Humor rovat

Nagy magyar találmányok

Karinthy Frigyes bejegyezett szabadalmai a felfújható földgömbről
földrajz, felfújható fölgömb, Karinthy Frigyes

„Lelkem mélyén mindig meg voltam győződve róla,
hogy zseniális feltaláló lennék, ha hagynának.”

Nem szabadalmi ügyben kellett felkeresnem a Magyar Szabadalmi Hivatal könyvtárát, ahol dolgom végeztével rutinosan érdeklődtem filoszok által szabadalmaztatott műszaki megoldások iránt. Mint kiderült, 2000-ben egy örökbefogadási hullám söpört végig a hivatalon – ennek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és a Fővárosi Állat- és Növénykertben már nagy hagyományai vannak – és Karinthy Frigyes első szabadalmát éppen a kérdezett, Belakovics Ottóné könyvtárvezető vette gondjaiba. Szeretném megköszönni, hogy a két szabadalom szövegét, illetve a szabadalmakra vonatkozó egyéb információkat a rendelkezésemre bocsátotta.

Sokat morfondíroztam azon, hogy milyen illusztráció illene a felfújható földgömbhöz – érzésem szerint, egy újabb Karinthy-portré már unalmas lett volna, Szigeti Jenőről pedig nincs képem. Végül beugrott Charlie Chaplin A diktátor című filmben (The Great Dictator; United Artists, 1940). Ismereteim szerint az alakfelismeréssel foglalkozó mesterségesintelligencia-kutatók jó ideje tudják, hogy a felismeréshez gyakran elég egy jellegzetes részlet, az ún. fülcimpa azonosítása. Meggyőződésem, hogy az említett film fülcimpája az a jelenet, amikor Chaplin–Hitler a hátán fekve, csizmás lábával játszadozik a földgömbbel, de úgy tűnik ezzel egyedül vagyok, hiszen erről képet sehol sem találtam. Így a szöveghez csak a jelenetsor egy korábbi pillanatát tudtam mellékelni.

Azóta, egy magát megnevezni nem kívánó Olvasó elküldte a vágyott Chaplin-képeket. Köszönet érte.

Megjelent 1930. évi június hó 16-án.


MAGYAR KIRÁLYI

SZABADALMI BÍRÓSÁG


SZABADALMI LEÍRÁS

91387. SZÁM. – IX/g. OSZTÁLY.


Rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, pl. gumihártyából való felfújható földgömb pedagógiai, utazási és reklámcélokra és eljárás ezen földgömb előállítására.


Karinthy Frigyes író Budapest


A bejelentés napja 1925. égi december hó 15-ike.


A közlekedési és a hangtovábbító eszközök fejlődésével a régebben nagynak vélt távolságok csökkentek, úgyhogy a jelenleg használatos síktérképek már nem képesek a gyakorlat ezirányú követelményeinek megfelelni, eltekintve attól, hogy ezen térképlapok a földgömb viszonylag nagyobb felületének síkbafejtése esetén nem mutatják a tényleges viszonyokat, hanem főként a szélek felé torzítanak, az irányokat és méreteket meghamisítják.

A jelenleg használatos merevvázú földgömbök sem felelnek meg a gyakorlatban. Az előállításuk körülményes, költséges, délkörök mentén összeilleszthető, síknyomtatással megnyomtatott, a merev gömbvázra, pl. üreges bádoggömbre ragasztandó papírsávok, főként a pólusok közelében nem simulnak tökéletesen a merev vázhoz, gyűrődéseket mutatnak, a szomszédos papírsávok egymást vagy túl fedik vagy közöttük üres csíkok maradnak szabadon, mimellett főként a pólusok közelében a szélességi övek mentén is eltolódások mutatkoznak, a földrajzi jelzések vonalvezetései megtörnek, folytonossági hiányok észlelhetők.

Kisebb méretű földgömbökön a gyakorlat megkövetelte részletek nem tüntethetők fel, illetve az egymásra és egymás fölé zsúfolt részletek az áttekintést megnehezítik, míg a nagyobb méretű földgömbök a magas előállítási költség, a nagy térszükséglet és a nagy súly következtében csak korlátolt alkalmazásra találhatnak.

