Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach: Egybefont Gondolatok Birodalma. Metaforikus fúga elmékre és gépekre, Lewis Carroll szellemében. Budapest: Open Books, 2025
metamatika, szimmetria, mesterséges intelligencia, Gödel, Escher, Bach
Douglas Hofstadter híres könyve, a Gödel, Escher, Bach 1979-ben jelent meg Amerikában, és azonnal szenzáció lett. Jobb helyeken minden sarokban erről beszéltek annak idején, bestsellerként díjak sorát nyerte el. (A magyar fordításra két évtizedet kellett várnunk.) Sikere megcáfolta, hogy a finom szellemi csemege már nem kell az embereknek, könyv se, vagy ha mégis, akkor a szemét.
Tudományos összefüggések Alexandre Dumas Joseph Balsamo című regényében
„Tanulmányoztam az orvostudományt, ámde nem csupán Hippokratészt, Galenust és Averrhoëst, hanem azt a nagy mestert is, akit Természetnek hívnak” – a címszereplő e páholybeli expozéja máris megnyitja a tudományon túltekintő szemhatárait Alexandre Dumas Joseph Balsamo című, a francia forradalom előestéjén játszódó félig történelmi, félig kalandregényének. · Mindazonáltal a „nagy francia mesemondó” e művel nem pusztán okkult és spirituális árnya(lato)k kísérte történelmi tablót rajzol, hanem egy olyan világot is elénk tár, amelyben a tudomány, az orvoslás, a botanika és a természet megannyi aspektusa találkozik.
fizika, kémia, fényképezés, Daguerre, dagerrotípia, Edgar Allan Poe
Magát a készüléket kétségkívül a modern tudomány legfontosabb, és talán legkülönösebb diadalának kell tekintenünk. Most nincs elég helyünk arra, hogy az egész találmány történetét ismertessük, amelynek legelső ötlete a camera obscura elvéből származik; még a fotogénia (görög szavakból: „napfestés”) folyamatának aprólékos részletei is túl hosszúak lennének jelen célunkhoz. Röviden azonban elmondhatjuk, hogy a rézlapra vont ezüstfólia a fény hatásának legfinomabb felületét kínálja.
a harmadfokú egyenlet gyökeinek meghatározásáról
matematika, algebra, harmadfokú polinom, Niccolò Tartaglia
Sokan hallhattak Tartaglia Cardanóval való konfliktusáról. Cardano rávette Tartagliát, hogy árulja el a harmadfokú egyenlet megoldóképletét, és ígéretet tett, hogy nem adja tovább. Tartaglia a megoldást versalakban el is küldte. Jó néhány évvel később, Cardano kezébe akadt Scipione del Ferro egy kiadatlan munkája, amelyben teljesen függetlenül Tartaglia megoldása szerepelt. Mivel a mű korábbi keltezésű volt, mint a Tartagliáé, Cardano úgy gondolta, hogy az ígérete már nem érvényes, és következő művébe bevette Tartaglia megoldását. Nem titkolta, hogy részben Tartagliától származik, aki mégis nagyon felháborodott és nyilvánosan személyes és szakmai sértésekkel illette Cardanót. A cikkben Tartaglia versének több szempontból való elemzését kíséreljük meg.
Pantagruel: purgálás és purgatórium
avagy anatómiai praxis és pikírt irónia a francia posztreneszánszban
orvoslás, humorálpatológia, purgálás, Rabelais, Pantagruel
François Rabelais (kb. 1494–1553) a francia késő reneszánsz egyik legemlékezetesebb, legsokoldalúbb alakja: humanista író, klasszika-filológus és olyan orvosi műveltséggel rendelkező értelmiségi, aki a medicinára nem csupán hivatásként, hanem szépírói ihletek kiapadhatatlan forrásaként is tekintett. A test, a betegség és a gyógyítás kérdései életművének korpuszában egyszerre a humor – ennek áttételes galénoszi aspektusaira később visszatérünk –, illetve a mélyreható ismeretek lüktető erei.
