Humor rovat

Szigor herceg

avagy
Carmen-ni vegyésznek egy Szintetikus zenés sorstragédia egy felvonásban
Írták: Beethoven, Berec, Bihari, Bizet, Donizetti, Fogarasi, Fraknói, Gárdos, Huszka, Kadosa, Körös, Lehár, Lellei, Libor, Offenbach, Pátzay, Rossini, Schubert, Strauss, Verdi, Wagner, Wieland, és még sokan mások

Budapest, 1974

Hatodik, bővített, részben átdolgozott kiadás
kémia, Műegyetem, Vicinális Dugóhúzó

Előjáték

Szóló.
[Karai: Amerikai munkásdalok]
Róla szól a dal, akit elsős korban már
A laborfőnök önkénye sújt
Kit a Kruspér-tanszék s a Gellérthegy se vár
Zéhán görnyed, vagy digerre tanul

Közben a többiek bevonulnak.

Kórus.
Rólunk szól a dal, kiknek teste meggyötört,
A padtól sajog hátsó felünk,
És a lombikból öntve nitrálósavat
Xantoproteines mindkét kezünk.

Hallgassátok velünk,
Hogy mi mindenen ment át
Kocsonya Malvin no meg Pancser Etelka
Végül Gáliczkő, a lusta diák.

És kóborolhatsz a CH-ban sok helyütt,
A vizsgázókba belebotlasz mindenütt.
Őt megtalálod emeleten s kis padon,
Ki levizsgázott, hasát sütteti a napon.

Vannak köztünk, sajnos, túlbuzgó tagok,
Kik pedálozva növelik az átlagot,
S bólogatnak a tanár szavaira,
Bár azt se tudják miről folyik épp a duma.

Pedálgép, Ő megtalálja helyét,
Pedálgép, ki mindig szemfüles.
Pedálgép? Csak meg ne nézd a fejét,
Mert jó dagatra nőtt kobakja
Belül üres.

Nyitány

A nyitány alatt az üres színre (Szigorlati terem) egyenkint szállingóznak be a kórus tagjai.
[Szöktetés a szerájból]

Kórus.
[Trubadur: Cigánykórus]
Itt ma szigorlatot tart a professzori kar
Három derék kollégánk ma vizsgázni akar
Itt ma vizsgázni akar.

Csak a lányok.
Ki az ki itt most, közelgni látszik?
Egy szép vegyészleány!
Át is megy ő talán…

Kocsonya kezét tördelve belép.
[Mosoly országa]
Ne félj, ne félj bolond szívem
úgy is tudom már,
Hogy itt engem ma elhúznak,
Rám a bukás vár.

Kórus.
Ne félj, ne félj vegyészleány,
Nem lesz semmi baj,
Rájuk nevetsz, s elolvadnak
Ők is, mint a vaj.

Pancser remegve belép.
[Kadosa: Májusi köszöntő]
Itt a vizsga ideje,
Könnyhullás és gyász köszöntse,
Zeng és dalol az élet,
én meg remegek, félek
Tudom-e jól a fiz-kémet.

Kórus.
Mitől félsz kis Kocsonya.
Hisz te vagy a nagy koponya!
Zeng és dalol az élet,
Nem kell remegned, félned,
Hisz te fújod a fiz-kémet.

Gáliczkő beront a színre.
[Carmen: Torreádordal]
Engem nem érhet el ma semmi vész,
Mert fejemben van az egész,
két napig tanultam kémiát,
Mindent tudok tehát
Hisz az első 40, s az utolsó
10 oldalt vettem át.

Kórus.
Üdv neked bátor szigorlatozó,
Bátran állj ki, vár a dobogó,
Profok bármit kérdezhetnek már,
Te híven megfelelsz,
Hiszen homlokodon a tudomány
Világító sugár.

Tanársegéd futva jön.
Csend legyen, mert jön a bizottság!

Kórus.
[Tannhäuser: Vendégek bevonulása]
Csak csöndben, csak csöndben
Itt jönnek Ők…

Tárgyalás

A professzorok a zene hangjára a nézőtér felől ünnepélyesen bevonulnak, fekete talárban és fejfedővel.

Kórus.
Üdvözölve légy dicső bizottság
Üdvözölve légy di-cső bizottság
Téged esdve kérünk
Nékik irgalmazzatok, tok, tok, tok.

I. prof.
[Schubert–Berte: Tschöll papa lányai]
Vizsgabizottság mi vagyunk,
Megjöttünk, itt vagyunk.
Senki sem tudja, hogy mit kérdezzünk,
Még mi sem tudjuk, ez a bajunk.

