Limes rovat

Az Antikvárius

Visontay György
science-fiction, Galaktika

Jó éve, gyógyszerreceptért baktattam az egyik lágymányosi mellékutcában, amikor egy számomra addig ismeretlen antikváriumot pillantottam meg. A cégtábláról világossá vált, hogy speciális gyűjtőkör számára hozták létre. Beléptem a szuterén helyiségbe. Szerény berendezés fogadott: a banális könyvespolcokon kívül, egy pultként funkcionáló íróasztal, amelyen elavult számítógép roskadozott. Az asztal mögül az üzlet korban hozzám hasonló tulajdonosa köszöntött, aki szakállával, farmerruhájával és hajviseletével a ’60-as éveket idézte meg. A kölcsönös üdvözlések után beszélgetésünk nagyjából így hangzott:

– Miben segíthetek?

– Egy Galaktikát keresek. Sajnos nincsenek itt a jegyzeteim – mentegetőztem – így nem tudok bővebb információval szolgálni, viszont örömmel nézném át a polcokon található példányokat.

– A folyóirat három sorozatából melyikbe tartozik a keresett szám?

– Fogalmam sincs róla. Nem is tudtam, hogy három sorozatban jelent meg – árultam el jól tájékozottságomat.

– Meg tudná mondani a keresett írás címét esetleg a szerző nevét?

– Nem, csupán arra emlékszem, hogy matematikáról van benne szó, továbbá gyanítom, hogy a szerző francia, mert a fordító Bajomi Lázár Endre volt.

Vallatóm ekkor kotorászni kezdett a számítógépében, és kisvártatva megkérdezte:

– Nem az Óda a matematikáhozt keresi Lautréamont-tól?

– De igen – feleltem könnyedén.

– Mert az ebben és ebben a számban található, de nem biztos, hogy most van belőle.

Ezzel odalépett a Galaktikás polchoz és meglehetős biztonsággal húzta ki a keresett példányt. Távozásom előtt még megjegyezte, hogy lustaságából és a nagy melegből adódóan nincs még a folyóirat minden száma feldolgozva, továbbá hogy a keresett írást fejből is tudnia kellett volna.

Második látogatásom alkalmával, röviden és szakszerűen értékelte a kiválasztott kötetet, majd – megtudván miben „utazom” – két további könyvet ajánlott a figyelmembe. Sikerrel.

Nemrég – sikeres kutakodásom befejeztével – egy szűk negyedórát beszélgettünk. Mindenféléről. Igen rossz napja volt. Mégis örült, hogy benéztem, mert aznap a második vevő voltam, akin érezte: nagyon szereti azt, amit csinál.

Első találkozásunk óta valami furcsa, meghatározhatatlan nosztalgiát érzek. Egyben azonban biztos vagyok: nem a reneszánsz kora, de nem is a ’60-as évek iránt.

A fedélen L. PEŠEK Kiszáradt tenger a Vénuszon című műve látható

A francia MICHEL BUTOR 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia ROBERT LOUIT szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…”. Óriási a változás az egész világon. És a változás nemcsak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Az ominózus 8. sz. (1974) tartalomjegyzéke


Cyril Kornbluth: Az orvosi táska (Borbás Mária fordítása)

Aldous Huxley: Tudomány a Szép új világban (Göncz Árpád fordítása)

Tóth Árpád: A Marson

Lautréamont: Óda a matematikához (Bajomi Lázár Endre fordítása)

H. G. Wells: Az új energiaforrás (Göncz Árpád fordítása)

Bertrand Russell: Albert Einstein nagysága (Göncz Árpád fordítása)

Norbert Wiener: Az Agy (Karig Sára fordítása)

Igor Mozsejko: Vendégekre várva (Radó György fordítása)

Szilárd Leó: Jelentés a Central pályaudvarról (Valkay Sarolta fordítása)

Szilárd Leó: A Kapcsolati Bizottság (Radó György fordítása)

W. P. Lehmann: A Mars-nyelv megfejtése (Antal László fordítása)

Robert Silverberg: John Keely örökmozgója (Elek István fordítása)

J. B. S. Haldane: Az aranycsinálók (Karig Sára fordítása)

Anna Rinonapoli: Az éjszakás miniszter (Lontay László fordítása)

Ilja Varsavszkij: Az örökös Perpetuum mobile · A „Cunami”-t elhalasztják · Az általunk választott megoldás (Karig Sára fordításai)

Kötetünk képeiről

Babits Mihály mely írásával – esetleg írásaival – került be a Galaktika első sorozatába? (Elég egyet megnevezni.)

Két fantázia. 1. Kristóf-darazsak. 2. A „kutya”. = Galaktika 35 sz. (1979) 98–102. p.