Matematika az Isteni színjátékban
matematika, aritmetika, geometria, Thalész-tétel, Eukleidész, Elemek
Az Isteni színjáték, ez a tökéletes irodalmi alkotások egyikének tartott költői mű, számos matematikai jellegű sort tartalmaz. De ez a megállapítás Dante egész életművére jellemző.
Matézissel a kéjsóvárság ellen
Részlet Thomas Mann Varázshegy című regényéből
matematika, geometria, körnégyszögesítés
„Bizony, bizony, uraim, az az átkozott libidó! – sóhajtotta. – Maguknak persze még élvezet az ilyesmi, maguk elnézőbbek lehetnek… Puha sejtes légzés. De egy ilyen intézeti vezető, az már torkig van vele, ezt igazán… tompulat… igazán elhihetik nekem. Tehetek én róla, hogy a tuberkulózis különös konkupiszcenciával párosul?… Kissé érdes. Nem én rendeztem így, de az ember egyszer csak arra ébred, hogy kuplerájos lett belőle… Bal hónaljban rövidült. Próbálkozunk analízissel, próbálkozunk bizalmas megbeszéléssel… jó éjszakát! Minél többet beszélnek róla a zsiványok, annál kéjsóvárabbak.”
matematika, geometria, körnégyszögesítés
„A kör négyszögesül.
Csak mindig belesül.
Van ez így jobb körökben.
Szögell és tovaröppen.”
A szénhidrogénkutatás magyar úttörője
In memoriam Böckh Hugó (1874–1931)
Böckh Hugó, geológia, földtudomány, szénhidrogén
„Az első világháború miatt leszegényedett országban nem volt lehetőség a szénhidrogénkutatásra. Az Angol–Perzsa Olajtársaság 1920-ban a Magyar Állammal kötött egyezményt, így megalakult a Magyar Olajszindikátus, ahol Böckh végezte a kutatásokat. A „jó szerencse” elkerülte 1921 és 1925 között, hiszen három meddő fúrást végeztetett az országban. A támadások miatt elment az országból, így kutatott Ázsiában, Közép-, és Dél-Amerikában. Kutatásaiban kulcsszerepet játszott egykori tanárának, Eötvös Lorándnak a találmánya, a torziós inga, amely Böckh segítségével világhódító útjára indult 1920-tól kezdődően.”
Embertan és orvoslás a Gargantuában
A francia reneszánsz humanizmus Rabelais-i anatómiája I.
orvoslás, anatómia, Rabelais, Gargantua
Noha François Rabelais kétségkívül az egyik legismertebb megtestesítője a kora újkori szellemi érdeklődés sokrétű kibontakozásának, természetesen aligha újkeletű az anatómia iránti fokozott figyelem a francia nyelvterületen. Elég, ha felidézzük a fél évszázaddal korábbi „keresztnévrokon” François Villon A szív és a test vitája (Le débat du cœur et du corps) című költeményét, amelyet Szabó Lőrinc fordításában ismerhetett meg a magyar közönség.
orvoslás, pandémia, járvány, pestis
Elmondom tehát, hogy az Isten Fia üdvösséges Megtestesülésének immár ezerháromszáznegyvennyolcadik esztendejét írták, midőn jeles Firenze városában, mely szépségével felülmúlja mind a többi itáliai városokat, kiütött a halálos pestis, melyet az égitestek hatalma vagy Istennek bűnös cselekedeteinken érzett igazságos haragja zúdított a halandókra, hogy észre térítsen bennünket; e pestis alig néhány esztendővel annak előtte bukkant fel a keleti országokban, s minekutána ottan rengeteg embert elpusztított, feltarthatatlanul harapódzott egy helyről a másra, s nyomorúságunkra a Nyugaton is elterjedt.
fizika, csillagászat, univerzum
Kezdetben teremté az Úr az Eget és a Földet. És méne vele a Szabadalmi
Irodába és mondá az Úr:
– Alászolgája.