Profok együtt.
Vizsgabizottság mi vagyunk,
Megjöttünk, itt vagyunk,

II. prof.
[Mozart: Szöktetés a szerájból, Ozmin áriája]
Á, ez lesz a kéjes óra,
Álljon ki a dobogóra,
és feleljen Ön ha tud, Ön ha tud

III. prof.
Ó be szép lesz, ó be jó lesz,
Itt ma roppant sok húzás lesz,
Ha – ha-ha-haha (stb.)

Profok együtt.
[Tannhäuser: Felhívás a dalnokversenyen]
Á, ez lesz (stb.)

Tanársegéd.
Pancser Etelka,
Te kezdd el.

II. prof.
[Mi is jöttünk felvonulni]
Első kérdésünket hallja,
Erre feleljen Ön ha tud,

II. prof.
Első kérdésünket hallja,
Mi a Raman-effektus.

Pancser.
[Wagner dallamok]
Ó jaj, mit mondjak hát?
Csak menjek át!
Ő volt, ki a tömegvonzást törvénybe
foglalta és…

Profok.
Nem, nem! Nem, nem!

Pancser.
Ő volt, ki a golyót elejtette, s figyelte, hogy
koppan, mint koppan, hogy koppan, puff!

Profok.
Nem, nem! Nem, nem!

Pancser Rémülten áll.

Kórus.
Színképvonal, színképvonal…

Pancser.
[Sevillai borbély (Figaro magyarázza, hogy hol van a boltja)]
Raman egy hindu fizikusfajta,
Ki kísérletét egyszer eltolta,
Sok színképvonal jelent meg rajta,
Széles és vastag, sokféle fajta,
össze-vissza
A Nobel-díjat ezért megkapta,
Pedig Smekal ezt megálmodta.

Kórus.
A Nobel-díjat ezért megkapta,
Pedig Smekal ezt megálmodta.

I. prof.
[Pezsgőária]
Arra feleljen most kollegina,
Hogy milyen anyag a piridin?

Pancser.
[Sevillai borbély: Éneklecke]
A piridin büzös bázis.

I. prof.
Jól van, jól van, roppant köszönöm.

Pancser.
Büzös bázis a piridin.

I. prof.
Jól van (stb.)

Pancser.
A piridin illata rossz.

I. prof.
Ezt már mondta, mondjon mást is!

Pancser.
A piridin szaga nem jó.

I. prof.
Ezt hallottam, mondjon mást is.

Pancser.
Illata rossz, szaga bűzös,
szaga rémes, illata bűzös.

I. prof.
Ezt már mondta,
mondjon mást is!
Ezt már mondta,
mondjon mást is!

Pancser.
Illata nem jó, szaga bűzös,
Szaga kellemetlen, illata bűzös,
Illata nem jó, szaga bűzös,
Illata rossz, szaga bűzös,
szaga rémes, illata bűzös.

Profok.
Térden állva itt
könyörgünk:
Csak mondjon mást is,
csak mondjon mást is!
Kitűnőt kap, meg-
ígérjük:
Csak mondjon mást is,
csak mondjon mást is!

Pancser.
Illata rossz, szaga bűzös,
Szaga rémes, illata bűzös…

Pancser.
[Próza]
Hát jó.

III. prof.
Nos miről akar felelni?

Pancser.
A szerves kémia történetéről.

Profok.
Halljuk

Pancser.
[Svéd hatos]
1828-ban kitörött a háború,
Wőhler és a vis-vitalis
összevesztek cudarul,
Ebből aztán lett egy roppant zavaros história,
Hiszen ebből lett az egész organikus kémia.

Kórus.
Ebből aztán lett egy roppant zavaros história:
vizeletből lett az egész organikus kémia.

III. prof.
És mit tud a benzol képletéről?

Pancser.
[Foxtrott]
Londoni omnibusz tetején utazott Kekule, és álmodott
Akkor is a benzol képleten, a hat szén helyzetén gondolkodott,
Álmában hat kismajom egymás farkát kergette,
S felkiáltott Kekule meglepetve:
Ím itt a benzol, mit kerestem,
Végre hogy megleltem a gyűrűjét.

Kórus.
Álmában hat kis majom egymás farkát kergette,
S felkiáltott Kekule meglepetve:
Ím itt a benzol, mit kerestem,
Végre hogy megleltem a gyűrűjét.

Profok.
[Képzelt beteg]
Jól van, jól van, jól van megfelelve,
Méltó, méltó ő kegyelme a kitűnő jegyre.

