Kezembe került az Isteni színjáték egyik régi kiadása, amely elavult jegyzetanyaga mellett részletes tárgymutatót tartalmaz. Arra gondoltam, hogy meg kellene próbálni a korabeli ismeretek enciklopédiájaként emlegetett művet „kifordítva” megközelíteni. Az érdekesebb tudományos vonatkozású tárgyszavakat általános, biológia, csillagászat, fizika, földrajz, földtudományok, kémia, matematika, technika és tudósok csoportokba soroltam, majd a tárgyszavakat összekapcsoltam, a Kardos Tibor korszerű magyarázó jegyzeteivel kiegészített szövegrészekkel. A verssorok számozása a forrásmutatóban szereplő kiadás sorszámaival egyezik meg. Köszönöm Kardos Juliannának, a jegyzetszövegek felhasználásának engedélyezését. – A szerk.
« Considerate la vostra semenza:
fatti non foste a viver come bruti,
ma per seguir virtute e canoscenza. »
„Gondoljatok az emberi erőre:
nem születtetek tengni, mint az állat,
hanem tudni és haladni előre!”
« …Ritorna a tua scienza,
che vuol, quanto la cosa è più perfetta,
più senta il bene, e così la doglienza. »
„…Tudományod úra e titoknak,
mert megtanít, hogy kínja mint a kéje
több lesz a tökéletesebb dolognak”
Részlet Simonyi Károly Ti jobban féltek… című írásából:
„[…] Nézzük az ókori világkép jellemzőit: A Föld a Világegyetem közepe és körülötte hierarchikus rend van. A hierarchikus azt jelenti, hogy mindennek megvan a maga természetes helye. A nehéznek lenn, a könnyűnek fönn. A föld, a víz, a levegő, a tűz egymást körülölelő rétegben helyezkedik el. Ezt a Hold szférája foglalja magába. Ez tehát a szublunáris világ. Itt zajlik mindennapi életünk. Majd jönnek az égi szférák: a Merkúr és a Vénusz szférája, azután a Nap, majd rendre a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz szférája. Végül mindezeket a csillagok szférája zárja önmagába.
A csillagok szférája fölött van az üdvözült lelkek birodalma.
A testnek a hierarchiában elfoglalt helye ezúttal a mozgását is meghatározza. A nehéz lefelé, a könnyű felfelé mozog, míg az égi szférák természetes mozgása a körpálya.
A középkori ismeretek enciklopédiájában, a Divina Commediában Beatrice így magyarázza ezt Danténak:
« Dentro dal ciel de la divina pace
si gira un corpo ne la cui virtute
l’esser di tutto suo contento giace.
Lo ciel seguente, c’ha tante vedute,
quell’esser parte per diverse essenze,
da lui distratte e da lui contenute.
Li altri giron per varie differenze
le distinzion che dentro da sé hanno
dispongono a lor fini e lor semenze.
Questi organi del mondo così vanno,
come tu vedi omai, di grado in grado,
che di sù prendono e di sotto fanno. »„Fenn az isteni-béke lakta égben
forog egy test, melynek amit gyűrűje
befog, heverve nyugszik erejében.
Következő ég, csillagok sürűje,
szétosztja ezt, hogy ezer bennefoglalt
s mégis más lényben árad el derűje.
S a többi körök a sok színt, a sok fajt
s erőt használva, amit tőle kaptak,
viszik, kit merre a Cél és a Mag hajt.
A világ e szervei így haladnak,
mint íme látod, fokról-fokra szállva,
s fellebbről kapnak, és alábbra hatnak.”Ez tehát a középkor világképe, az ókor világképének leegyszerűsített, lélekkel telített változata […]”
szélvihar, villámlás, földrengés oka
« La terra lagrimosa diede vento,
che balenò una luce vermiglia
la qual mi vinse ciascun sentimento;
e caddi come l’uom cui sonno piglia. »
„Szellő eredt a könnyes partokon túl
s a szellő vörös villámot cikázott,
amely megfosztott minden tudatomtul
s elestem, mint kit ájulás igázott.”
133. sor: A középkorban is élt az az ókori hiedelem [Arisztotelész], hogy a föld kigőzölgéseiből támad a szélvihar, majd a felhőkbe ütközik, és így váltja ki a villámot és a dörgést. A földrengést e felfogás szerint a föld mélyében zúgó szél támasztja, de Dante költői gondolata, hogy ez a szélvihar a szenvedők sóhajaiból támad. – Kardos Tibor jegyzete.
Pokol geometrikus felépítése
« Così si mise e così mi fé intrare
nel primo cerchio che l’abisso cigne. »
„S elindult és az első körbe vitt bé,
mely a nagy mélységet gyürűzni kezdi.”
23. sor: A Pokol egy lefelé keskenyedő tölcsér, melyet egyre kisebb körök fognak gyűrűbe, egyre súlyosabb bűnök büntetésének helyei. Az első kör: a tornác. A Pokol-tölcsér körei lefelé haladva egyre szűkülnek. – Kardos Tibor jegyzete.
hét szabad művészet
« Venimmo al piè d’un nobile castello,
sette volte cerchiato d’alte mura,
difeso intorno d’un bel fiumicello.