És azok ülének az íróasztal mellett és fel sem emelék fejüket, hanem körmölének, mondván:
– Mi tetszik, csak gyorsan, mert dolgunk van. Találmányt hozott?
És mondá az Úr:
– A következő találmányról volna szó: Vegyünk egy tüzes golyót, ami magából öntené a meleget
és világosságot…
matematika, geometria, Püthagorasz, Pitagorasz-tétel
Volt egy görög, Pitagorasz, isten nyugosztalja,
tudta, hogy ha a a négyzet oldala és alja,
akkor itt a négyzetünkre érvényes a tétel, (hogy)
a-szor a lesz egyenlő az ő területével.
Bolyai János patográfiájának fő kérdései, eredeti kéziratok felhasználásával
orvoslás, pszichológia, pszichiátria, Bolyaiak
Bolyai János (1802–1860) életének kóros vonásai már régebben vonzották a tudományos világ figyelmét. Beteg lélekben kikristályosodik a tiszta ész egyik legtisztább teljesítménye: ez megzavar, és kutatásra ösztönöz. Életrajzi adatainak három nyomtatásban megjelent fő forrása felhasználható alapot nyújtott a patobiográfus számára. Szirmayné, a magam és Schaffer megállapításai főként ezekre építenek. Részemről még az ugyancsak nyomtatásban megjelent Bolyai Farkas–Gauss levelezésből is merítettem. Míg a magam régebbi vizsgálatainak célja nem patográfia volt, hanem a zseniális gondolat keletkezésének lélektani nyomonkövetése a patográfia segítségül vételével, addig, ezzel szemben, Schaffer magyarul és németül megjelent tanulmányában lényegileg patográfiát nyújtott, a kóresetet igyekezett, az elmegyógyászat szakértőjeként tisztázni. Úgy vélem, neki, aki előtt tárva állott a Tudományos Akadémia Bolyaiana kéziratgyűjteménye, nem kellett volna az irodalomban már közölt adatokkal beérnie, helyesebben, ezeknek is csak egy részét feldolgoznia, hanem a forráshoz kellett volna nyúlnia.
Az epilepszia valósága a történelmi fikcióban
Kettes számú kaleidoszkópos körkép a kórképről
orvoslás, epilepszia, morbus sacer
Ezen, az antikvitástól a XX. századi időkig terjedő áttekintésünk, miközben pár kivételtől eltekintve nem a közismert portrékat, hanem az egyéb történelmi tablókat kutatja (és időnként csak feltételezésekre, nem pedig bizonyosságokra támaszkodik), a maga lehetőségeihez mérten kiegészíteni kívánja az epileptológia kulturális aspektusaira irányuló korábbi kiváló vizsgálódásokat.
Shakespeare és az orvostudomány
orvoslás
Shakespeare annyi különféle ismeretet halmoz fel műveiben, hogy sok szakma a magáénak tekinthetné őt, de a legtöbb jogcíme erre az orvostudománynak volna. De Shakespeare nem volt sem jogász, sem tengerész, sem orvos. A Periclesben olvashatjuk: „Nem titok, / Hogy az orvoslás titkát kutatom”, de egyrészt többen kételkednek a Pericles eredetiségében, másrészt ez a mondat sem jelent igazi szakképzettséget, csak tanulmányozást, érdeklődést, állandó fogékonyságot.
A Lagadói Akadémia egy előképéről
Részlet a Gargantua és Pantagruel ötödik könyvéből
orvoslás, Rabelais
1814-ben Sir Walter Scott rámutatott, hogy a Gulliver utazásai szoros intertextuális kapcsolatban áll számos különféle forrással. Ezek az ókori szerzők (például Hérodotosz, Arisztotelész, Plinius, Solinus és Philosztratosz) műveitől kezdve Lukianosz, Cyrano de Bergerac és Rabelais fiktív utazásain át egészen Defoe és Dampier modern kori útleírásaiig terjednek. Ezen belül, Sir Walter szerint a Lagadói Akadémia kifigurázása Rabelais Pantagruel című művének ötödik könyvének XXII. fejezetén alapul.