Kórus.
[Glóri-glóri hallelúja]
Kitűnőt kapott Etelka!
Kitűnőt kapott Etelka!
Kitűnőt kapott Etelka!
Mert ő egy nagy Pancser…

Tanársegéd.
[Tannhäuser]
Kocsonya Malvin, te jössz most…

II. prof.
[Travata: „Elhagyjuk drágám…”]
Noós, mit mért a laborban?

Kocsonya.
Üvegkockát, kérem.

II. prof.
Na de mijét mérte?

Kocsonya.
A tömegét mértem.

II. prof.
S az a módszer, mivel mérte,
Gauss volt-e vagy Borda?

Kocsonya.
Nem módszerrel mértem:
Mérleg volt, de ócska.

II. prof.
S mi történne, ha a kockát
a Himaláján mérnénk?

Kocsonya.
Ugyanaz mint itt most:
Dideregnék, fáznék.

II. prof.
S mi történne, ha eső esne,
Míg a kockát méri?

Kocsonya.
Van kalucsnim, s ernyőm,
Nem kell attól félni.

II. prof.
S mi történne, ha a súlyok
Nem volnának rézből,
és az üvegkocka
kiesne kezéből?

Mi történne, ha nem volna
Gauss-módszer és Borda-,
S ha nem volna mérleg,
És nem volna kocka?

Nos kisasszony, nos kisasszony,
Feleljen hát szépen,
Várom zengő hangját,
Felpezsdül a vérem.

Profok.
Nos kisasszony, nos kisasszony,
Feleljen hát nékünk,
Várjuk zengjő hangját,
Felpezsdül a vérünk.

Kórus.
Kocsonyácska, Kocsonyácska
Felelj meg hát nékik.
Bölcs szavaid őket
Rögtön megigézik.

Kocsonya.
Ha nem volna mérleg, kocka
Gauss-módszer és Borda-,
Az életem kérem,
Csupa öröm volna.

II. prof.
[Strauss: Denevér]
Nevetséges hahaha, a fiz-kémet nemtudja
meg fog bukni hahahahaha

Profok.
Nevetséges hahaha, hogy lehet ez, Kocsonya?
Ilyen szégyen, hahahahahaha!

II. prof.
[Denza: Funiculi-funicula]
Hát lássunk talán egy gyakorlatibb kérdést!
Figyelje hát a kérdést kollegina:
Esedezem, esedezem
Ha összeütközik iksz molekula
szélsebesen, szélsebesen
Számolja ki az ütközés sztérikus
faktorát, kus-faktorát,
S rögtön ábrázolja eme függvény
Cosinusát és sinusát.
Ha ezt tudja, kedves Kocsonya,
Bölcsebb Ön, mint Maxwell démona,
Entropié, entrópia, entropié, entrópió
Nos számoljon és feleljen, hisz ez izgató.

Profok.
Ha, ezt (stb.)

Kocsonya.
[Offenbach]
E kérdésre a felelet
Egyszerű, hogy nevetek:
Tangens fivel beszorzok,
És fejreállva integrálok
Arcus-sinus iksz per kettő,
Majd levonok pi felet.
Ábrázolva hiperbola,
Melyben van egy kúpszelet.

II. prof.
Nagyszerű volt, csodálatos koponya.
Mily tehetség, kitűnőt kap, Kocsonya.

Profok.
Kitűnőt kap, kitűnőt kap, kitűnőt kap Kocsonya!
Kitűnőt kap, kitűnőt kap, kitűnőt kap Kocsonya!

Kórus.
[Glóri, glóri, hallelúja]
Kitűnőt kapott Malvinka!
Kitűnőt kapott Malvinka!
Kitűnőt kapott Malvinka!
Mert ő egy koponya!

Tanársegéd.
[Tannhäuser]
Gáliczkő László,
Te jössz most.

I. prof.
[Bánk bán: Bordal]
Kolléga úrnak van egy sósavoldata,
Amelynek nem ismert koncentrációja,
Mely úton célirányos azt most meghatározni?
És Winkler-korrekciót is figyelembe venni.

Kórus.
Gondold s fontold meg azt,
Mit nekik válaszolsz,
Mert amíg tudsz, Te meg nem buksz,
Bátran felelj tehát, hogyha tudsz

Profok.
Felelj! Felej!