A jelenleg használatos merevvázú földgömböknek még az a további hátrányuk, hogy a tényleges földrajzi viszonyokat meghamisítják, amennyiben a pólusoknál belapuló és az egyenlítőnél erősen kidomborodó forgásfelület helyett a földet szabályos gömbnek tüntetik fel.

A találmány tárgya földgömb, jellemezve a geográfiai jelzéseket hordozó, rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, pl. gumihártyából való felfújható forgásfelület által. A jelzések a földgömb felfúvását nem gátló, egymástól különálló pontok vagy vonalkák alakjában vannak a felfújható forgásfelületre felvive.

A találmány tárgyát képező felfújható földgömb egy változatát az jellemzi, hogy a különböző jellegű jelzések a felfúvás különböző fázisaiban vannak a felfújható forgásfelületre felvive.

A találmány tárgya továbbá eljárás jelzéseknek, ábráknak, szövegeknek felfújható testek külső palástjára való felvitelére, azáltal jellemezve, hogy a felfújható test palástját felfújt állapotban fényérzékeny bevonattal látjuk el, ezen bevonatra fénymásolási eljárással a jelzéseket, ábrákat, szövegeket rámásoljuk és fényképészeti vegyszerekkel rögzítjük.

Az eljárás egy változatának lényege abban áll, hogy a fényérzékeny bevonattal ellátott felfújható palástot oly részen nyitott, átlátszó üveggömb belső üregébe vagy üvegből való negatív formába fújjuk bele, mely a palástjának belső falain a felfújható testre rámásolandó, át nem világítható jelzéseket hord és ezen üvegformának kívülről való megvilágítása által a jelzéseket az üvegforma belső falához simuló felfújható testre rámásoljuk.

A találmány tárgyát képező felfújható földgömb összezsugorodott állapotban kis helyen elhelyezhető, utazások alkalmával és mint iskolás gyermekek segéd-taneszköze könnyen szállítható. Célszerűen csak a használat időtartamára fújjuk fel a fúvószelepet elzárjuk és a felfúvás mértékét úgy választjuk meg, hogy az a kívánt részletek kényelmes megtekintésére – a szemlélő látóképességével számolva – a legalkalmasabb legyen.

A felmerülő követelményeknek megfelelően készíthetők oly felfújható földgömbök, melyeken a fő automobil útvonalak, a fő vasútvonalak, az elágazási pontok, hajózási vonalak, hajókikötők, az összes rádió-leadóállomások, az összes aeroplán- és hidroplánkikötők, leszállóhelyek és a fő légközlekedési vonalak fel vannak tüntetve. Készíthetők hegyrajzi, vízrajzi, etnográfiai, harcászati viszonyokat ismertető, állandó széláramlat-irányokat feltüntető és a legkülönbözőbb statisztikai szempontokból feldolgozott demonstrációs és történelem-geográfiai földgömbök.

A jelöléseket, ábrákat, szövegeket nyomdai úton vagy bármely önmagában véve ismert. Sokszorosítási eljárással vagy matricázással is felvihetjük a felfúvás különböző fázisaiban a felfújható testre.

A gyártás alkalmával különös gond fordítandó arra, hogy a gumihártya felületére felvitt anyagok, pl. festékek, lakkok stb. ne alkossanak összefüggő vonalakat vagy mezőket, melyek a felfúvás egyenletességét. befolyásolják, ráncokat, gyűrődéseket okoznak. A gumihártya felületére a jelölésekre szolgáló anyagokat a találmány értelmében finom, egymástól különálló pontok vagy egymást nem metsző finom vonalak alakjában visszük fel és még a megszáradás vagy rögzítés előtt a gömböt tovább fújjuk, hogy az egyes pontok egymástól távolodjanak, azaz a felvitt anyag egyenletesen szétosztassék.

A találmány lényegének érintése nélkül a jelölések a kész gumigömbre vihetők fel vagy a gömbpalást egyes mezői külön nyomtathatók meg, illetve bármely ismert sokszorosítási eljárás szerint láthatók el a geográfiai jelölésekkel és ezen mezők egymással utólag önmagában véve ismert módon egyesíthetők. A mezők osztása célszerűen a délkörök és a szélességi körök mentén történhet és a gyártás oly módon is foganatosítható, hogy a délkörök és a szélességi körök mentén gumiszalagokból összefüggő, rugalmasan nyújtható rácsszerű vázat készítünk melyre az egyes gumihártya-mezőket utólag rávulkanizáljuk.

