Bevezető
Egy képtárban nem csak a művészettörténeti ismertető füzetek kalauzolásával lehet végigmenni, hanem a kémikus–fizikus szemével is. Ne csak a művészettörténeti vonatkozásokat, a kompozíciót, a festő színvilágát, az ecsetkezelést, esetleg a történelmi, a bibliai vonatkozásokat figyeljük meg, hanem
- a festmények természettudományos vonatkozásait
- a festményen ábrázolt kémiai, fizikai jelenségekkel kapcsolatos kérdéseket és asszociációkat
- sőt, rejtvényes kérdések, számolási feladatok is felvetődhetnek a képekkel kapcsolatban
A kémikus–fizikus szemével
- sok festménynél szembeötlő a természettudományos tartalom
- több művészről ismert, hogy olykor szinte már a tudós alaposságával tanulmányozta a jelenség legapróbb részleteit (Leonardo, Degas)
- másokat viszont csak a látvány ragadta meg
- esetenként valamilyen szempontból hibás a kép. Ekkor érdekes kérdés, hogy miért? A festő tudása nem volt megfelelő, vagy a mű egy már megdőlt, de akkor még fennálló elméletet tükröz?
A témák változatosak
- alkimisták, tudósok
- gyógynövények, drogok, mérgezések, alkohol, dohány
- lángok, égések, robbanások
- fémek megmunkálása
- környezeti ártalmak
- színek
- fizikai és kémiai jelenségek stb.
Konkrét példa
Egy turista szemével
Egy orvos szemével
Szent Antal tüze · Remete Szent Antal (Egyiptom, 251–356)
Mintha elevenen égne égő fájdalmak, epilepsziaszerű görcsök, félelmetes látomások, végtagok elhalása
A középkorban az ínséges időkben rejtélyes járványok pusztítottak
Anyarozs – a rozs gombás megbetegedése
Ergotizmus (mérgezés)
Egy kémikus szemével
- Alkaloidok gyógyászati hatóanyag
- ergotamin (1918, Stoll)
- vérzéscsillapítás, migrén, Parkinson-kór
- Lizergsav-dietilamid (LSD)
- Albert Hoffmann, 1943 (1938)
- 25–500 µg
Lucy in the Sky with Diamonds (Beatles, 1967)
Néhány ismert orvosi eset
A képtárban a kémikus szemével
Alkímisták ábrázolása
Tankönyvekben, sőt vegyszerkatalógusokon is gyakran láthatunk alkimistákat ábrázoló festményeket. Az egyik gyakran felbukkanó kép:
Alkaloidok
Szókratészt méreg, a bürök koniin nevű alkaloid tartalmú főzetének kiivására ítélték.
A koniin alulról, a lábtól felfelé haladva bénulást, majd amikor a bénulás a tüdőt eléri, halált okoz.
A képen megfigyelhetők a tünetek: a láb már furcsa szögben áll, Szókratész már nem érzi a térdére tett kezet, azonban tiszta fejjel magyarázza a mérgezés hatását tanítványainak.
(Kr. e. 399, Platón)
A növények erős élettani hatással rendelkező, nemkötő elektronpárjuk miatt alkalikus nitrogénatommal rendelkező anyagai az alkaloidok.
- Fájdalomcsillapító: köszvény, rákos fekély
- 1934-ig használják
Hallucinogének
Szín–íz–hallucinogén hatás. Ennek a három tulajdonságának köszönhette az abszint különleges népszerűségét. Oscar Wilde, Baudlaire, Rimbaud….
A zöld színt a fehér üröm leveléből nyert olajból származó klorofill adja.
- oldhatóság
- kolloid
- Az olaj tartalmazza az abszintin nevű anyagot is
- 105-es hígításban is érezhetően keserű
- egy terpenoidot, a tujont, amely erős idegméreg (izomrángás, görcs)
- Abszintizmus – hallucinációk, ingerlékenység, mérgezések (ipari alkohol)
- Az abszintot ezen tulajdonsága miatt 1915-től betiltották.
- 1787 · A Pernot gyártja
- 1840 · francia idegenlégió
- 19. század második fele · divat
- 1915-től · betiltották
- EU szabályozás: 35 mg/kg tujon, 70% alkoholtartalom
Polifenolok (flavonidok)
vitaminok (B12) · szerves savak · polifenolok (flavonidok) · alkohol
- polifenolok (flavonidok)
- antioxidáns és gyökfogó
- koleszterin kiürülés érfal rugalmassága
- csokoládéban, teában is
bikaverin $\mathrm{C_{20} H_{14} O_{8}}$
Szódavíz
- Miért vastag a szódásüveg fala?
- Miért buborékol a szódavíz a pohárban?
- A szódásüvegben a szén-dioxid és a víz egyensúlyban van a szénsavval. Az egyensúly eltolható (Le Chatelier-elv). Az üvegben nagy a nyomás, az egyensúly a szénsav felé van eltolva (7–8 g/dm3 szén-dioxid).
Amikor a szódásüvegből a szódavíz a pohárba kerül, a túltelített oldatból a szén-dioxid buborék formájában kigyöngyözik.
Milyen magyar vonatkozása van a szódavízgyártásnak?
Jedlik Ányos (1828 Győr, 1841 Pest)
- edény – négyszeresre hígított kénsav, porrá tört kréta, márvány
- edény – szóda vagy hamuzsír oldata
- edény – a szódavíz
„azon csípőssége, amelyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető.”
Porcelán
Johann Friedrich Böttger (1682–1719): alkimista és a porcelán feltalálója (1708) Erős Ágost udvarában (Drezda).
- Miért hord turbánt? Mohamedán volt?
- A porcelánt 1400 °C-on égetik.
Oxigén
Milyen gáz lehet az üvegballonban?
Az oxigént Joseph Priestley fedezte fel 1774-ben
Priestley elnevezése: „deflogisztonizált levegő”
Lavoisier elnevezése: „oxigén” · 1779
Görgey Artúr
- Prof. Redtenbachernál vegyésznek tanul a prágai egyetemen (1845–48)
- kókuszdióban lévő zsírsavak elválasztása (laurinsav) Annalen der Chemie und Pharmazie 1848 (66. kötet, 3. szám, 290–314. p.)
- molibdénsav kinyerése (Klagenfurt)
- Kapcsolat Than Károllyal és Lengyel Bélával
Berlini kék
A berlini kék reakció
Léghajó
Mivel van töltve a léghajó?
- Hőlégballon?
- Héliummal?
- Hidrogénnel?
- 1869 · Hélium a Napban
- 1895 · Földön uránércből (Ramsay)
- 1905 · földgázból
- 1908 · ipari méretben levegő cseppfolyósítással (Kamerlingh Onnes)
Mivel van töltve a léghajó? Hidrogénnel.
Hidrogénelőállítás nagy mennyiségben akkoriban: izzó vasra vízgőzt fúvattak.
Kémiai légszennyezés
Az impresszionizmus a környezetszennyezéssel kezdődött?
- kémiai légszennyezés
- üvegházhatás
- aeroszol
- savas eső
- Mit gyárthatnak a háttérben látható gyárakban? (Angolkór)
- Miért veszélyesebbek a savas esők Skandináviában mint Magyarországon?
Vulkánkitörések a festményeken
Színek
Mi okozza a sárga színeket a képen?
- a levelekben
- az ég alján
Tyndall-jelenség
- antocián
- klorofill
- karotin