Questo passammo come terra dura;
per sette porte intrai con questi savi:
giugnemmo in prato di fresca verdura. »
„Ős kastély alá ért a kis sereg most,
mely hétszer van kerítve, mint a börtön,
s melyet körűl egy szép kis csörgeteg mos.
Ezen átmentünk, mint a kemény földön;
s átnyitva e bölcsekkel hét kapúkon,
megálltam túl egy réten, üde zöldön.”
106. sor: „Ős kastély” – a Filozófiát jelképezi; hétszeres kerítése a bölcselet hét része: fizika, metafizika, etika, politika, gazdaságtan, matematika, dialektika. – Kardos Tibor jegyzete.
Albertus Magnus, Anaxagorasz, Arisztotelész, Averroës, Avicenna, Démokritosz, Dioszkoridész, Empedoklész, Eukleidész, Galénosz, Hippokratész, Platón, Thalész, Zénon
« Poi ch’innalzai un poco più le ciglia,
vidi ’l maestro di color che sanno
seder tra filosofica famiglia.
Tutti lo miran, tutti onor li fanno:
quivi vid’io Socrate e Platone,
che ’nnanzi a li altri più presso li stanno;
Democrito, che ’l mondo a caso pone,
Diogenés, Anassagora e Tale,
Empedoclès, Eraclito e Zenone;
e vidi il buono accoglitor del quale,
Diascoride dico; e vidi Orfeo,
Tulio e Lino e Seneca morale;
Euclide geomètra e Tolomeo,
Ipocràte, Avicenna e Galieno,
Averoìs, che ’l gran comento feo. »
„S jobban kinyitva szemem kapuját,
ott láttam ülni a Tudók vezérét,
hol körben ült a Bölcselő Család.
Mind őt csodálák, mind csak őt dicsérék;
láttam közöttük Plátont, Szókratészt,
kik többieknél közelebb kisérék.
Demokritoszt, ki száműzé az észt,
és Empedoklészt, Anaxagorászt,
Thalészt, Heraklitoszt, Diogenészt,
Zenót, s ki leirt minden kvalitást,
Dioszkorideszt: s Linuszt, Orfeusszal
Tulliuszt s Senecát az etikást;
mérő Euklidészt, Ptolomeusszal
Hippokratészt, Galénuszt, Avicennát
s Averroëszt a Kommentáriussal.”
131. sor: Arisztotelész – a középkor második felében a bölcselet legnagyobb tekintélyének számított, különösen Aquinói Tamás értelmezésében. – Kardos Tibor jegyzete.
136. sor: Démokritosz (Kr. e. 460–370) – a naiv materializmus korai görög képviselője, szerinte a világ ésszerűtlen atomok véletlen eredője. – Kardos Tibor jegyzete.
137. sor: Empedoklész (Kr. e. 484–424) – görög természetfilozófus a négy alapelemből (föld, víz, levegő, tűz) magyarázta a világ létét; Anaxagorasz (Kr. e. 500 körül született) – kisázsiai származású athéni filozófus, végtelenül kicsi csírákból, az atomokból magyarázta a világot. – Kardos Tibor jegyzete.
138. sor: Thalész (Kr. e. 585 körül) – milétoszi filozófus a világegyetem őselemének a vizet tartotta; Hérakleitosz (Kr. e. 500 körül működött Epheszoszban) – a naiv dialektika legnagyobb alakja, a tüzet tekintette őselemnek, és hangsúlyozta az örök változást; Diogenész (Kr. e. 412–324) – cinikus filozófus, Athénban tanított, elvetette a világ javait, szembehelyezkedett a társadalommal, s eszerint is élt. – Kardos Tibor jegyzete.
139. sor: Zénón – Dél-Itáliában, Eleában élt, Kr. e. 460 körül, és alapvető ellentmondások feltárásával akarta bizonyítani az érzéki tapasztalat ingatag voltát. – Kardos Tibor jegyzete.
Dioszkoridész (Kr. u. I. század) – könyvet írt a növények „qualitásai”-ról, azaz gyógyító képességéről; Linosz és Orpheusz – énekesek a görög mitológiában. – Kardos Tibor jegyzete.
141–143. sorok: Seneca (Annaeus Seneca Kr. e. 4 körül–Kr. u. 65) – sztoikus római filozófus, Nero császár nevelője. A görög Eukleidész (kb. 328–235) – a geometria megalapozója. Hippokratész (Kr. e. 470–356) és Galénosz (kb. 129–200) – híres ókori orvosok, akik a tapasztalatra építették az orvostudományt. Még tovább ment a XI. század híres orvosa, az arabul író Avicenna (Abu Ali Ibn Szina, 983–1037) a materialista gondolat egyik előfutára, aki Arisztotelészt is magyarázta. – Kardos Tibor jegyzete.
144. sor: Averroës (Ibn Rusd) (1126–1198), – arab bölcselő bizonyos értelemben panteisztikus materialista felfogásban magyarázta Arisztotelészt. – Kardos Tibor jegyzete.