Azáltal, hogy a különböző geográfiai jelöléseket a felfúvás különböző fázisainak megfelelő sorrendben visszük fel a földgömb palástjára, lehetővé válik az, hogy egy és ugyanazon földgömb a felfúvás különböző fázisaiban mást és mást mutasson. Ezen jelenség magyarázata abban rejlik, hogy a gumihártya tágulásának megfelelően a jelöléseket alkotó egyes pontok egymástól többé-kevésbé távolodnak, az egyik fázis jelölései eltűnnek és a táguló gumihártyán új jelölések tűnnek elő. A jelölések színeit, a felvitel technikáját és sorrendjét a találmány értelmében úgy választjuk meg, hogy az egyes fázisok jelzései vagy képei egymást ne zavarják. Azokat a jelöléseket, pl. földrész- és országhatárvonalakat, szigetkontúrokat, délköröket, szélességi köröket stb., melyeknek a felfúvás összes fázisaiban láthatóknak kell lenniök, a teljesen felfújt gömbre finom pontokból összerakott oly széles sávok alakjában visszük fel, melyek a felfúvás kezdeti fázisában is vékony, határozott vonalakat mutatnak.

A találmány tárgyát képező földgömb oktatási, utazási, propaganda- és reklámozási célokra kiválóan alkalmas. A földgömb nincsen egyidőben látható jelzésekkel tele zsúfolva, hanem a különféle jelzések a felfúvás más-más fázisaiban válnak láthatókká. Mint reklámeszközt, elsősorban közlekedési vállalatok, vasút-, hajó-, légforgalmi társaságok és oly vállalatok használhatják, melyeknek a földgömb legkülönbözőbb részein vannak fióktelepeik, eladási szervezetek stb. A felfúvásnak célszerűen a végső fázisaiban a reklámozó vállalat közlekedési vonalai, főbb állomásai, elosztótelepei, reklámszövegei előtűnnek.

A találmány lényegének érintése nélkül a földgömbön a magassági, illetve mélységi viszonyok is demonstrálhatók, pl. a szárazföldek, hegységek a tengerekhez viszonyítva kiemelkedhetnek.

Szabadalmi igények:

  1. Földgömb, jellemezve a geográfiai jelzéseket hordozó, rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, pl. gumihártyából való felfújható forgásfelület által Az 1. igénypontban védett földgömb foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a jelzések a földgömb felfúvását nem gátló, egymástól különálló pontok vagy vonalkák alakjában vannak a felfújható forgásfelületre felvive.
  2. Az 1. igénypontban védett földgömb foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a jelzések a földgömb felfúvását nem gátló, egymástól különálló pontok vagy vonalkák alakjában vannak a felfújható forgásfelületre felvive.
  3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett földgömb foganatosítási alakja, jellemezve oly különböző jellegű jelzések által, melyek a felfúvás különböző fázisaiban vannak a felfújható forgásfelületre felvive.
  4. Eljárás jelzéseknek, ábráknak, szövegeknek az 1. igénypontban védett földgömb vagy általában felfújható testek palástjára való felvitelére, azáltal jellemezve, hogy a felfújható test palástját felfújt állapotban fényérzékeny bevonattal látjuk el, ezen bevonatra fénymásolási eljárással a jelzéseket, ábrákat, szövegeket rámásoljuk és fényképészeti vegyszerekkel rögzítjük.
  5. A 4. igénypontban védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fényérzékeny bevonattal ellátott, felfújható palástot oly, részben nyitott, átlátszó üveggömb belső üregébe vagy üvegből való negatív formába fújjuk bele, mely a palástjának belső falán a felfújható testre rámásolandó, át nem világítható jelzéseket hord és ezen üvegformának kívülről való megvilágítása által a jelzéseket az üvegforma belső falához simuló, felfújható testre rámásoljuk.
  6. Eljárás jelzéseknek, ábráknak, szövegeknek az 1. és 2. igénypontokban védett földgömb vagy általában felfújható testek palástjára való felvitelére, azáltal jellemezve, hogy a felfújható test palástjára, felvitt jelzéseket még a megszáradásuk és rögzítődésük előtt a test továbbfúvása által egyenletesen szétbontjuk.
  7. Berendezés az 5. igénypontban védett eljárás foganatosításra, jellemezve a belső falán a felfújható test palástjára másolandó, át nem világítható jelzésekkel ellátott, részben nyitott, több részből álló, átlátszó anyagból, pl. üvegből való formáló- és másológömb vagy formáló- és másoló-negatív által. Berendezés a 3. igénypontban védett felfújható földgömb előállításra, jellemezve a felfúvás egyes fázisainak megfelelő, arányosan növekedő méretű, átlátszó anyagból való másológömb-sorozat által.
  8. Berendezés a 3. igénypontban védett felfújható földgömb előállításra, jellemezve a felfúvás egyes fázisainak megfelelő, arányosan növekedő méretű, átlátszó anyagból való másológömb-sorozat által.

