Strauss waltzerjai remekül illenek hozzá.
Sok waltzert hallgattam amíg a szobor készült. Keringőt. A világban minden táncol, kering. Ez a mozdulat, ez a mozgás ott van a mikro- és makrokozmoszban egyaránt. Az atommmag körül az elektronok , a csillagok körül a bolygók, a bolygók körül a holdjaik és két egymáshoz vonzódó ember egymás körül.
A folyadékok is örvénylenek, spirálok alakulnak ki erőhatások mentén. Ott van a híd pillérje mögött, a levegőben pedig a repülő szárnyáról leváló örvényekben. Ott vannak ezek a minták a kabócás nyári éjszakában lámpa körül keringő apró rovar mozgásában és a bőszülten tomboló forgószelek, tornádok és hurrikánok feltartóztathatatlan forgásában is. A keringés egyetemes jelenség. A létező erők kölcsönhatásának egyik közös nyelve. A vonzás törvénye ugyanúgy működik két ember, mint a csillagok között. Az emberi és az égi dinamika ugyanúgy az univerzum része és hasonló mintákat mutat. Ahogy fent úgy lent is.
Nézzük ezt a két figurát! Az arcukon öröm, felszabadultság és egymásba feledkezés. Isszák egymás tekintetét. 😊 A férfi vezeti a táncot; a nő épp csak ráteszi a kezét a partner kitartott tenyerére. Nem kapaszkodnak egymásba; a vonzalom összetartja őket. Erőlködés nélkül, elegánsan, könnyedén vannak együtt, a tánc öröméért, a társaság és a megélt pillanat öröméért. Az örök Ádám és Éva akik minden korszakban megtalálják egymást mint Madách művében. Míg világ a világ. Őstől örökölt motiváció ez. Férfi és nő örökös egymás körül keringése. Vonzás, egymásra találás, együtt mozgás.
A figurák ruha nélküliek. A ruhában divat van, a divatban korszakok. A ruhátlan emberi testben örök érvényűség. Időtlenség. Legyen az festmény vagy szobor. Pusztán az ember. Az emberi test, az anatómia szépsége.
A forgó táncosok teste a DNS ívét követi le. Az alakjuk átalakul DNS-sé és ez a csavart létra a végtelenbe, felfelé tart. Alattad a föld, fölötted az ég… Ez a dupla spirál az örök életbe tart. Vagy maga az örök élet. Az alkotóelemei a genetikába kódolt ige. Kémiai parancsok. Élj, akarj, mozdulj, örülj, vonzódj, ölelj, szeress! Támadj, védekezz, építs, rombolj, cselekedj! Vadászd le, kapd el, szerezd meg! Bűvöld el, öleld körül, olvaszd magadba! Teremts! Alkoss! Szerveződj, működj együtt egy célért! A viselkedés kémiája. Mélyről jövő motivációk.
A tanult motivációk nem a genetikából, az ösztönvilágból, az anyagból jönnek hanem az ösztönvilágot zabolázzák. A szellem rákényszeríti az akaratát a testre. Neveli, műveli, kultúrálja. Így lesz az ösztönből tánc, a vágyból rendezett udvari etikett, kifinomult zenés mulatság, fegyelmezett társasági rendezvény, megkomponált zenés darabok, 3/4-es ütem, keringő, udvariasság, illendő viselkedés. Palotás, polka, waltzer. Elegancia. Legyél több mint az ösztönöd diktálja! Tanulj, fejlődj! Dolgozz! Viselkedj! Szelídítsd meg az energiáidat! Hass, alkoss, gyarapíts! Inspiráljon a szellem! Az anyagon túli ihlet. A metafizikai. In spirál 😊
A világot a vonzás tartja egyben. Láthatatlan kapocsként ott feszül a vonzás az égitestek és a földi testek között is. 😊 A Föld és Hold táncában, az árapályban. A sejtekben, a kialakuló organizmusokban, az élet őslevesében, a tengerben ahogy vonzódnak, összekapcsolódnak, szerepet, feladatot határoznak meg, specializálódnak, csoportosulnak, szerveződnek, célszerűsödnek, változnak, alakulnak. Kiválnak, elvegyülnek. Együtt többek és eredményesebbek mint külön. Szinergia. A biológia és a vonzás misztériuma. Ez a szobor és a csavart létra az egymásra találás örömét és az élet folytonosságának motivációit kódolja magába ahogy a két figura mintha a vér zenéjé táncolna, keringenek, körbe, körbe a másik és önmaguk körül.
A szobrot nézve elgondolkozhatunk azon, hogy az univerzum nem véletlenek kusza halmaza, hanem egyetlen hatalmas, örök keringés. És mi, emberek, a magunk kis táncaival ennek a nagy mozgásnak vagyunk a részesei. A férfi és a nő szoborba álmodott waltzere nem csupán mozdulat, hanem üzenet: hogy minden élet – minden sejttől a legnagyobb galaxisig – ugyanannak a körkörös, spirálisan mozduló kölcsönhatásnak a lenyomata.
A neolitikum kőbe vésett spiráljai talán ebből az egyetemességből, ebből az archaikus harmóniából és erőből éreztek meg valamit az emberiség hajnalán amikor a természet erői és az ember még közvetlenebb kapcsolatban éltek. Lehet, hogy amikor a spirálokat faragták érezték, hogy mágia van benne. Ez a mágia a világot irányító erők egyik arcának felismerése és lerajzolása.
Budapest, 2025. november 23.