Pokol geometrikus felépítése
« Così discesi del cerchio primaio
giù nel secondo, che men loco cinghia,
e tanto più dolor, che punge a guaio. »
„Igy másba szálltam át az első körből,
kevesebb hely van kerítve e mással
s annál több fájdalom, mely jajba föltör.”
2. sor: A Pokol-tölcsér körei lefelé haladva egyre szűkülnek. – Kardos Tibor jegyzete.
Epikurosz
« Suo cimitero da questa parte hanno
con Epicuro tutti suoi seguaci,
che l’anima col corpo morta fanno. »
„Epikurusznak és minden hivének
lesz temetőjük földi bűnükért ez,
kik azt mondják, hogy testtel vész a lélek.”
13. sor: Epikurosz (*Kr. e. 341) – athéni bölcselő a szellem gyönyörűségét tette meg bölcselete alapjává, nem hitt a túlvilágban. – Kardos Tibor jegyzete.
atom, atomelmélet, káosz
« Ma certo poco pria, se ben discerno,
che venisse colui che la gran preda
levò a Dite del cerchio superno,
da tutte parti l’alta valle feda
tremò sì, ch’i’ pensai che l’universo
sentisse amor, per lo qual è chi creda
più volte il mondo in caòsso converso;
e in quel punto questa vecchia roccia
qui e altrove, tal fece riverso. »
„De (ha tudásom e felől se csorba)
mikor lejött Az, ki a drága prédát
a felső körből Distől elrabolta,
ő előtte rendült e csúf vidék át,
hogy féltem, titkos átomvonzalomtul
(mint mondják, hogy már többször) újra szétállt
a Mindenség s chaosba visszafordul;
s ez repesztette ezt a régi bástyát
itt s másutt össze ily iszonyu zordul.”
40. sor: Empedoklész – (lásd Po IV 137) tanította az „atomvonzalmat”.
Dante csak „amor”-t írt, mégsem hat anakronizmusnak, hiszen Empedoklész elméletéről van szó. – A szerk.
hajójavító műhely
« Quale ne l’arzanà de’ Viniziani
bolle l’inverno la tenace pece
a rimpalmare i legni lor non sani,
ché navicar non ponno – in quella vece
chi fa suo legno novo e chi ristoppa
le coste a quel che più viaggi fece;
chi ribatte da proda e chi da poppa;
altri fa remi e altri volge sarte;
chi terzeruolo e artimon rintoppa –; »
„Mint szívós kátrány és szurok ha forrnak
télen a velencei arzenálban
amivel rossz hajókat orvosolnak
ha nincs hajózni jó idő s a gyárban
egyik új deszkát ácsol, régi bordát
foldoz a másik, mely már járt az árban,
egyik a gálya farát, másik orrát
kalapácsolja, evezőt faragja,
kötelet fonja, varrja a vitorlát:”
alkímia
« “Io fui d’Arezzo, e Albero da Siena”,
rispuose l’un, “mi fé mettere al foco;
ma quel per ch’io mori’ qui non mi mena. »
„»Arezzóban születtem« – válaszolta –,
»Siénai Albert máglyára külde,
de más vitt tűzbe, és más vitt pokolba.«”
109. sor: Griffolino d’Arezzo – alkimista volt. Dante elítéli az alkímiát, éppen úgy, mint az asztrológiát. – Kardos Tibor jegyzete.
alkímia, Hippokratész
« Ma perché sappi chi sì ti seconda
contra i Sanesi, aguzza ver me l’occhio,
sì che la faccia mia ben ti risponda:
sì vedrai ch’io son l’ombra di Capocchio,
che falsai li metalli con l’alchìmia;
e te dee ricordar, se ben t’adocchio,
com’io fui di natura buona scimia”. »
„De ha kérded, ki jár kezedre itt
Siéna ellen, megfelel tenéked
arcom, csak élesítsed szemeid,
s Capocchiót meglátod, hogy mivé lett.
Alchimiával érceket koholtam
emlékezhetsz, ha jól sejtem kiléted,
a természetnek mily hű majma voltam.”
136. sor: Capocchio – firenzei mulattató, alkimista, pénzhamisításért égették meg Sienában. – Kardos Tibor jegyzete.
okság elve, Arisztotelész, Platón
« State contenti, umana gente, al quia;
ché se potuto aveste veder tutto,
mestier non era parturir Maria;
e disiar vedeste sanza frutto
tai che sarebbe lor disio quetato,
ch’etternalmente è dato lor per lutto:
io dico d’Aristotile e di Plato
e di molt’altri”; […] »
„Ne várd hogy a quián túl tudj kerülni,
halandó! mert ha mindent látni tudnál,
Máriának nem kellett volna szülni,
sem annyi szomjnak epedni a kutnál:
mert mind vágyók lettek volna látók,
kiknek ma vágyuk örökös kinuk már:
Aristotelest értve, s értve Plátót,
és értve sok mást… […]”
37. sor: „Ne várd, hogy a quián túl tudj kerülni” – vagyis az okság elvét kikerülhesd. Dante az okság elvére a skolasztikus latin kifejezést használja. – Kardos Tibor jegyzete.