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én.

MAGYAR KIRÁLYI

SZABADALMI BÍRÓSÁG


SZABADALMI LEÍRÁS

110709. SZÁM. – IX/g. OSZTÁLY.


Felfújható földgömb pedagógiai, utazási és reklámcélokra és eljárás az előállítására.


Karinthy Frigyes író és Szigeti Jenő fakereskedő mindketten Budapesten.


A bejelentés napja 1934. évi január hó 4-ike.


A rádió, a légi közlekedés és a harcászati eszközök fejlődésével a régebben nagynak vélt távolságok csökkenteknek tűnnek fel, úgy hogy – a jelenleg használatos sík-térképek már nem képesek a gyakorlat ezirányú követelményeinek megfelelni, eltekintve attól, hogy e térképlapok a föld gömb viszonylag nagyobb felületének síkbafejtése esetén nem mutatják a tényleges viszonyokat, hanem főként a szélek felé torzítanak, az irányokat és méreteket meghamisítják.

Kisebb méretű, merev vázú földgömbökön a gyakorlat megkövetelte részletek nem tüntethetők fel, illetve az egymásra és egymás fölé zsúfolt részletek az áttekintést megnehezítik; a nagyobb méretű földgömbök a nagy előállítási költség, a nagy térszükséglet és a nagy súly következtében csal korlátolt alkalmazásra találhatnak.

A találmány földgömb a földrajzi jelzéseket hordozó, rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, pl. gumilemezből, gumihártyából vagy levegőt át nem bocsátó anyagból, pl. impregnált szövött anyagból vagy papírból, felfújható forgásfelülettel. A jelzéseket a földgömb felfúvását nem gátló, egymástól különálló pontok vagy vonalkák alakjában visszük fel a felfújható forgásfelületre.

A különböző jellegű jelzéseket célszerűen a felfúvás különböző fázisaiban visszük fel a felfújható forgásfelületre.

A találmány szerinti felfújható földgömb felfúvás előtt kis helyen helyezhető el, utazások alkalmával és mint iskolás gyermekek segéd-taneszköze, könnyen szállítható. Mivel nemcsak földgömb, hanem labda is, tehát a gyermeknek nemcsak taneszköze, hanem játéka is és így játszva tanul. Célszerűen csak a használat időtartamára fújjuk fel. A felfúvó nyílásba kiiktatható önműködő visszacsapó szelepet illesztünk és a felfúvás mértékét úgy választjuk meg, hogy az a kívánt részletek kényelmes megtekintésére – a szemlélő látóképességével számolva – a legalkalmasabb legyen.

Tömeggyártás szempontjából a legegyszerűbb és legolcsóbb a gömbalak, azonban a szabályos gömb a felfúvásnál a tényleges viszonyokat meghamisítja. A sarkoknál való belapulást és az egyenlítőnél való nagyobb mérvű kidomborodást a találmány értelmében úgy biztosítjuk, hogy a sarkokat belső, vékonyfalú gumicsővel kötjük össze, melynek két nyitott vége a szabadba torkollik és légtere a gömb belső légterével nem közlekedik. A belső gumicső hosszát úgy választjuk, hogy a gumicső, felfúvásnál, a sarkok belapulását idézi elő, helyesebben a sarkok egymástóli távolságát szabja meg, míg az egyenlítő közelében a gömb szabadon tágul, tehát ott kihasasodás keletkezik. Felfúvás közben a belső gumicső nyúlik, keresztmetszete csökken, tehát ha a belső gumicsőbe felfúvás előtt vékony, hengeres rudat vagy merev csövet helyezünk, a belső gumicső erre a rúdra vagy merev csőre szorul és a földtömb merev tengelyét alkotja.