A magyar őslénytan elfeledett nyelvújítója
Pávai Vajna Elek (1820-1874)
Echinoidea, szaknyelv, evolúció
Ez évben halt meg 150 éve hazánk elfelejtett őslénytan kutatója Pávai Vajna Elek, aki sokrétű munkáival beírta magát a hazai földtudósok emlékkötetébe. Különösen a tengeri sünök tanulmányozásával ért el sikereket. Ezen kívül még a magyar paleontológiai szaknyelv kifejlesztésével és az eddigi nyelvezet megújításával. Nem beszélve arról, hogy sikeresen alkalmazta az abban az időben nem elfogadott evolúcióelméletet.
Dosztojevszkij epilepsziás tapasztalatai a mai neurológia tükrében
orvoslás, epilepszia, morbus sacer, Dosztojevszkij
Nagyon sok Dosztojevszkij művet olvastam már a gimnáziumi évektől kezdődően és feltűnő volt, hogy az író mennyi szerencsétlen sorsot, eltékozolt életet, hisztérikus nőt és beteg, epilepsziás szereplőt vonultat fel regényeiben. Azt is tudtam, hogy regényalakjai nem véletlenül epilepsziásak, hiszen szerzőjük is ugyanebben a betegségben, a „morbus sacer”-ben szenvedett. · Jóllehet gyógypedagógiai tanulmányokat folytattam, mindig érdekeltek a gyógypedagógia és az orvostudomány határterületei. Munkámban összefoglalom Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij betegségével kapcsolatos saját kutatásaimat és az idevágó orvostörténeti szakirodalom megállapításait.
természettudományok, Mary Shelley
Azt már régi irodalomtörténetek is megírták, hogy a költőt diákkorában „elbűvölték a kémia tiltott csodái”. (Mi ez? Tilos volt Etonban kémiát tanulni? A XIX. század elején, Priestley és Dalton korában?) Később persze… Mi van később? Chandrasekhar Whiteheadet idézi: „Shelley viszonya a természettudományhoz épp az ellentéte volt Wordsworth-énak”, aki a természeti szépség gyilkosának tekintette a tudományt. Shelley „szerette, és soha bele nem fáradt abba, hogy költészetében kifejezze az általa sugallt gondolatokat. Számára ez az öröm, a béke, a megvilágosodás szimbóluma volt.”
statika, építészet, 13, század, Villard de Honnecourt
A lovag arcát félig elrejti a láncszemekből összeállított könnyű, hajlékony páncél. Fején sokszögű sisak, könnyű, elegáns fegyverkabátját meglebbenti a szél. Bal felső karján pajzs, keze vékony lándzsát és szíjra függesztett kardot tart, jobbjának kinyújtott két ujját a szeme elé emeli. Talán éppen valamit méricskél a tiszta tekintetű fiatalember? · A nyolc évszázaddal korábban, biztos vonalakkal felvázolt alaknak jószerével csak a nevét ismerjük. Ő a középkori építészet, művészet és technikatörténet legtitokzatosabb figurája: Villard de Honnecourt.