Egyenlítő
« […] “Se Castore e Poluce
fossero in compagnia di quello specchio
che sù e giù del suo lume conduce,
tu vedresti il Zodiaco rubecchio
ancora a l’Orse più stretto rotare,
se non uscisse fuor del cammin vecchio.
Come ciò sia, se ’l vuoi poter pensare,
dentro raccolto, imagina Siòn
con questo monte in su la terra stare
sì, ch’amendue hanno un solo orizzòn
e diversi emisperi; onde la strada
che mal non seppe carreggiar Fetòn,
vedrai come a costui convien che vada
da l’un, quando a colui da l’altro fianco,
se lo ’ntelletto tuo ben chiaro bada”.
“Certo, maestro mio,”, diss’io, “unquanco
non vid’io chiaro sì com’io discerno
là dove mio ingegno parea manco,
che ’l mezzo cerchio del moto superno,
che si chiama Equatore in alcun’arte,
e che sempre riman tra ’l sole e ’l verno,
per la ragion che di’ , quinci si parte
verso settentrion, quanto li Ebrei
vedevan lui verso la calda parte. »
„[…] »Ha Castor s Pollux, az égnek ikre,
volna a Nappal, amelynek sugárát
föl és le folyton forogtatja tükre:
a Medvékhez még közelebb csudálnád
az Állatövnek napsütötte részét,
ha el nem hagyta még a régi pályát.
Hogy ezt megértsd, a Földgolyó egészét
gondold magadban, s gondolj rá Sionra,
s e hegyig onnan képzeletbe’ nézz szét:
lásd, mindkettőnek egy a horizontja,
de más a féltekéje; s így a pálya,
melyen kocsizni vész volt Phaetonra,
olyan, hogy kell, hogy ettől balra járja
a Napszekér, s amattól járja jobbra,
ha tiszta ésszel tekintesz reája.«
»Mester, bizony, soha világosabbra
nem gyult fény bennem; most belátja elmém,
mely mostanig vakságnak vala rabja,
hogy mely Aequator a tudósok nyelvén,
és nap és tél közt örökös határ,
a közép kör a nagy forgások tervén
innen, mitőlünk, északtájon áll,
a mondtad okból; míg Palesztinától
azon égtájra, hol tanyáz a Nyár.”
55–84. sorok: A Nap mint egy forgó tükör járatja sugarát a Ráktérítőtől a Baktérítóig. Ha tehát valaki a mi északi féltekénken áll, a Ráktérítőnél feljebb, és keletre néz: a Napot jobbra látja, azaz délre; ha azonban a Baktérítőnél lejjebb áll, pl. a Purgatórium szigetén, akkor északon tűnik fel előtte, a Medve csillagkép irányában. – Kardos Tibor jegyzete.
61–62. sorok: Az elbeszélés idején a Nap a Kos jegyében járt, tehát az Ikreknél délebbre. – Kardos Tibor jegyzete.
72. sor: Phaethón (Phaithón), – a Napisten fia elnyerte apjától, hogy hajthassa a napszekereket, de a lovak elragadták és lezuhant. – Kardos Tibor jegyzete.
79. sor: Aequrátor – egyenlítő, a középkori csillagászatból került a földrajzba fogalomként. Itt a legfelsőbb ég, a Kristályég középső körét jelenti. – Kardos Tibor jegyzete.
meteor
« Vapori accesi non vid’io sì tosto
di prima notte mai fender sereno, »
„Derűs éjjel az eget fénylövellő
megízzott gőz gyorsabban nem hasítja”
37. sor: A középkorban arisztotelészi nyomokon azt tartották, hogy a meteorok izzó gőzök. – Kardos Tibor jegyzete.
hideg éj oka
« Ne l’ora che non può ’l calor diurno
intepidar più ’l freddo de la luna,
vinto da terra, e talor da Saturno »
„Midőn az elmúlt nap hevét a holdnak
hidegje már legyőzi, mert a földről
s a Saturnusról hűs párák omolnak”
3. sor: A Saturnus középkori felfogás szerint hideg bolygó, tehát hideg éjet hoz. – Kardos Tibor jegyzete.
szél oka
« secco vapor non surge più avante
ch’al sommo d’i tre gradi ch’io parlai,
dov’ha ’l vicario di Pietro le piante. »
„Száraz gőz sincsen mely messzebbre szállna
mint ama gádor harmadik fokáig
ahol e helynek szent Pétere áll ma.”
52. sor: száraz gőz – forró levegő, mely felszáll, s szelet okoz. – Kardos Tibor jegyzete.
nemzés, sperma, Averroës
« Sangue perfetto, che poi non si beve
da l’assetate vene, e si rimane
quasi alimento che di mensa leve,
prende nel core a tutte membra umane
virtute informativa, come quello
ch’a farsi quelle per le vene vane.
Ancor digesto, scende ov’è più bello
tacer che dire; e quindi poscia geme
sovr’altrui sangue in natural vasello.
Ivi s’accoglie l’uno e l’altro insieme,
l’un disposto a patire, e l’altro a fare
per lo perfetto loco onde si preme;
e, giunto lui, comincia ad operare
coagulando prima, e poi avviva
ciò che per sua matera fé constare.
