Megcsapottak rovat

Három feladat

fizika, Newton, gravitáció, biológia, Linné, növényrendszertan, fizika, optika

1. Egy Kyss Sándor nevű tudós ember a XIX. század elején Newton (és Kepler) gravitációs eredményeit is felhasználja egyik munkájában (Országos Széchényi Könyvtár, Quart. Lat. 101.; 1818). Bár ez a műve kiadatlan maradt egy másik munkájával hatással volt néhány későbbi kartársára, pl. Matúsik Andrásra (?–1839) és Bugát Pálra (1793–1865).


2. Johann Christoph Gatterer (1727–1799) göttingai professzor, korának egyik tudományos divatjához csatlakozva, Elementa artis diplomaticae universalis (Göttingen, 1765) címen új szisztémát ír le. Ehhez Linné növénytani rendszerezési módszerét veszi alapul, amely akkor szinte minden tudományban hódít. Az új rendszer ígéretes, de végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.


3. A XII. században, Szuhravardí (perzsa származású arab tudós) kiemelkedő képviselője volt az arab optikusok eredményeit (fehér fény, színekre bontás, konvex és konkáv lencsék stb.) felhasználó egyik irányzatnak.

Miről írt Kyss Sándor?
a) irodalomtudományról b) filozófiáról c) paleográfiáról d) fonetikáról

d) fonetikáról

Kyss Sándor a hangoknak egymásra hatását a gravitációs elmélet segítségével igyekszik megvilágítani: hivatkozik is Newtonra és Keplerre (Organia Sermonis [et] Scripturae universalis per Scalam et Attractionem gravitationem vocalem evidenter et mathematice determinata [Az általános hangképzésnek a hang-gravitáció mértékén és vonzásán alapuló nyilvánvaló és matematikai meghatározása]. Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár, Quart. Lat. 101., 1818), Newton és Kepler említése például a 10. lapon.”

A magyar leíró hangtan története az újgrammatikusokig, 136. p.

Mi Gatterer művének témája?
a) irodalomtudomány b) filozófia c) paleográfia d) fonetika

c) paleográfia

[René Prosper] Tassin [meghalt 1777-ben] és [Charles Francois] Toustain [1700–1754] az írások osztályozására sajátos új rendszert dolgoztak ki. Ez, sok érdeme ellenére, aprólékosságával az ún. linneismus graphicus-nak az elindítójává vált. Ennek a paleográfiát terméketlenségre kárhoztató iránynak legjellegzetesebb képviselője Johann Christoph Gratterer (1727–1799) göttingai professzor. Ő ugyanis Elementa artis diplomaticae universalis [Az általános oklevéltan elemei] (Göttingen, 1765) című munkájában az írásokat Linné növénytani rendszerezési módszerét követve csoportosította aprólékos formai kritériumok alapján.

A latin írás története, 15. p.

Szuhravardi mely területen alkalmazta az optikát?
a) irodalomtudományban b) filozófiában c) paleográfiában d) fonetikában

b) filozófiában

Szuhravardí az ún. fénymisztika legnevesebb képviselője, mely szerint Isten principiumát evilágban leginkább a látható fény illusztrálja. A tan kettős gyökerű. Többnyire perzsa filozófusokról van szó, akiknek ősei tűzimádók (zoroasztriánus) voltak, a tűznek és a fénynek különleges jelentőséget tulajdonítottak. Másrészt arab optikusok is hatottak rájuk, lásd fénytörés, lencsék stb. Ezeket a természeti jelenségeket Isten és ember viszonyának leírására használták. Isten a fény. Konvex (fénygyűjtő) és konkáv (fényszóró) lencse, illetve lélek. A fénygyűjtő lélek megvilágosodik. Israqiyya = falsaffat al-isrák (a világosság filozófiája). Az irányzat nem volt túl népszerű.