A Bohr-elmélet [Bohr-féle atommodell] fejlődése első évtizedében hatalmas sikert ért el az összetettebb atomok tulajdonságainak, optikai színképének, valamint kémiai kölcsönhatásának a magyarázatában. Az elméletnek azonban, minden sikere ellenére, megmaradt eredeti vázlatossága és minden kísérlet, amely arra irányult, hogy az elektronok egyik energiaállapotból a másikba való átmenetét a maga eleven valóságában leírják, és az átmenetek eredményeképpen kibocsátott spektrumvonalak intenzitását kiszámítsák, eredménytelen maradt.
A Bohr-féle atommodell sikerét színesen eleveníti meg egy vers, a Cromwell-korabeli himnuszok és egyházi dalok ritmusában, amelyet Vlagyimir A. Fock orosz fizikus szerzett a húszas évek elején:
Éljen Niels Bohr
Töltsünk nedűt az ezüst serlegekbe!
Emeljük rá és köszöntsük fel őt,
S modern lantunknak húrjait pengetve,
Énekeljük meg Bohrunkat a hőst:
Éljen korunknak nagy fia,
Fejét ővezze glória!
Niels Bohr, meghajolunk nagy lángelméd előtt!Érdemeidnek, valljuk, nincs határa,
S elméletid bár nem világosak,
Feltétel nélkül elhisszük, akárha
Isten hirdetne igazságokat!
Apollónk vagy te, Niels, egünk,
Alázatosan követünk.
Törvényeid örök időkre szólanak!A mechanika engedelmes szolgád.
Nincs olyan szakága, mely nélküled
Bizton megáll. S ha úgy gondolod, hát
Az energia-törvény is a pokolba mehet.
Csak ülsz a trónon, mint koros
Király, és köpsz a folytonos
Mozgásra, bár ez óriást legyőzheted.Az oksági törvény is, melyet válság
Fenyeget, kegyeidért esdekel,
S egy szép napon, ha nem kap tőled áldást,
Pokolra kerül, s tűz égeti el.
Aztán beszélik szüntelen,
Hogy van kilencvenkét elem,
S szerinted ez elmélet kutyának se kell!
S véred lázítja a konok,
Balga beszéd a Sorok
Divergenciájáról, hogyha lábra kel.A kvantum tisztel téged. Minden zsenge
Elektron viselkedését parancsszavad
Rendeli el: arra rohan, amerre
A pálya kényszeríti általad.
És hogy mikor milyen a szint,
Azt nagyszerűen tudja mind,
És arról álmodik – tudva merre halad –,
Hogy pályájáról majd letér,
S másikra ugrik; így remél
Menekülést, nem értve meg hatalmadat.Éljen hát Bohr, köszöntsük tisztelettel!
Elméletedben sok még a homály,
Mi mégis követünk – te vagy a Mester –
Mint büszke pásztorát a balga nyáj.
Lásd, akkor sem ellenkezünk,
Ha felmérni azt nincs eszünk,
Amit te kiagyalsz, s azt mondod rá: szabály.
Koccanjanak a serlegek,
Nyuljon hosszúra életed,
Kolosszusunk, te nagy tudós-király!