Anima fatta la virtute attiva
qual d’una pianta, in tanto differente,
che questa è in via e quella è già a riva,
tanto ovra poi, che già si move e sente,
come spungo marino; e indi imprende
ad organar le posse ond’è semente.
Or si spiega, figliuolo, or si distende
la virtù ch’è dal cor del generante,
dove natura a tutte membra intende.
Ma come d’animal divegna fante,
non vedi tu ancor: quest’è tal punto,
che più savio di te fé già errante,
sì che per sua dottrina fé disgiunto
da l’anima il possibile intelletto,
perché da lui non vide organo assunto.
Apri a la verità che viene il petto;
e sappi che, sì tosto come al feto
l’articular del cerebro è perfetto,
lo motor primo a lui si volge lieto
sovra tant’arte di natura, e spira
spirito novo, di vertù repleto,
che ciò che trova attivo quivi, tira
in sua sustanzia, e fassi un’alma sola,
che vive e sente e sé in sé rigira. »
„A vérnek színe-java, nem szivódva
be szomjas erekbe, megmarad,
mint maradék-kenyér asztalra szólva
s alkotó erőt nyer a szív alatt
építni embertestet (ahogy épít
az is, mely az erekben szétszalad),
s átszűrődvén, eljut – nem volna szép itt
jelezni, hova; más vérét keresve,
más testben, mely természetes edényt nyit.
S ott, vér a vérrel egybekeveredve,
az egyik elfogad, s a másik alkot,
hatékony helyről, a szívből, eredve.
Működni kezd, és titkosan kavarg ott:
megalva elsőbb, s megélesztve aztán
mit anyagul sürűvé összehajtott.
És a ható erő lelket fakasztván
növény lelkéhez hasonlít, azonban
az révben van már, ez csak fél-utaztán.
Mert tovább munkál, míg érezve mozzan,
mint a tenger puhánya; és belőle
érző szervek bontakoznak ki sorban.
Igy fejlődik ki, így halad előre
az Erő, fiam, mely a szívből árad,
míg minden tag megéled rendre tőle.
De eszes lénnyé hogyan lesz az állat,
azt még nem látod; oly pont ez, amelyben
bölcsebb ember is tévedett tenálad,
mert nem a valót tanitotta, mert nem
gondolta egynek az észt és a lelket,
mert az észt nem látta alkotni szervben;
de te nyisd föl az Igazságra lelked,
és tudd meg, hogy mihelyt az agyvelőnek
alkotása a magzatban kifejlett,
szent kedve gyullad a Legfőbb Erőnek
a Teremtés e remekén, mit erre
új szellem fuvatával lehel ő meg,
hogy az ott önnön erejét keverje
az ott találttal, s egy lélek lehessen,
mely él és érez és emlékszik: elme.”
37–45. sorok: Dante abban a hiszemben van, hogy a sperma nem más, mint desztillált vér. – Kardos Tibor jegyzete.
63. sor: A bölcs, aki a nemzés teóriájában tévedett, Arisztotelész híres magyarázója, Averroës volt. (Lásd Po IV 144) – Kardos Tibor jegyzete.
szivárvány
« E come l’aere, quand’è ben piorno,
per l’altrui raggio che ’n sé si reflette,
di diversi color diventa addorno; »
„És mint a lég ha dús páráktul ázik,
mert a napsugár rajta visszapattan,
tarka szinekkel ívben kivirágzik:”
földi napszakok
« Sì come quando i primi raggi vibra
là dove il suo fattor lo sangue sparse,
cadendo Ibero sotto l’alta Libra,
e l’onde in Gange da nona riarse,
sì stava il sole; onde ’l giorno sen giva,
come l’angel di Dio lieto ci apparse. »
„Mint mikor első sugarai érnek
oda, hol vérét ontá Alkotója;
Ebro fölött lebeg az égi Mérleg;
s dél tüze tűz le a Ganges folyóra:
úgy állt a nap, midőn föltünt vidámon
az Úr angyala; (estre száll az óra).”
1–4. sorok: Dante ismét kozmikus távolságokat idéz: a szemben levő féltekén középen, vagyis Jeruzsálemben, most kel a Nap. Spanyolországban éjfél van (az „égi Mérleg” csillagképe ragyog az Ebro fölött), keleten, Indiában, a Gangesre „a déli verő” tűz le, a Purgatóriumban pedig most száll le az este. – Kardos Tibor jegyzete.
Lukács apostol
« L’un si mostrava alcun de’ famigliari
di quel sommo Ipocràte che natura
a li animali fé ch’ell’ha più cari; »
„Az egyiken látszott, hogy nagy előde
Hippokratés, ki a természetet
az emberérdek hálójába szőtte.”
136–138. sorok: Lukács apostol – az Apostolok cselekedeteinek szerzője, orvos volt, mint Hippokratész. – Kardos Tibor jegyzete.
Platón
« Ancor di dubitar ti dà cagione
parer tornarsi l’anime a le stelle,
secondo la sentenza di Platone. »
„Kételyt kelt benned az is nemkülömben,
a lélek csillagába visszatér-e?
(amint Pláton volt ilyen értelemben).”