A rúdnak a földgömbből kiálló két végénél fogva a földgömb forgatható. Adott esetben a rúd alsó szabad vége oly talp hengeres furatába illeszthető bele forgathatóan, mely furat tengelyvonala a talp fenéklapjának síkjával a földtengely elhajlásával egyenlő szöget zár be.

A belső gumicső két végéhez a belső gumicső mértani tengelyére merőleges, gyűrű alakú gumitárcsák vagy gumiból való csonka kúpok csatlakozhatnak, melyekre a földgömböt alkotó gömbcikkek csúcsba futó végeit ragasztjuk. Ezek a tárcsák vagy csonka kúpok felfúváskor a sarkoknál jellegzetes belapításokat létesítenek.

A gumicső gumizsinórral is helyettesíthető. Gumicső vagy gumizsinór helyett a sarkokra belül vagy kívül, vastagabb gumilemezből tárcsa alakú foltok ragaszthatók, melyek felfúvásnál kisebb mértékben tágulnak, tehát belapításokat létesítenek. Ezek a foltok a középtől a kerület felé fokozatosan vékonyodhatnak. Külön foltok helyett a földgömb gumianyaga a sarkok felé fokozatosan vastagodhatik.

A felmerülő követelményeknek megfelelően, készíthetők oly felfújható földgömbök, melyeket a fő automobil-útvonalak, a fő vasútvonalak, az elágazási pontok, hajózási vonalak, hajókikötők, az összes rádióleadó-állomások, az összes eroplán- és hidroplánkikötők, leszállóhelyek és a fő légközlekedési vonalak fel vannak tüntetve. Készíthetők helyrajzi, vízrajzi, etnográfiai, harcászati viszonyokat ismertető állandó széláramlat-irányokat feltüntető és a legkülönbözőbb statisztikai szempontokból feldolgozott szemléltető és történelem-földrajzi földgömbök.

A földgömb levegőt át nem bocsátó anyagból, pl. impregnált szövött anyagból, papírból való, a geográfiai jelzéseket hordozó felfújható forgásfelület lehet.

A földgömböt a találmány értelmében, külső és belső gumihártyából is készíthetjük olymódon, hogy mind a belső, mind a külső földgömböt jelzésekkel látjuk el. Ezek a jelzések egymást belső átvilágításnál kiegészítik, belső átvilágítás nélkül csak a külső burok jelzései láthatók. Az átvilágítás pl. szárazelemmel táplált mignon-izzólámpával történhetik mely a belső burkon belül helyezhető el és a csatlakozó vezetékek a felfúvó szelep mellett vezethetők a belső burok belsejében lévő izzólámpához.

Kettős burok helyett a kiegészítő-jelzések a földgömb belső oldalán is létesíthetők pl. olymódon, hogy a gömbcikkeket mindkét oldalukon eltérő, egymást kiegészítő jelzésekkel látjuk el.

A rejtett kiegészítő jelzések politikai propaganda célokra jól használhatók, ha pl. hazánk történelmi határai, elszakított területek magyarok lakta részei, szövegek és szimbolikus jelzések átvilágításkor előtűnnek.

A jelöléseket, ábrákat, szövegeket nyomdai úton vagy bármely önmagában véve ismert sokszorosítási eljárással vagy matricázással is felvihetjük a felfúvás különböző fázisaiban a felfújható testre vagy az egyes gömbcikkekre.

Gyártás alkalmával különös gondot kell fordítani arra, hogy a gumilemez vagy gumihártya felületére felvitt anyagok, pl. festékek, lakkok stb. ne alkossanak összefüggő vonalakat vagy mezőket, melyek a felfúvás egyenletességét befolyásolják, ráncokat, gyűrődéseket okoznak. A gumi felületére a jelölésekre szolgáló anyagokat a találmány értelmében finom, egymástól különálló pontok vagy egymást nem metsző finom vonalak alakjában visszük fel és még a megszáradás vagy rögzítés előtt a gömböt tovább fújjuk, hogy az egyes pontok egymástól távolodjanak, azaz a felvitt anyag egyenletesen szétosztassék.

