Verne Gyula (Jules Gabriel Verne, 1828–1905) jól ismert arcképe jelenik meg.

3. ábra. Orosz István: Verne Gyula FORRÁS

A kísérletező művészek a henger mellett más felületeket is alkalmaztak anamorf képek készítéséhez, lásd például hazánk több köztéri műalkotását.2

A számítástechnika fejlődésének köszönhetően anamorf képek szerkesztésére számos, többé-kevésbé jól használható programot érhetünk el az Interneten (pl. www.anamorphosis.com).

A jelen összeállítás a tükrös anamorfózis képalkotásának összefüggéseit az elemi vektoralgebra eszközeivel, a Maple V. R 13 matematikai software segítségével vizsgálja.

A cikk folytatása a matematikai részletekkel itt olvasható.

Laczik Bálint okleveles gépészmérnök, okleveles matematikus szakmérnök, 1982 és 2017 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyártástudomány és -technológia Tanszékének oktatója, jelenleg nyugdíjas.
Póka György okleveles gépészmérnök, doktori fokozatát 2021 júniusában szerezte. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyártástudomány és -technológia Tanszékének adjunktusa, oktató-kutató munkatársa.
  1. J.-F. Niceron: Curious Perspective. Arizona Center for Medival Renaissance Studies, Tempe, Arizona, 2019.
  2. Andaházi László művei a főváros XVII. kerületében, valamint Gyulán állnak.

Fizikai Szemle 71 (2021) 10. 332–337. p.