22–24. sorok: Dantéhoz eljutott Platón tanítása: minden léleknek megvan a maga csillaga, onnan száll le a testbe, és oda is tér vissza. – Kardos Tibor jegyzete.
Timaiosz
« Quel che Timeo de l’anime argomenta
non è simile a ciò che qui si vede,
però che, come dice, par che senta.
Dice che l’alma a la sua stella riede,
credendo quella quindi esser decisa
quando natura per forma la diede; »
„Nem fedi hát, mit itt időzve lát-hall
a lélek, a Timaeus-féle érvet:
ki csak, amit mond, annyit ért szavával
mondván, hogy csillagukba visszatérnek
a lelkek, honnan a Természet őket
formának küldte testbe, mikor éltek.”
50. sor: Platónnak Timaiosz filozófusról elnevezett párbeszédes műve, melyben e kérdésekről szól. – Kardos Tibor jegyzete.
54. sor: A lélek a test formáló leve, „formája”. – Kardos Tibor jegyzete.
hullócsillagok keletkezése, villámlás oka
« Di fredda nube non disceser venti,
o visibili o no, tanto festini,
che non paressero impediti e lenti
a chi avesse quei lumi divini
veduti a noi venir, lasciando il giro
pria cominciato in li alti Serafini; »
„S hideg felhőből nem száll láthatatlan
vagy látható szél oly gyorsan világgá,
hogy lomhának ne tessék mozdulatban
az előtt, ki itt felénk szállni látná
e sok égi fényt, mely szeráfi karban
kezdett forgását ide lebocsátá.”
23. sor: látható szél – látható szeleknek tartották a villámokat s a hulló csillagokat, melyek az arisztotelészi fizika alapján úgy keletkeznek, hogy forró gőzök ütköznek bele az atmoszféra hideg rétegeibe. – Kardos Tibor jegyzete.
vulkánkitörés oka
« E la bella Trinacria, che caliga
tra Pachino e Peloro, sopra ’l golfo
che riceve da Euro maggior briga,
non per Tifeo ma per nascente solfo, »
„S merre Pachino és Peloro közt vág
égnek a füst, szép Szicilia öble,
ahol a lombot forró szelek fosztják,
nem Typhoustól: kéntől gőzölögve:”
70. sor: nem Typhoustól: kéntől gőzölögve – Antik hiedelem szerint az Aetna egy belé zárt óriás, Tüphousz hánykolódásától (lásd Po XXXI 124) dobja ki magából a tüzet és követ. Dante már fizikai magyarázatra törekszik. – Kardos Tibor jegyzete.
Arisztotelész
« Non, se ’l maestro vostro ben vi scrive”.
Sì venne deducendo infino a quici;
poscia conchiuse: “Dunque esser diverse
convien di vostri effetti le radici: »
„Nem; ha igaz, mit bölcsedből tanúltál»
Idáig vitte síma, szép fokokkal
az érvelést; és: »Ládd-e« – szólt lezárva, –
»Nem esnek össze tények az okokkal.”
120. sor: bölcsedből – Arisztotelészből. – Kardos Tibor jegyzete.
hosszúsági fokok
« “La maggior valle in che l’acqua si spanda”,
incominciaro allor le sue parole,
“fuor di quel mar che la terra inghirlanda,
tra discordanti liti contra ’l sole
tanto sen va, che fa meridiano
là dove l’orizzonte pria far suole. »
„»A legnagyobb völgy, hol vizek pihennek,
hacsak nem mondod« – kezdte ily szavakkal –
»a földövező Óceánt ilyennek,
ellenkező partok közt, szembe nappal
oly messze nyúl, hogy délvonalra válik
a horizont, míg partot érsz a habbal.”
82. sor: A Földközi-tengerről szól. – Kardos Tibor jegyzete.
85. sor: szembe nappal – azaz keletre. – Kardos Tibor jegyzete.
86–87. sorok: A Földközi-tenger oly nagy kiterjedésű, hogy a Nap a keleti partján, Jeruzsálemben délponton áll, amikor nyugati partjain, Gibraltárnál épp hogy felkel. E korban ez volt a hiedelem, jóllehet a két pont között egyáltalán nincs kilencven hosszúsági fok, csupán negyvenkettő. – Kardos Tibor jegyzete.
égitestek mozgása
« Leva dunque, lettore, a l’alte rote
meco la vista, dritto a quella parte
dove l’un moto e l’altro si percuote;
Vedi come da indi si dirama
l’oblico cerchio che i pianeti porta,
per sodisfare al mondo che li chiama.
Che se la strada lor non fosse torta,
molta virtù nel ciel sarebbe in vano,
e quasi ogne potenza qua giù morta;
e se dal dritto più o men lontano
fosse ’l partire, assai sarebbe manco
e giù e sù de l’ordine mondano. »
„Emeld hát vélem, olvasó, a helyre
szemed a szent körök közt rátalálni,
ahol két mozgás egymást metszi szelve;
Nézzed, hogy’ indul onnan egyik ágban
a ferde kör, mely hord minden planétát,
hogy ne legyenek bajok a világban.
Ha nem rézsút tenné az égi sétát,
sok égig érő lenne szinte holtan
s vesztené el lenn minden nyomatékát.