fizika, mechanika, gőzgép, hajózás, Duna
A dunai hajózás újabbkori második nevezetesb korszakát az 1856 márcz. 30-ki párisi szerződés nyitotta meg, mely a Dunát szabaddá tette. Ezen szerződés alapján kelt a Dunaparti államok 1857. nov. 7-diki egyezséglevele, melyben a Duna szabad hajózhatóságának egyes körülményeit közelebbről szabályozták. Ezen intézmény alapján csakhamar újabb élet, újabb verseny indult meg… s ma már hét társaság és tiz magán vállalkozó működik azon a téren, melyre elöbb nem is egészen negyven évvel, a legbátrabbak is csak nagy gondolkozás közt léptek, s fölösleges is emlitenem, hogy ezek közben a hajózásnak – a gőzhajózásnak, mint a közönséges hajózásnak – a vaspályákban támadt, szaporodott versenytársa.
matematika, természettudomány, Karinthy Frigyes
„…nem Karinthy az egyetlen a nyugatosok között, aki sokat tud, sokat ért a természettudományokból, matematikából. Éppen ő ír a haldokló Tóth Árpádról, aki saját sorvadó tüdejének hiteles anatómiai rajzát vázolja fel egy szerkesztőségi kutyanyelvre. Ugyanaz a Tóth Árpád, aki egyik legszebb versében azt panaszolja, hogy embertársai a csillagoknál is messzebb vannak tőle, és ezt a szomorú tapasztalást a színképelemzés leírásával támasztja alá…”
Szemelvények Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényéből
matematika, fizika, gimnázium, Kosztolányi Dezső
„Novák Antal, a nyolcadik osztály főnöke, a mennyiségtan és természettan tanárja.” „…egy tanár, ki immár húsz évi pedagógiai múltra tekinthet vissza, évek óta előfizetője a Matematikai és Fizikai Lapoknak s a Természettudományi Közlönynek, újabban pedig a meteorológiai intézetnek tesz hasznos szolgálatot, amennyiben a zivatarokat figyeli, egy tudós, ki pompásan érti két nehéz szakmáját, a mennyiségtant és természettant, egy nevelő, ki mindig tapintatos és uralkodik magán: minderre nem oly könnyű felelni.” „…az iskolán kívül is szeretett magyarázni, különösen természettudományos kérdéseket, egy-két mondattal megérzékeltetve az elvont elméletet.” Azt vallja, hogy „a játék komoly dolog. Mindig az életet jelképezi. Ez vezeti be a gyerekeket az életbe. Csak játszva tanulhatnak.”
matematika, geometria, irracionális szám, pi
„MICimackó a BArátom, és
GYAKran elbeSZÉLgetünk
a FORgástestek BÁjairól, mit
MIND a ketten ISmerünk,
és TANultunk egy KÉPletet, és
EZT dúdolgatjuk SOkat,
hogy „NÉGYharmadszor ER köb pi” a
GÖMB esetében a TÉRfogat!”
In memoriam Lipták Tamás (1930–1998)
matematika, alkalmazás, Lipták Tamás
„A matematika újszerű alkalmazása tudományban és művészetben: koncepció és program. Ez a tartalma ennek az írásnak. A programban kitűzött cél elérhetetlenül távolinak tűnhet, a megvalósítás vázolt eszközei talán szegényesek. Azért a feladat: van. · Lehet, vannak olyanok, akik nem értenek egyet a hegeli tétellel: minden dolog azonos saját történetével. Ezeket arra kérem, ugorják át az alábbi sorokat és a TÖRTÉNET című fejezetet. · A TÖRTÉNET ugyanis a többiek kedvéért készült, és számukra talán nemi lesz érdektelen, ha néhány szót az én történetemről is hallanak.”