i.
A kör négyszögesül.
Csak mindig belesül.
Van ez így jobb körökben.
Szögell és tovaröppen.
ii.
A kör négyszögesül.
De csak körülbelül.
Az ívet hívja húrja,
arra is lenne útja.
„Persze… Mégis… ki tudja.”
És már maga is unja.
iii.
A fakírok körében
akad egy-egy derék,
hogy Semmiért Egészen
olyan négy-szöges épp.
