Nyomhagyók rovat

Egész esztendő által való gazdaság praktikálásának leírása.

1701
Közli: Thaly Kálmán
Palocsai György
biológia, mezőgazdaság, növénytermesztés, állattartás

Báró Palocsay Horváth György, azelőtt királyi huszárszázados, utóbb II. Rákóczi Ferencz fejedelem huszárezredese, majd brigadérosa s végül 1710–1711-ben tábornoka, egyébként pedig a palocsai (Sáros megye) és a nedeci (Szepes megye) várak s uradalmak örökös ura, kora ifjúságától fogva szerzett magyar és latin – de leginkább magyar – költeményeket, melyekből az „Adalékok a Tököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez” című gyűjteményes munkám II-ik kötetében többet kiadván, innét neve irodalmilag is ismeretessé lön. Számos, még kiadatlan versének sajátkezű kézirata gyűjteményemben van. Ezek közül közlök íme most egyet, mint az akkori magyar gazda különböző teendőit időrendben gondosan elbeszélőt és így e szakfolyóirat körébe vágót, melyet a költői lelkű főúr még a kurucvilág előtt, nyugodtan gazdálkodva írt, 1701-ben, Palocsa várában. – Thaly Kálmán

1Elsőben nagy áldást Istentűl azoknak
Ez következendő munkám olvasóknak
Kivánok sok jókat szíbűl, mindnyájoknak
Előmenetelit jó kivánságoknak.

2Ki gazdálkodással életit folytatni
Végső kimúlásig akarja táplálni:
Ez gyarló munkámot méltó elolvasni,
Teljes tehetséggel kit is elkövetni.

3Gondos élet valván1, hasonló gazdaság,
De illyenben szokott lenni állandóság,
Nem is környékezi igazságtalanság, –
Melyre kívántatik eleven gyorsaság.

4Az tavaszi üdő maga újulását
A midőn terjeszti zöldellő nyitását:
Testednek, jó gazda, házban nyugovását
Hagyd el, rázd le róla téli tunyaságát!

5Csinálj meleg-ágyat, kiben illyen magot
Vethetsz ott: salátát és palánta-magot,
De őrizvén azért, hogy azon munkádot
Az dér meg ne rontsa, légyen vigyázatod.

6Kertedet kapáltasd, gaztúl tisztíttatván,
Káposzta-torzsákot, retkeket plántálván,
Magnak való hagymát, petrezselymet rakván,
Foghagymádot ültesd, jól rávigyáztatván.

7Több táblákot vereshagymának magvával
Vesd bé, petrezselyem, répa, salátával,
Sokféle retekkel, ehhez hasonlóval
Melegágyban2 kívűl lévő palántával.

8Vess virágmagot is, ha leányod vagyon:
Kivántatik annak, magán hogy hordozzon.
Az sárgarépán is hasznos hogy kapdozzon
Minden gazdaember, kit el ne múlasson.

9Elein tavasznak oly igyekezetben
Légy: vadkörtvély s almafákot kerteidben
Annak fiatalját elrendelt hellyekben
Rakassad, választott jó kövér földedben.

10Ültetett vadfáknak, kiknek esztendeje
Eltelvén, vigyázza: nyers-é az vesszeje?
Ágak új jövésit; kiknek jó termése
Vagyon, gondod legyen oltani kedvedre.

11Kövesd ótásodat pediglen hód-fottán,3
Újságnak4 előtte harmad-, negyednapján, –
Ugy gyönyörködhetel fogantatásában
És idején való termés-hozásában.

12Kerteidben lévő termő gyümölcsfákot
Gyorsan tisztogassad naponkínt azokat,
Így jó gazdaember veheti hasznokot, –
Istened imádván: adjon szép napokot!

13Ily dolgai között ekéit mezőre
Ne halaszsza, küldje jó kövér földére
Szántani, és gondja borsóra, lencsére
Legyen; szántott földben jó elvetésire.

14Ezt is hód fogyásán igyekezzék vetni, –
Ám úgy lesz hasznára őszkor mit csépelni;
Történvén újságon gazda véghezvinni:
Higyje, hogy virágját télig fogja szedni!

15Vetésit kövesse az tavaszbúzának,
Állott hellyen lévő számos köböl zabnak,
Szántasson bő földet kölesnek, babjának,
Ezeket végezvén, tiszta árpájának.