S ha több vagy kisebb szög alatt hajoltan
térne ki: lenn is, fenn is rés maradván
rendjén, baj esnék a világsodorban.”
9. sor: a két mozgás – az égitestek napi mozgása keletről nyugatra (az Aequatoré) és a bolygók évi mozgása nyugatról keletre (a Zodiacusé, az ún. ekliptika) a tavaszi napéjegyenlőség pontján metszi egymást. – Kardos Tibor jegyzete.
14. sor: a ferde kör – a Zodiacus, melynek ferdesége biztosítja az évszakok rendjét. – Kardos Tibor jegyzete.
Nap égköre, pályája
« Lo ministro maggior de la natura,
che del valor del ciel lo mondo imprenta
e col suo lume il tempo ne misura,
con quella parte che sù si rammenta
congiunto, si girava per le spire
in che più tosto ognora s’appresenta;
e io era con lui; […] »
„A természetnek legnagyobb cseléde,
mely földünk égi erővel itatja
s időnként méri fényes lábu lépte,
ép az említett körön át haladba
kerengett útja csigáin, melyekben
magát naponta korábban mutatja,
s én vele szálltam; […]”
28–30. sorok: A Nap. – Kardos Tibor jegyzete.
32–33. sorok: útja csigáin – spirális útján, mert tavasszal napról napra korábban kel. – Kardos Tibor jegyzete.
Albertus Magnus
« Questi che m’è a destra più vicino,
frate e maestro fummi, ed esso Alberto »
„Ez, aki engem jobbról áll kisérve,
a Kölni Albert, a Testvér, a Mester”
98. sor: Albertus Magnus – német teológus, filozófus és természettudós. – Kardos Tibor jegyzete.
óra (mechanikus)
« Indi, come orologio che ne chiami
ne l’ora che la sposa di Dio surge
a mattinar lo sposo perché l’ami,
che l’una parte e l’altra tira e urge,
tin tin sonando con sì dolce nota,
che ’l ben disposto spirto d’amor turge;
così vid’io la gloriosa rota
muoversi e render voce a voce in tempra
e in dolcezza ch’esser non pò nota
se non colà dove gioir s’insempra. »
„Miként az óra, csengve-bongva tarkán,
az Úr arája keltét jelzi reggel,
s zeng Jegyeséhez, szent szerelmi dalt tán,
hol kerekek fogózva kerekekkel
tin-tin szavát mind oly remekbe csengi,
hogy duzzad a jók lelke szeretettel:
úgy láttam én, hogy ütemét kerengi
a szent kerék, s felelget hangra hangot,
oly édesen, hogy nem sejtheti senki,
csak ott, hol az örök Kéj ver harangot.”
139–146. sorok: Mechanikus (súlyhajtásos, fogaskerekes, foliot-szabályozós) óra. – A szerk.
Thalész tétele
« o se del mezzo cerchio far si puote
triangol sì ch’un retto non avesse. »
„sem, hogy félkörbe háromszöget írván
az mindenképen derékszögü lesz-e?”
háromszög szögeinek összege
« “O cara piota mia che sì t’insusi,
che, come veggion le terrene menti
non capere in triangol due ottusi, »
„Óh drága törzsem! ki Paradicsomba
jutván, miképen látják földi elmék,
hogy háromszögbe csak egy fér be tompa:”
17. sor: Mert a háromszög szögeinek összege [az Euklidészi geometriában – A szerk.] nem lehet több 180 foknál. – Kardos Tibor jegyzete.
fizikai megfigyelés, véletlen
« “La contingenza, che fuor del quaderno
de la vostra matera non si stende,
tutta è dipinta nel cospetto etterno:
necessità però quindi non prende
se non come dal viso in che si specchia
nave che per torrente giù discende. »
„A véletlenség, mely matériátok
nagy könyvén túl nem terjed, mind lefestve
az örök Szemben, melybe én belátok;
s véletlen voltát azért mégse vesztve,
mintahogy nem lesz szabva gálya mente
attól, ha partról szem kiséri lesve.”
csillagok fényének oka
« Quando colui che tutto ’l mondo alluma
de l’emisperio nostro sì discende,
che ’l giorno d’ogne parte si consuma,
lo ciel, che sol di lui prima s’accende,
subitamente si rifà parvente
per molte luci, in che una risplende; »
„Mikor az, ki fölgyújtja a világot,
estére fél-egünket odahagyja
s köröskörűl a nappal színe sápad,
az ég, mely fényét eddig tőle kapta,
ezer kis lánggal ég föl hirtelenbe
(de azért csak egy, csak ő ragyog abba’).”
5–6. sorok: Dante korának felfogása szerint nemcsak a Hold, de a csillagok is a Naptól kapják fényüket. – Kardos Tibor jegyzete.
Hold túloldala
« Vidi la figlia di Latona incensa
sanza quell’ombra che mi fu cagione
per che già la credetti rara e densa.
L’aspetto del tuo nato, Iperione,
quivi sostenni, e vidi com’si move
circa e vicino a lui Maia e Dione.