Részlet Herman Melville Moby-Dick című regényéből
biológia, állattan, ámbrás cet, ámbra
Stubb gyorsan a lebegő testhez evezett, [… m]egragadta éles csónakásóját, és ásatást kezdett a testben, kissé az oldalsó uszony mögött. Majdnem azt hinnéd, hogy pincét ás a tengerben; és amikor végre az ásója nekiütődött a csontos bordáknak, az olyan volt, mint amikor régi római csempéket és edényeket fordítanak ki a zsíros angol agyagból. Csónakjának legénysége mind izgatott volt, lelkesen segítették a főnöküket, és olyan aggódónak látszottak, mint az aranyásók.
orvoslás, gyógyszertár
Csehov A patikában című elbeszélése a közöny és az elhanyagolás éles kritikája mellett mélyebb társadalombírálatot is megfogalmaz, amely a gyógyszertár metaforáján keresztül válik plasztikussá. A novella patikája a cári Oroszország társadalmának találó allegóriája. A kívülről ragyogó, elegáns, tiszteletet parancsoló intézmény a cári rendszer látszólagos rendjét és fényét szimbolizálja, ám tartalma elavult, meghaladott, ami a korabeli orosz társadalom valós, de rejtegetett elmaradottságát, megmerevedését és haladásképtelenségét tükrözi. A fényes máz alatt az intézmények már nem felelnek meg a kor követelményeinek.
természettudomány, fizika, Werner Heisenberg
„Szomjuhozónak a hó szép nyáron, a téli hajósnak
szép, ha a csillagokon látja, hogy itt a tavasz.
S legszebb az, mikor egy takaró borul a szeretőkre,
s áldva nagy Aphroditét, összefonódik a pár.”
(Aszklepiadész – Radnóti)
Bocsánat, hogy ilyen pajzánnak tetsző szöveggel
kezdem, még ha a tiszteletet parancsoló antik versmérték enyhít is a
dolgon. Mindössze azt akartam csak megmutatni, hogy az esztétikai ítélet
szükségképpen szubjektív. Akiről a továbbiakban szó lesz, Heisenberg is
antik auktorokat idéz, ha tisztesebbeket is, mint a fenti, amikor arról
beszél, hogy mit jelent és hogyan jelenik meg a szépség az egzakt
természettudományokban.
természettudomány, Oxfordi Egyetem
James Miller The Humours of Oxford című vígjátéka 1730-ban debütált a londoni Theatre-Royal Drury Lane színházban, és az oxfordi egyetemi élet szatirikus ábrázolásával aratott sikert. A darab szerzője maga is az oxfordi Wadham College hallgatója volt, így belülről ismerte azt a világot, amelyet kifigurázott. · A darab műfaja komédia, fő témája az oxfordi tudósok és diákok túlzott borfogyasztása, hiúsága és tudálékossága. Stílusa szatirikus, társadalomkritikus, a karakterek allegorikusak vagy beszélő nevet viselnek (pl. Colonel Truelove, Shamwell, Conundrum), ami a moralitásjátékok hagyományát idézi. · Lady Science alakja, aki nőként testesíti meg a tudomány allegóriáját, különösen figyelemre méltó. Egyszerre idézi meg a tudomány iránti áhítatot és a tudományos világ visszásságait. A darabban betöltött szerepe révén Miller finoman kritizálja azokat, akik a tudományt csak dísznek vagy társadalmi státuszuk emelésére használják. A tudomány iránti áhítat és a tudományos világ visszásságai közötti feszültség jól tükrözi a darab egészének ambivalenciáját: egyszerre ünnepli és kritizálja az akadémiai életet.
Задачи сумасшедшего математика / Egy őrült matematikus feladványai
matematika, matematikus, szöveges feladat
Az alábbiakban Csehov logikai problémákat és tudományos gondolkodást parodizál, abszurd és komikus találós kérdésekké alakítva azokat. · A gyűjtemény nyolc „problémából” áll, amelyek mindegyike egy logikus vagy tudományos leírással kezdődik, de egy váratlan és abszurd kérdéssel zárul. Ezeknek a problémáknak nincs racionális megoldásuk – céljuk nem a válaszadás, hanem az áltudományos megközelítések, a bürokratikus logika és a túlzott komolyság kigúnyolása. Ez Csehov humorának egy korai példája, amelyben már megmutatkozik a szatíra és az abszurd iránti tehetsége.