16Már bécsináltatván hellyesen földeit,
Tengeri-búzának5 elrendelt hellyeit
Felszántassa, látván akkor jó idejét –
Béboronáltassa, elvetvén szemeit.

17Makkos erdeinek az szokott termése
Ha megszűkül olykor annak is bősége,
Igyekezzék azon: tökmagot elvesse, –
Ideig az nyáját táplálhatja véle.

18Immár követheted lenmag vetésivel
Szent Sophia napja tájban ez tétellyel;
Szent-Gothárd napjára vigyázz jól elméddel:
Vesd be földeidet sokféle dinnyével.

19Új tavasz-vetésit – kit annak neveznek –
Elvégezvén immár hosszas henyélésnek
Ne hadgya cselédgyit hajolni restségnek,
Az következendő fordítsa tételynek:6

20Egész házanépit vigye ki mezőre
Őszkor elvettetett búza-vetésire,
Gyomláltassa tisztán mindeniket rendre, –
Annak ídejében lesz fejér kenyere!

21Házad táján pedig ha mi építésed
Volna: ezek után lehet követésed,
Faragtatván fáit, arrúl rendelésed,
Tapasztatásárúl légyen végezésed.

22Hamar azonközben ugarat tétetni,
Béres-ökreiddel naponkint szántatni,
Úgy pediglen azon igyekezzél lenni:
Pünkösd-napok előtt lehessen végezni.

23Szent-János-nap előtt láttass réteidhez
Kaszáltatásával, szép száraz időkhez
Takartatásával szabjad magad ehhez,
Jó szénát készítvén hideg-tartó télhez.

24Azon légy, hordasd bé felgyűjtott szénádot,
Az csűrös-kertedben hosszas kazalidot
Annak rendi szerint rakasd boglyáidot, –
Ne bocsáttasd közel kárra marháidot.

25Fogj az keveréshez7 Szent-László-nap tájban,
Magad se nyúgodjál árnyéktartó házban:
Az keverés-tételyt tekints meg; azonban
Jókor végeztesd el azon határodban.

26Most kertedben lévő vetett ágyaidot
Gyomláltasd ki gaztúl csinált tábláidot;
Kapálással tartsad tengeri-búzádot,
De hasonlóképpen plántált káposztádot.

27Lencsének, borsónak az ő kaszálása
Elérkezvén zabnak már takarítása,
Őszi és tavaszi búzák aratása, –
Most gazdaembernek vagyon újulása.

28Immé, hordathatod árpádot mezőrül,
Egynehány asztaggal megrakhatod környűl
Csűrödet, vígadhatsz haszonvételyedrűl, –
Hálákat Istennek adj gazda ezekrűl.

29Látván megérésit tengeri-búzádnak,
Elérvén idejét káposztavágásnak:
Szekeredet állítsd hazahordásának.
Alkalmatos helyre való rakásának.

30Növesd8 ki lenedet házi cselédiddel,
Annak módja szerint cselekedjél evvel.
Csemegézhetsz, gazda, választott dinnyével;
Ne mulass9 babodnak hazavitelyével.

31Láthat már kertihez, minden veteményit
Ásassa, készítvén annak rendelt hellyét;
Ki pinczében való: fövenyben az tövit
Rakasd, és végezzed hellyesen az többit.

32Birtokodban lévő erdeid az makkot
Ha nem termik: jár-kélj, arra légyen gondod,
Ha lehet váltóra10 alkalmatosságod,
Ollyat keress, hajtsd el az nyáj-csoportodot.

33Vetnivaló búzát most kell csépeltetned,
Tisztán rostáltatván, már el kell vettetned,
Szent-Mihály-napjáig pedig végeztetned, –
Kivántatik ilyenképpen cselekedned.

34Szent-Bertalan napja előttvaló napon
Kezd el vetésedet; igyekezzél azon:
Kisasszony-napjára zöldelljék földháton;
Hivatol gazdának ezekkel világon.

35A mellett kertedben levő gyümölcsfákrúl,
Szilvát, körtvélyt, almát termett ágairúl
Rázasd, szedesd gyorsan földnek az hátárúl,
Készített helyekre hordasd fákaljárúl.