A találmány lényegének érintése nélkül, a jelölések a kész gumigömbre vihetők fel vagy a gömbpalást egyes mezői külön egy- vagy kétoldalt nyomtathatók be, illetve bármely ismert sokszorosítási eljárás szerint láthatók el a földrajzi jelölésekkel és e mezők egymással utólag önmagában véve ismert módon egyesíthetők. A mezők osztása célszerűen a délkörök és vagy a szélességi körök mentén történhetik és a gyártás olymódon is foganatosítható, hogy a délkörök és a szélességi körök mentén gumiszalagokból összefüggő, rugalmasan nyújtható rácsszerű vázat készítünk, melyre az egyes gumihártya-mezőket utólag rávulkanizáljuk.

Azáltal, hogy a különböző földrajzi jelöléseket a felfúvás különböző fázisainak megfelelő sorrendben visszük fel a földgömb palástjára, lehetővé válik az, hogy egy- és ugyanazon földgömb a felfúvás különböző fázisaiban mást és mást mutasson. E jelenség magyarázata abban rejlik, hogy a gumihártya tágulásának megfelelően, a jelöléseket alkotó egyes pontok egymástól többé-kevésbé távolodnak, az egyik fázis jelölései eltűnnek és a táguló gumihártyán új jelölések tűnnek elő. A jelölések színeit, a felvitel technikáját és sorrendjét a találmány értelmében úgy választjuk meg, hogy az egyes fázisok jelzései vagy képei egymást ne zavarják. Azokat a jelöléseket, pl. földrész- és országhatárvonalakkal, szigetkontúrokat, délköröket, szélességi köröket stb., melyeknek a felfúvás összes fázisaiban láthatóknak kell lenniök, a teljesen felfújt gömbre finom pontokból összerakott oly széles sávok alakjában visszük fel, melyek a felfúvás kezdeti fázisában is vékony, határozott vonalakat mutatnak.

Mint reklámeszközt, elsősorban közlekedési vállalatok, vasút-, hajó-, légforgalmi társaságok és oly vállalatok használhatják, melyeknek a földgömb legkülönbözőbb részein vannak fióktelepeik, eladási szervezeteik stb. A felfúvásnak célszerűen végső fázisaiban a reklámozó vállalat közlekedési vonalai, főbb állomásai, eloszló telepei, reklámszövegei előtűnnek.

Propaganda-földgömböknél a felfúvás utolsó fázisában a történelmi határok, a magyarok lakta területek határvonalai előtűnnek.

A találmány lényegének érintése nélkül, a földgömbön a magassági, illetve mélységi viszonyok is szemléltethetők, pl. a szárazföldek, hegységek a tengerekhez viszonyítva kiemelkedhetnek.

A találmány egy változatának lényege, felfújható földgömb pedagógiai, propaganda-, utazási és reklámcélokra, mely vászon, viaszkos vászon, selyem vagy más szövött anyagból való elemekből összeragasztott vagy összevarrt, földrajzi jelzéseket hordozó, egy ponton, célszerűen a déli pólusnak megfelelő helyen nyitható és zárható, gömb alakú külső burokból és ezen burokban elhelyezett felfújható, a levegő kiáramlását megakadályozó záró szervvel, pl. rugós szeleppel ellátott belső gumibetétből áll.

A belső gumibetét teljes felfúvásával a külső burok kifeszül és a nyomtatás vagy tetszés szerinti más sokszorosítási eljárással felvitt földrajzi jelzések jól leolvashatók.

