Mérhető világ

A jelenet szereplői: Sztrepsziadész, aki előkelő felesége révén a városba került jómódú birtokos polgár, akit a divatos szellemi áramlatok szele megérintett. Fia, Pheidippész lófuttató szenvedélye adósságba verte, s most azt szeretné, ha Szókratész, aki a szerző szemében a felvilágosodás, hitetlenség, szofisztika sűrített képviselője, megtanítaná a hamis ügyet igaznak feltüntetni. Szókratész egyik tanítványa.

„Strepsiades kopogtat

Tanítvány.
Menj a manóba! ki dübögtet úgy?

Strepsiades.
Én, Strepsiades Kikynnosból, Pheidon fia

Tanítvány.
Tudatlan, engem úgyse! bárki légy,
Hogy az ajtót ily gorombán rugdosod,
Kivervén a talált eszmét fejünkből.

Strepsiades.
Bocsáss meg: távol és falun lakom.
De mondd: mi volt az a kivert izé?

Tanítvány.
Azt tudni csak tanítványnak szabad.

Strepsiades.
Úgy modssza bátran: mert azért jövök
Hogy, mint tanítvány, fölvétessem itt.

Tanítvány.
Megmondom, ámde aztán szent-titok.
Azt kérdi Chairephontól Sokrates:
Hány lábat ugrik a bolha, magáét?
Mert Chairephon szemöldét csípve egy,
Onnét a Sokrates fejére pattant

Strepsiades.
S hogy mérte azt meg?

Tanítvány.
Igen ügyesen.
Megfogta, és viaszt olvasztva, lábát
Belemártotta, s a mint megfagyott,
Csinos-czipője lett; most ezt levonva
Megmérte a távolságot vele.

Strepsiades.
Oh Zeüsz király, beh könnyü ész!”

„Szerzőnk, darabját a szofisták kigúnyolására írta, de furcsa módon éppen Szókratész szerepel gúnyolódásának célpontjaként; az a Szókratész, aki maga is harcolt a szofisták ellen. Úgy mondják, ezzel a darabjával hozzájárult Szókratész elítéltetéséhez. Még érdekesebb azonban az a körülmény, hogy a darab néhány gúnyosnak szánt sora sokkal közelebb hozza Szókratészt a mai fizikushoz, mint Platón legszebb dialógusa. Az egyik részlet a méréssel kapcsolatos. Még ha arról van is csak szó, hogy egy ’bolhai láb’ segítségével kell kimérni egy távolságot, miközben ügyes technológiai eljárást ad meg, hogy hogyan lehet egy bolha lábáról mértéket venni, mégis mindez arra mutat, hogy Szókratész nemcsak etikai kérdésekkel foglalkozott; valószínű, hogy ez a gúnyos utalás valamilyen felmerült, esetleg asztronómiai mérési elképzelésekre vonatkozik.” – A fizika kultúrtörténete, 62–63. p.