36A ki arravaló, rendelt kemenczédben
Aszaltasd, mely jó lesz főzeléknek télben;
Szépít, tarlóssabbat rakasd olyan helyben
Holott meg ne fagyjon dértartó hidegben.

37Szent-Miklós-napjáig jártassad nyájadot
Bővön termett makkon; hadgyál malaczokot;
Ha makkja nem terem: rendelt ártányokot
Tengeri-búzával, tökkel táplálhatod.

38Ezekkel hízlalhatd közzűl egynéhányat.
Érvén Szent-Tamásnak karácsonkor napját:
Hízott ártányidnak mesd meg késsel torkát,
Alájok, reájok hányass elég szalmát.

39 Perzseltesd, bonczoltasd,11 csinálj bővön kolbászt,
Gyöngyhurkát és tüdőst, májost, vérest, kásást;
Ahhoz tudó ember – vigyázd! – az bonczolást
Jól tegye, végezze mindenféle vágást.

40Sódot ne kéméljed vágott sódoridtúl,
Kövér óriáktúl és szalonnáidtúl, –
Úgy ehetsz jóízűt bennek-állásoktúl;12
Jó egészségedre fordúlhat azoktúl.

41Télnek hidegsége, havaknak hullása,
Beérkezvén, immár derék gyakorlása,
Az síma szánutnak keményen tartása, –
Ökreidnek légyen ily fáradozása:

42Oly igyekezeted ha vagyon magadnak,
Építs és tetszésit adjad udvarodnak,
Megparancsold akkor, béres-szolgáidnak:
Épűletre való jó fákot hordjanak.

43Meghordatván minden hozzátartozóját,
Naponkint hordassa gazda tűzi-fáját,
Nyáron által ökröd mezei munkáját
Tűzi-fának míá követhesse súllyát.

44Egész télen által akkor is restségnek
Ne hagyd magad ember tunya viselésnek:
De fordítsd magadot oly kereskedésnek,
Kibűl örülhessél hasznavételyének.

45Egyikben-másikban vesztésedet látod:
Fogj az harmadikhoz, kit jobbnak gondolod,
Hijába ne légyen az fáradozásod, –
Ez legyen jó gazda, egész tanulásod.

46Kitűl kitelhetik, ezeket kövesse:
Az porban nem esik – higyje, – pecsenyéje,
Fáradsága után megtelik erszénye,
Házánál mindenkor lészen kész költsége.

47Ki ez verseimet elmémmel találtam:
Iffiú-koromban már én is próbáltam,
Tudós emberektűl néha taníttattam, –
Ezen tött munkámmal szívesen kiadtam.

48Fundáltam pediglen az ezerhétszáznak
Első esztendőben és Szent-György havának
Második hetiben, s munkám-olvasóknak
Már szolgálatomat ajánlom azoknak.13

Georgius Palocsai.

Édesanyánknak, Károli Juditnak
Palocsay György képverse
  1. Annyi mint: lévén; ószerű.
  2. Így; de bizonyára „melegágyon” helyett tollhibából.
  3. Holdfogytán.
  4. Holdújulás.
  5. Kukorica.
  6. Ezen erőltetett szórend a caesura kedvéért van.
  7. Keverő-szántáshoz (a talaj különféle összetevőinek elegyítése – A szerk.).
  8. Nyüvesd (nyűvés: betakarítás – A szerk.).
  9. Azaz: ne késsél.
  10. T. i. másnál, disznó-váltság = „váltópénz” fizetése mellett.
  11. E szó tehát nem újabbkori gyártmány, mint nyelvészeink hiszik. (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó első ismert előfordulása 1675-ös. – A szerk.)
  12. Értsd: a sóban való állásuk után. A paprikát őseink nem ismerték. Páriz Pápay szótárának még Bod Péter-féle 1767-iki bővített kiadásában sem fordul az elő. Csak később jött nálunk divatba.
  13. A jelen’ hosszú versezet, a gazdaságvitel és kertmívelés stb. annyi ágazata mellett, a szőlőkulturát egy szóval sem említi. Mely körülményt az magyarázza meg, hogy Sáros és Szepes vármegyékben – ahol Palocsay birtokai feküdtek – szőlő már nem terem. – T. K.

Báró Palocsay György kurucz tábornok versei a gazdaságvitelröl. Közli Thaly Kálmán. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V (1898) 204–210. p.