Collegno al Baraccone
Febr. 12. 1878.
Tisztelt Uram!
Már két hónapja mult, hogy köszönettel tartozom Önnek a szintoly válogatott mint rendkivülileg becses növénygyüjteményért, melylyel engem tisztelt Uraságod megtisztelni, megörvendeztetni méltóztatott, s mely azért is, minthogy Öntől a hírneves szaktudóstól, a növényország avatott kutatójától ered, s azért is, mert számos előttem ezideig teljesen ismeretlen fajokat tartalmaza, szerény gyüjteményemnek diszét képezendi.
Hogy hálás köszönetem kijelentésével ily sokáig adós maradtam, annak oka az, hogy köszönetemet néhány növény viszontküldésével ohajtottam kisérni, s az utóbbi két hónap alatt csaknem folyvást annyira beteges voltam, hogy bár többször hozzá fogtam a rendelkezésemre álló növény-példányok átnézéséhez, azt mindannyiszor abba hagyni voltam kénytelen.
Végre még is kiválogathattam nehány példányt, kiséretül az Aethionema Thomasii és Saxifraga florulenta mellé, melyeket Ön kijelölni szives volt. – A nehány olaszországi növényhez pár amerikait is hozzá csatoltam, melyek közt talán kettö (Primula mistassinica és Trillium erectum var. flavum) érdekelni fogja Önt. Azonkivül szabadságot vettem magamnak, mutatványul egynehány Algát is hozzájuk csatolni, bár nem tudom, hogy Önt érdeklik-e a »mélység kincsei«. – A csomagot holnap fogom utnak inditani. Tartalmának jegyzékét van szerencsém ide csatolni.
Az olasz növények közt van egy Tulipa gallica is. Ez Ön előtt bizonyosan nem ujság; érdekessége csak arra szoritkozik, hogy ez a legislegelső példány mely e fajból Olaszországban találtatott. A Gentiana Rostani gondolom uj faj, ha ugyan igazi s nem csak válfaj – a Gent. bavaricának egy válfaja.
Nem tudom, van-e Magyarországon Vallisneria spiralis, ha van, alkalmasint ritka, mert Hazslinszky csak annyit mond felőle, »hogy Rochel állítása szerint Kitaibel talált ilyet a Bánátban«.
Egy példányt még is csak küldök belőle. Érdekes növény, a mennyiben a mint tudja Ön – a termékenyités idejében a him virágok leválnak száraikról, s elusznak maguknak menyasszonyt keresni; ép ugy mint az állatországban az, a mit Medusának hivnak, nem egyéb mint leszakadt kapitoluma némely Polypnak, mely elmegyen külön életet élni.
Hanem megvallva az igazat, szégyellem, hogy csak ily lommal viszonozhatom Önnek nagybecsű válogatott ajándokát. – De hát Önnek még szaktudós gyüjtő is nehezen küldhetne érdekest vagy éppen ujat. Hát még én, a ki dilettansnak is csak kontár vagyok. Hanem Ön, a ki a füvészeti geografiát annyira ismeri, igazán örömet okozna nekem, ha szives volna tudtomra adni, hogy mi van a felső-olaszországi Florában, a minek megküldését Ön szivesen venné.
Méltóztassék kérem velem parancsolni – örömemre válnék, ha Ön nekem alkalmat adna szolgálati készségemmel bebizonyitani, hogy mennyire lekötelezve érzem magam a nagybecsü figyelem által, melyet irántam tanusitani méltóztatott.
Fogadja Ön Uram, köszönetem megujitasa mellett, nagyra becsülésem kijelentését, s engedje kérnem, hogy legyen szives engem jó emlékezésében megtartani