Kórus.
Mert amíg tudsz;
Te meg nem buksz!
Bátran felelj hát, hogyha tudsz

Gáliczkő.
Ha sósav oldatot kapok, könnyű nekem a dolgom.
Sav ez a javából, ezt neve mutatja.
Előveszem bürettám, s megtöltöm én azt lúggal.
Nullára állítom meniszkuszát,
Cseppenkint adagolom azt,
S ha gondolom elég:
Leolvasom bürettám század-köbcire.

I. prof.
Elvi hiba van!

II. prof.
Hiba van…

III. prof.
Hiba van…

Kórus.
Indikátor-indikátor!

Gáliczkő.
[Rigolettó]
A lakmusz ingatag, nem látod hol csap át,
A fenolftaleint bántja a karbonát,
Eggy indikátort használtunk mi mind:
Para-etoxi-chrisoidint…

Kórus.
Chrisoidint.

Gáliczkő.
A metil-orange bóraxhoz nem való,
A timolkék pedig gyenge savhoz nem jó.

Kórus.
Eggy indikátort (stb.)

Gáliczkő.
A spájzból minden jam
szerepel színében,
málnaként oxidál.
s mint grapefruit redukál.

Kórus.
Egy indikátort…

I. prof.
Csak egyetlen szóra még.

II. prof.
[Én a pásztorok királya]
Én a tenzorok királya
A gradiens zsonglőr
Fordulok most Önhöz, fiam,
Megkérdezem rögtön
Mágneses tér F-fel jelzik,
Ez lesz most a téma.
Rotál ez, és ha nem, mért?
Mesélje el azt nekem kolléga.

Gáliczkő.
Nem tudom.

II. prof.
Nem? Miért?

Gáliczkő.
[Párizsban szép a nyár]
F előadótermében zajlott a Sándor-show
Gyúrta ő buzgón agyunkat,
Hogy szédült sok hallgató.
Hallottunk ott gradiensről,
Divergált fél táblán át,
Nem lettünk okosak ettől,
S bámultunk órákon át.

Mert az a baj, sajnos, hogy div-rot
Tőlem az távol áll,
Hisz matekból később jött sorra
Vektor és integrál. Ollé!

Kórus.
CH-ban áll a bál,
A Szántay koonrotál,
Szédít minket a Nagy Jocó,
Kristállyal kábít a Bidló.

A Pásztor konvergál,
Rotálunk a Sándornál,
Vetélkedőt tart Varsányi,
Bele kell pusztulni.

III. prof.
[Sevillai borbély: Rágalomária]
Hát mit tud kegyelmed a trinitrofenolról
Hogyan állítaná elő
S ha kész van, mire jó?

Gáliczkő.
Hiányzott a jegyzetemből,
Nem készültem így hát ebből.

I. prof.
I-de fi-gyel-jen akkor hát kegyelmed!
Ha a fenolt megnitrálom,
Rámegy három, rámegy három
Nitrocsoport, ha ki váááárom,
Rámegy három, rámegy háááárom gyök.

S olyat dörren mint egy ágyú,
S olyat dörren, mint egy ágyú, mint egy ágyú,
S olyat dörren, mint egy ágyú,
S olyat dörren, mint egy ágyú,
Mint egy ágyú, mint egy ágyú,
Mint egy ágyú: bumm, bumm!

És a lombikom tartalma felrepülve, fennragadva,
Mennyezetre felrepülve, vakolaton elterülve,
A fejemre lecsepegve, mindenemet összekenve,
A kezemet megszínezve, asztalomon szétterül.
Egész labort beszennyezve asztalomon szétterül.
Íme kísérletem vége, a robbanás eredménye,
A robbanás eredménye.
Felrepülve fennragadva, mennyezetre felrepülve,
A fejemre lecsepegve, asztalomon szétterül!

És a lombikom tartalma felrepülve fennragadva,
Mennyezetre felrepülve, vakolaton elterülve,
A fejemre lecsepegve,
Ó, mindenemet tönkretette,
A ruhámat összekente, a kezemet megszínezte,
Egész labort beszennyezve, nyomban elterült!

Egész labort beszennyezve, padlón elterült!
Ott elterült! Ott elterült! Ott elterült…

II. prof.
[Ó te drága Clementina]
Ejnye, ejnye, ezt sem tudta
Mondja meg hát nekem azt,
Tán a szerves kémiából,
Hogy mi az aminoplaszt.

Gáliczkő.
Aminoplaszt az egy terpén,
Influenza ellen jó.
Lelőhelye Afrikában:
Éretlen kókuszdió.

Profok elájulnak.
[Chopin: Gyászinduló.]

Tanársegédek locsolják őket.