Szabadalmi igények:

  1. Földgömb, jellemezve rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, pl. gumilemezből, gumihártyából vagy levegőt át nem bocsátó anyagból, pl. impregnált szövött anyagból vagy papírból való, a földrajzi jelzéseket hordozó felfújható forgásfelülettel.
  2. Az 1. igénypontban védett földgömb foganatosítási alakja, jellemezve belső és külső burokkal, melyeken egymást kiegészítő jelzések vannak.
  3. Az 1. igénypontban védett földgömb foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a külső és a belső felületén egymást kiegészítő jelzések vannak.
  4. Az 1. igénypontban védett nem merev vázú földgömb foganatosítási alakja, jellemezve vászonból, viaszkos vászonból, selyemből vagy más szövött anyagból való elemekből összeragasztott vagy összevarrt, földrajzi jelzéseket hordozó, gömb alakú, egy ponton nyitható külső burokkal és e külső burokban elhelyezett, felfújható, célszerűen gumiból való betéttel és a betét felfúvó nyílásába illesztett, a külső burok nyílásán áthatoló záró szervvel.
  5. Az 1–4. igénypontokban védett földgömb foganatosítási alakja, jellemezve a földgömb belső zárt légterében elrendezett a földgömb burkolatát vagy burkolatait átvilágító villamos fényforrással.
  6. Az 1–3. és 5. igénypontokban védett földgömb foganatosítási alakja, jellemezve a sarkokat összekötő gumizsinórral vagy két végén nyitott gumi-csővel.
  7. Az 1–3. és 5., 6. igénypontokban védett földgömb foganatosítási alakja, jellemezve a sarkoknál elrendezett és azok tágulását csökkentő, a középtől a kerület felé vékonyodó gumikorongokkal.
  8. Eljárás jelzéseknek, ábráknak az 1–3. igénypontokban védett földgömb felületére való felvitelére, melyet az jellemez, hogy a jelzéseket a földgömb felfúvását nem gátló, egymástól különálló pontok vagy vonalkák alakjában visszük fel a felfújható forgásfelületre.
  9. A 8. igénypontban védett eljárás foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a felfújható forgásfelületre a felfúvás különböző fázisaiban különböző jellegű jelzéseket viszünk fel.
  10. A 8. és 9. igénypontokban védett eljárás foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a felfújható test palástjára felvitt jelzéseket még megszáradásuk és rögzítésük előtt a test további felfúvásával egyenletesen szétbontjuk.
  • Szabadalmi Közlöny 1926/17. 261. p.; 1934/17. 223. p.
  • Örökbe fogadott találmányok. Szerkesztette Philipp Klarissza. Budapest: Magyar Szabadalmi Hivatal, 2000. 18–19, 20–21. p.

Karinthy Frigyes nevének hallatán az emberek nagy többségének a zseniális író, publicista, humorista, a Nyugat állandó munkatársa jut eszébe. Az Így írtok ti máig egyedülálló irodalmi paródiái, a Tanár úr kérem, az Utazása koponyám körül döbbenetes beszámolója a saját agyműtétjéről, vagy zseniális novellái a század első felének kimagasló írójává teszik. Talán kevesebben tudják, hogy az irodalom területén maradandót alkotó író komoly természettudományos és műszaki érdeklődéssel is bírt: matematikai, fizikai és orvosi előadásokat hallgatott a Műegyetemen. Rajongott a repülésért, a rádióért, írt a relativitás elméletéről, a radioaktivitásról, a tudomány és technika minden új eredménye lelkesítette. Kétségtelenül a sci-fi körébe tartozik „az anyag negyedik halmazállapotáról” szóló „szabadalma”, vagy lehetetlen találmánynak minősül a „vekker szordínókészülék”, amely részben vagy teljesen felfogja a hangot, s így nem zavarja az óra tulajdonosát. És mennyire frappánsan határozza meg Heuréka című novellájának főhőse, Arkhimédész a felfedezés és a találmány közötti különbséget: „Pardon – nem én találtam ki, csak én fedeztem fel!”

Csakhogy Karinthy „igazi” feltalálóként is beírta nevét a tudomány történetébe. 1925-ben találmányi bejelentést tett a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál és 1930-ban nyomtatásban megjelent a Rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, pl. gumihártyából való felfújható földgömb pedagógiai, utazási és reklámcélokra és eljárás ezen földgömb előállítására című, 91387 lajstromszámú szabadalmi leírás.

A felfújható földgömb előnye, hogy összezsugorodott állapotban kis helyen elhelyezhető, könnyen szállítható, így utazásnál, vagy iskolai taneszköznek kiválóan megfelel.

Az eljárás alkalmas továbbá jelzéseknek, ábráknak általában felfújható testek palástjára való felvitelére, s felfújt állapotban e jelzések fényképészeti vegyszerekkel való rögzítésére. A találmány bármely térképészeti célra, közutak, vasutak, vízi- és légiutak, helyrajzi, vízrajzi és harcászati viszonyok feltüntetésére is alkalmas.

