Megcsapottak rovat

„S félig harmatos Linnéjét…”

II. évfolyam 1. szám · 1998. január

biológia, botanika, Carl Linné, Linné rendszertana, Fazekas Mihály

„Már meglátott: gereblyéjét
És kapáját elteszi,
S félig harmatos Linnéjét
Pipája mellé veszi.”

Ponticulus Hungaricus

Kvíz

Beküldendő a szerző neve és a vers címe.

Csokonai Vitéz Mihály: Főhadnagy Fazekas Úrhoz. (1804)

Jegyzet

„Csokonait Fazekashoz, a Ludas Matyi írójához, mély és őszinte barátság fűzte. Fazekas 14 évi katonáskodás után, 1793-ban vonult nyugdíjba alig 30 éves korában. Nagy mértékben hozzájárult Csokonai természettudományos ismereteinek gazdagításához. Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1807-ben adták ki a Magyar Füvészkönyvet, a Linné rendszere szerint készült első magyar botanikai munkát. E nagy mű előkészítése már Csokonai életében javában folyt, és így Csokonainak Fazekas révén alkalma nyílott kora természettudományi eredményeivel, elsősorban a növénytannal megismerkedni. Csokonai tájleíró verseiben növénytani ismereteit, virágok, fák stb. neveit, fel is használta. A Fazekashoz fűződő kapcsolata, a vele folytatott társalgásai egyébként – e korszak és mindkettőjük enciklopédikus érdeklődésének megfelelően – kiterjedt a bölcseletre, a nyelvújítás problémáira, a világirodalomra és e kor magyar irodalmának számos kérdésére.”

További részlet a versből:

„Ő, akinek Bellónától^*
Magasztalva van neve,
A gőgösség hagymázától
Irtózván kertész leve.”

^* „Bellona a rómaiaknál a háború istennője volt. A fenti sorok arra utalnak, hogy Fazekas a katonai pályát megunva kertész lett, visszavonult a természet világába, annak törvényeit kutatja, szépségében gyönyörködik.” – Jancsó Elemér jegyzete..

„Most érkezünk a város főutcájához. Az egykori Várad utca Debrecen virágkorában, az ezerféle árut kínáló későközépkori vásárok idején lett Piac utcává. … Az 58. számú ház, a falán látható emléktábla tanúsága szerint, elődjéről híres: abban élt Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője. A domborművek (Tóth Árpád apjának, Tóth Andrásnak művei) a Lúdas Matyi öt jelenetét ábrázolják, egy pedig Fazekas és Csokonai barátságának állít emléket. Fazekasra, a botanikusra emlékeztet a Vármegyeháza utcán, a tudós-költő egykori kertje helyén kialakított kis emlékkert is.”

Debrecen város weboldala

Fazekas Mihály (1765–1828)

Carl Linné / Carolus Linnaeus (1707–1778)

Kronológia

1735	Carl Linné: Systema Naturae (A természet rendszere).
1737	Carl Linné: Genera Plantarum (A növények nemei vagy Növénynemzetségek).
1744	Bécsben megjelenik Kramer János György Tentamen Botanicum (Kísérleti botanika) című könyvének 2., javított és bővített kiadása, mely már tekintetbe veszi Linné rendszerét, de azt „a keresztény vallás szempontjából annyira veszéllyesnek tartja, hogy annak alapján fiúk, serdülők, semmiesetre sem taníthatók meg botanikára, a legszűzibb tudományra”.
1751	Carl Linné: Philosophia Botanica (Botanikai filozófia).
1753	Carl Linné: Species Plantarum (A növények fajai vagy Növényfajok).
1770	A nagyszombati egyetem botanikai tanszéket kap.
1774	Mária Terézia rendszeresíti a természetrajz tanítását a bölcsészeti fakultáson.
1777	A Ratio Educationis a királyi középiskolákban is bevezeti a természetrajz oktatását.
1778, 1781, 1783	Az erdélyi Benkő József szólaltatja meg Linné rendszerét először magyarul.
1804	Csokonai Vitéz Mihály: Főhadnagy Fazekas Úrhoz.
1807	Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar Fűvész Könyv

1966	A Linné által a természetre alkalmazott hierarchikus osztályozási módszer megjelenik az első objektum-orientált programozási nyelvben, a Simula 67-ben is.

Források

Csokonai Vitéz Mihály: Versek. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta: Vargha Balázs. 3., átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981. (Csokonai Vitéz Mihály minden munkája.) 686. p.
Csokonai Vitéz Mihály válogatott művei. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Jancsó Elemér. Bukarest: Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, é. n. (Haladó hagyományaink.)
Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar Fűvész Könyv melly a’ két magyar hazábann találtatható növényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. Debreczen: Csáthy György, 1807–Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988.
Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1936.
Dahl, Ole-Johan – Myhrhaug, Bjorn – Nygaard, Kristen: SIMULA 67 Common Base Language [A SIMULA 67 programozási nyelv definíciója]. Oslo: Norwegian Computing Center, 1968. (Simula Information S–22.)
Nygaard, Kirsten – Dahl, Ole-Johan: The Development of the Simula Languages. History of Programming Languages. = ACM SIGPLAN Notices 16 (1981) ?, 439–493. p. (különszám).