Profok.
[Tell Vilmos, nyitány]
Mi balga ő, mi balga ő!
E felelet falrengető!
Mi balga ő, mi balga ő: ez hát falrengető!
Meg-meg-meg-meg-meg-meg-meg-meg-kell
Őtet buktatni
Mi balga ő, mi balga ő…

Gáliczkő.
[Traviata: Germont ária]
Ó ha tudnák, mily sokat
Magoltam egy hét alatt,
S most, hogy idekerültem,
Mindent elfelejtettem.

I. prof.
Ez csak üres kifogás, buktassuk meg a pofát!
Megtanulja legalább az organikus kémiát.

Gáliczkő.
Ébredjen fel bennük az emberi lelkiismeret,
Engedjenek át, ki eddig annyit szenvedett,
És akkor majd meglátják, ki lesz az első diák!
Majd meglátják, csak engedjenek át…

IV. prof.
[Megjött már a fecskemadár]
Jól van, még egy új kérdést kap
Kvantumkémiából;
Nem lesz nehéz válaszolni,
Mégpedig kapásból:

A hexaklór-diszilánról
Meséljen hát gyorsan,
Kötéseinek fajtáit
Nevezze meg sorban!

Hermitikus, önadjungált
E probléma magva,
Írja fel majd a mátrixát,
De ne hagyja itt abba.

Eredményét vizsgálja meg
Csernyus integrállal;
Nyilvánvaló, hogy mi jön ki,
Ha kész a számolással.

Kórus súgva.
[Csön-csön gyűrű]
Pé-pi, dé-pi, dé-pi, dé-pi, dé-pi

Gáliczkő.
Pé-pi, dé-pi, dé-pi, dé-pi, dé-pi, pé-pi.

Kórus.
Dé-pi, pé-pi, dé-pi, pé-pi…
Heteropoláros, elektronhiányos…
Olyan, mint egy komplex centrális atomja.
Tésyné az egyetlen egy ligandumja.

Profok.
Jól van, jól van megfelelve:
Méltó, méltó az elégségesre.

Diplomaosztás

Kórus.
[Trabadur: Katona-kórus]
Íme jöttünk szenvedésünk jutalmáért,
Oklevelünk nagy pecsétjét megszolgáltuk mi.
Sok-sok évig Bunsen-tűzben pörkölődtünk,
Laborbűzben görnyedezve éltünk.
Két hetenkint szulfonáltunk,
S közben egymás lábán álltunk,
A laborban oly kevés a hely.

Nitrozálás, észterezés, hidratálás,
Tetejébe digerálás járt még;
A laborba, hogy ha belépsz,
A fejedből kimegy az ész,
Azt se tudod, hogy mi az a sav…

De: kitalálod, vagy a könyvből kipuskázod,
És ha nem, a köpenyeden látod.

Kórus.
Öt évig sokat tanultunk
Vizsgáztunk és diplomáztunk
Odakint a magyar ipar vár:
Kutatásban, újításban, tudományban
Valamit nekünk is tenni kell már.

Üzemmérnökök menetelve bevonulnak.

Üzemmérnökök kórusa.
Mi is jöttünk diplomáért,
Mint az oklevelesek,
Gügyeségi faktorunk
Az övéknek csak fele lett:
Mert minket csak három évig
Okítottak, neveltek.

Egy lépcsőben, két lépcsőben
Megszerzed a lúdtalpad,
Elsatnyulsz és dioptriád 1, 2, 3, 6.

A dékán közben kiosztotta a diplomát. A diákok együtt énekelnek tovább.

Üzemmérnökök kórusa.
[Mi is jöttünk sorba állni]
Üzemmérnöknek egy szelet,
Okleveles kettőt kap;
Teljesen mindegy, hogy milyen
Egy vagy két fokozat,
Mert diplomád egyre használ:
Arra, hogy tra-la-la, la-la-la, la-la-la.

Mind együtt.
[IX. Szimfónia: an die Freude]
Földön túli boldogságban
Bűzlik a vegyész világ:
Felavatták Gáliczkőt, Pancsert,
És a kis Kocsonyát.
Örvendj Te is, tisztelt néző,
Zengjük a megváltás dalát,
Lehúzzuk a függönyt,
És befejezzük az operát.

[Szöktetés a szerájból]
Mert: Akinek ennyi rossz kevés,
Azt érje gáncs és megvetés;
Akinek ennyi rossz kevés,
Az maradjon továbbra is vegyész!

Vége
[Gregorián dallam: Hálaistennek!]

Vicinális Dugóhúzó 1974, 125–134. p.