A földgömb továbbfejlesztett változatának szabadalmi leírása 1934-ben 110709 lajstromszámon jelent meg, amelynek kidolgozásában Szigeti Jenő fakereskedő társfeltalálóként működött közre.

Karinthy személye, munkássága az, ami 91 387 lajstromszámú szabadalmának örökbefogadására indított. Gyermekkorom óta rajongója vagyok irodalmi, publicisztikai munkásságának, s külön csodálom azért, hogy a természet- és műszaki tudományok területén is otthonosan mozgott, alkotói talentumát itt is megmutatta.”

A Hunpatéka CD megjelenésekor a tesztelés során, amikor az a cél, hogy mindenféle hibát kiszűrjünk, a név indexben egy elgépelés során találtam rá a névre, hogy Karinthy. A keresés elvégzése után 4 db találatot kaptam. Először arra gondoltam, hogy ez csak névazonosság vagy gépelési hiba lehet, de a bibliográfiai adatok, valamint a teljes leírás meggyőzött arról, hogy Karinthy Frigyes, az író nyújtott be szabadalmi kérelmet a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz 1925 decemberében.

Ennek témája egy felfújható földgömb, mely a felmerülő igényeknek megfelelően automobil útvonalak, a fő vasútvonalak, hajókikötők, az összes rádió-leadóállomások stb. vonalainak bemutatására, valamint vízrajzi, és harcászati viszonyok ismertetésére is alkalmas. 1934-ben újból tett egy bejelentést, de most már nem egyedül, hanem Szigeti Jenő fakereskedővel együtt.


Karinthy Frigyest érettségi után humán műveltsége ellenére a természettudomány izgatta, ezért előbb fizika–matematika szakos bölcsész lett, majd orvostanhallgató. Egyiket sem fejezte be, de szerzett magának annyi ismeretet, hogy idővel írótársai között ő tudott legtöbbet a modern természettudományról, s a maga korában ama kevesekhez tartozott, akiknél nem vált ketté az irodalmi–művészeti–történelmi műveltség meg a matematikai, természettudományi műveltség.

Az Így írtok ti megjelenése után eleve elkönyvelték humoristának, és ő vállalta is, mert összehasonlíthatatlan humora volt, de azért is, mert ebből meg lehetett élni, és világéletében anyagi gondokkal küzdött. Felettébb rendezetlen családi életet élt, és a pénzzel sohase tudott bánni.

Azt, hogy a szabadalmaiból mennyi anyagi haszna származott, ezt sajnos nem tudom, de azt igen, hogy az Omnibusz című, 1954-ben kiadott, humoreszkeket, jeleneteket tartalmazó válogatásban – mely Abody Béla munkája – találtam egy Szabadalmi irodám című humoreszket. Ebben a következőket írta:

„Az én eszményképem és követendő mesterem például az a rajongó lélek, egyik elődöm (– különben jellemző – nagy szegénységben halt meg, s a hálátlan utókor még ma sem méltányolja), aki a műtyúkszemet találta fel, ami épp úgy fáj, mint az eredeti:”

Szabadalmi iroda című művében is sajátos humorral szól az elbírálókról.

Karinthy Frigyes szabadalmi megoldását napjainkban is sokszor láthatjuk a strandokon.


A fenti tudósok közül ki írt sci-fit? Név és legalább egy írás címe.

Szilárd Leó: A delfinek hangja; Jelentés a Központi pályaudvarról.

Magyar feltalálók és szabadalmaik (Bay Zoltán, Bánki Donát, Bláthy Ottó, Titusz, Bródy Imre, Csonka János, Déri Miksa, Eötvös Loránd, Fonó Albert, Galamb József, Ganz Ábrahám, Heller László, Irinyi János, Jedlik Ányos, Jendrassik György, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Kruspér István, Kühne Ede, Mechwart András, Mihály Dénes, Neumann János, Pattantyús Ábrahám Géza, Puskás Tivadar, Richter Gedeon, Rybár István, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Tihanyi Kálmán, Winkler Lajos, Zemplén Géza, Zipernowsky Károly)