Technikusok jönnek át Budáról fáklyával, zászlóval és zeneszóval.
Szónok technikus (derékszög alatt meghajtva karját, felszónokol az emeletre, melynek egyik ablakában Szentpály megjelen.) Derék honfi! Valamint két háromszögnek oldalai és szögletei ha födik egymást, a két háromszög congruens: azonképen congruálsz vágyainkkal Te is, ki jobboldaloddal nem csak födvén, de tetézvén is óhajtásainkat, ezeknek gyökét nem hogy kivontad volna, de mélyen beleverted szivünkbe. (Éljen!) Hálánk a hatodik hatványra emelkedett, s ezzel szorozva érdemeidet, kijön hazafiságod ismert mennyisége! (Éljen!) H + t = d; hazafiság plus tudomány aequale dicsőség! Ez mennyiségtani kifejezése személyednek. (Éljen!) — F + t = h h; lelkesedés + tisztelet = hazafias hála! Ez mennyiségtani kifejezése a technikus fiatalságnak. (Éljen!) E technikus fiatalság hála-körénekte vagy fénylő középpontja, melynek a felületre kilövelő sugarai, a te hirnevedet ragyogják. (Helyes! Éljen!) Te lész a homlokzats mi a hűséges caryatidok, kik téged vállainkon hordozunk. Emeletről emeletre hágjon népszerűséged s százezer lépcső vezessen neved magaslataihoz, melyek bizonyára nem lesznek csigalépcsők. Azon pálya, melyet számunkra építünk, szorgalmunk vaspályája. Neked gőzsiklót szánt elismerésünk, melyen fokról fokra hághatsz a köztisztelet várfokára. (Éljen!) Te több vagy mint népszerű, te gépszerű vagy. (Ohó!) Midőn zsenge kezekkel hordanók egybe lelkesedésünk tégláit, hogy oltárt építsünk, arra fölteszünk téged, harsányan kiáltva: éljen az Eugenialis, Eugenerosus Szentpály, éljen! (Éljen!)
Szentpály (szintén derékszög alatt hajlik ki az ablakon.) Fiatal barátim! Egy nagy férfiu, kinek csontjai már évek óta porladoznak — (Éljen!) a nagy Széchenyi István (Hosszas, viharos éljenek) — volt az első, ki a technikai tudományokra sulyt fektetett hazánkban. (Igaz!) És különös, hogy a mostoha viszonyok szintén nagy sulyt fektettek hazánkban a technikai tudományokra — oly nagy súlyt, hogy alig mozoghattak alatta. (Derültség. Szentpály hegyes szög alatt hajlik meg.) Szent druszám a bibliában védette a keresztényeket. Én védelmeztem a technikusokat. (Bravó!) Midőn önök a lánczhidon hömpölyögtek át hozzám, előttük lebeghetett szent Pythagorás thesise, a pons asinorum — (Ohó!) — mely voltakép mennyiségtani kifejezése az élet nehézségeinek. (Ugy van!) Noha szülőmegyém nem koronáz, mégis óhajtom, hogy koronázva legyenek fáradozásaik és megvárhatják az országgyüléstől, hogy avenát is fog juttatni várakozásaiknak. Tartsák szem előtt azon aurea regulát: vas szorgalommal épiteni a haza jóllétének templomát, és ellen szögülni testünk azon physikai tulajdonának, mely a restség neve alatt taníttatik. Láttam egyszer egy tőkét, melynek középpontja el volt korhadva. Ez önöknél nincs ugy. Önök viruló árboczai a hazai remény templomának. Épüljön a hon! (Éljen!)
(Szónok tompa szög alatt meghajlik és redukálja magát.)