Quindi m’apparve il temperar di Giove
tra ’l padre e ’l figlio: e quindi mi fu chiaro
il variar che fanno di lor dove;
e tutti e sette mi si dimostraro
quanto son grandi e quanto son veloci
e come sono in distante riparo.
L’aiuola che ci fa tanto feroci,
volgendom’io con li etterni Gemelli,
tutta m’apparve da’ colli a le foci;
poscia rivolsi li occhi a li occhi belli. »
„Láttam Latóna lányát, ama folttól
menten, mely miatt (láttad, hogy csalón-é)?
ritkább-sürűbb szőttesnek néztem olykor.
Kiálltam a fényt, mely Hyperióné
(az ő fia), s szomszédságába’ leltem
gyermekeidet, Mája és Dióné!
Láttam a mérsékletet Juppiterben
apja s fia közt, most megértve, mért nem
maradnak hárman mind egy-tájú helyben.
És mind a hét most megmutatta nékem,
milyen nagyok, mily sebesen keringnek,
s mily távol vannak egymástól az égen?
S látszott a Kis Gömb – gőgje szíveinknek –
amint az örök Ikrekkel forogtam;
hegy-völgyein szemeim égve csüngtek,
mignem a szent Szemekbe visszaloptam.”
139. sor: Dante a Holdat („Latóna lányát”) most arról az oldaláról látja, mely mindig elfordul a Földtől, s ahol nincsenek foltok. – Kardos Tibor jegyzete.
142. sor: Hüperion – a Napisten atyja. – Kardos Tibor jegyzete.
144. sor: Maia – Atlasz leánya, Hermész anyja; Diónénak leánya Aphrodité. – Kardos Tibor jegyzete.
145–146. sorok: Jupiter a mérsékelt fény atyja, a hideg Saturnus, és fia, a vörös Mars között. – Kardos Tibor jegyzete.
147. sor: E három bolygó egyre változtatja távolságát a Naptól. – Kardos Tibor jegyzete.
kristályég
« E la virtù che lo sguardo m'indulse,
del bel nido di Leda mi divelse,
e nel ciel velocissimo m'impulse.
Le parti sue vivissime ed eccelse
sì uniforme son, ch’i’ non so dire
qual Beatrice per loco mi scelse.
Ma ella, che vedea ’l mio disire,
incominciò, ridendo tanto lieta,
che Dio parea nel suo volto gioire:
“La natura del mondo, che quieta
il mezzo e tutto l’altro intorno move,
quinci comincia come da sua meta;
e questo cielo non ha altro dove
che la mente divina, in che s’accende
l’amor che ’l volge e la virtù ch’ei piove. »
„S bűvös ereje e gyönyörű szemnek
tette, Léda fészkéből kiröpítve,
hogy a leggyorsabb égben fennteremjek.
Egyforma annak fényes, magas üdve
minden részén, hogy még csak azt se sejtem,
hogy Beatrice mely tájába vitt be.
»A Mozgás, mely mindent forgatva bölcsen
csupán a középpontot tartja tétlen,
itt indul, e legtágabb ívü körben.
S ez az ég már nincs semmiféle térben,
csak az Úr lelkében, mely lángra kelti
hajtó szerelmét s zápor erejét fenn.”
100–111. sorok: A Kristályégről, a legtágabb és leggyorsabb égi körről szól, melynek másik neve Első Mozgó. Ezen túl már csak Isten végtelen és mozdulatlan Empyreuma terül el, maga a szeretet és a fény. – Kardos Tibor jegyzete.
égkörök távolsága
« Non è suo moto per altro distinto,
ma li altri son mensurati da questo,
sì come diece da mezzo e da quinto; »
„Nem oszlik ez ég mással mérhetőre,
de mint a tíz az ötöddel s a féllel,
minden más égkör úgy van mérve tőle.”
116. sor: Tíz kettővel osztva ötöt ad ki, öttel osztva kettőt. – Kardos Tibor jegyzete.
naptár
« Ma prima che gennaio tutto si sverni
per la centesma ch’è là giù negletta,
raggeran sì questi cerchi superni, »
„De mielőtt január nyárba fordul
a számba-nem-vett századnap miatt,
az égi körök tengelye csikordul”
142–143. sorok: A Julius Caesar-féle naptárban elhanyagolták a nap egy századrészét, emiatt kilencven évszázad múlva a januárnak tavaszra kellett volna esni, ha a szökőév beiktatásával nem segítenek rajta. A Gregorián-naptárban kijavították a késést. – Kardos Tibor jegyzete.
körnégyszögesítés
« Qual è ’l geomètra che tutto s’affige
per misurar lo cerchio, e non ritrova,
pensando, quel principio ond’elli indige,
tal era io a quella vista nova: »
„Miként a mérnök, ki a kört szeretné
megmérni, töpreng, hogy titkába lásson,
de mérő elvét hasztalan keresné:
ollyá tett engem ez uj látomásom”
133–135. sorok: A kör négyszögesítése (melynek mérőelve az átmérő és a kerület viszonya) – a régi tudomány sokat hajszolt problémája volt. Azóta kiderült, hogy megoldhatatlan. – Kardos Tibor jegyzete.
