Hídverés rovat

Calotropis procera

A szodomai alma
Bognár János
biológia, növénytan, Calotropis procera

A Calotropis procera Aiton (Szodomai alma–Szodomabirs) a Holt-tenger vidékén és az Arab-félszigeten gyakori növény a meténgfélék (Apocynaceae) családjából. Őshazája Délkelet-Ázsia.

A Holt-tenger a Masada magaslatról

Egyszerű, keresztben átellenesen álló, tagolatlan, lapátalakú leveleik válla tompa, csúcsa lekerekített. A levélszél hullámos, a levélnyél rövid a levelek erezete élrefutó szárnyas. A virág a családra jellemző, a sziromlevelek csúcsa élénk bordó, és a porzókör tövén félhold alakú florális nektáriumokat találunk.

Calotropis procera

A Bibliában az Ószövetség könyveiben többször említik, egy apokrif irat (Salamon Bölcsessége) részletesen tárgyalja. A római Josephus Flavius is írt róla a Kr. e. II. században, később őrá hivatkozva Tacitus ismerteti meg a növényt az antik római világgal. Milton „Elveszett Paradicsom” című művében is fontos szereplő ez a finom pelyhes szőrzettel borított, minden részében tejnedvet tartalmazó bokor. Gyógynövény melynek hatóanyagai között szteroid szívglikozidokat és éhségérzetet csökkentő vegyületeket találtak. Igazán híressé azonban almaszerű tüszőtermése tette. Az érett termés erősebb nyomásra egy pukkanással felnyílik, belőle selyemszálú magok százai repülnek szét és kezünkben csak a termésfal vékony, jelentéktelen, silány foszlányai maradnak. Nem élvezhető, sőt nincs is húsa, hanem üres belül s ha kissé erősebben nyomja meg az ember, puffanással szétpattan. Csábítóan szép külseje és hitvány tartalma, illetőleg üressége miatt a Biblia a bűn jelképének is tekinti ezt a termést.

Calotropis procera Aiton – Szodoma almája / Szodomabirs

A keresztény irodalomban a kezdetektől ez a termés a világ hiúságainak értelmetlenségét példázta. Tertullianus a bosszúálló Isten büntetésének titulálja. Szent Ágoston már teológiai érvként említi Isten csodatevő ereje mellett, Aranyszájú Szent János erkölcsi példázatnak használja, amikor a hiúságot és képmutatást ostorozza.

A szodomai alma termése

Irodalmunkban először Temesvári Pelbárt említi. A legenda ősforrásának tekintett apokrif művet magyarul először Heltai Gáspár publikálta („A Bölcs Salamon királnak könyvei”, Kolozsvár, 1552). Egy idézet ebből a fordításból:

„…ezek a Holt tenger mellett való almák, amelyek kívül igen szépek, de belül rakvák hamuval, mint írják a historikusok.”

A reformáció–ellenreformáció hitvitáiban mindkét oldalon gyakran bevetett fegyver volt a szodomai alma. Bornenissza Péter a képmutatókat hasonlítja az ominózus terméshez. Pázmány Péter prédikációiban a kétszínűséget, a hiúságot, álnokságot ostorozó erkölcsi tanítást teszi szemléletessé amikor így ír:

„…szép kívül, de büdös porral és párával telik, mint a felfújt hólyag és füstté lesznek, ha az ember belé harap. Illyenek a világ javai.”

Verestói György és Inczédy József híres református hitszónokoknál a halotti beszédek visszatérő motívuma lett az „így múlik a világ dicsősége” vagy az „ime porrá leszünk” bemutatására is alkalmas termés. Csúzy Zsigmond kiváló Pálosrendi szónok a hit védelme mellett nem fukarkodott az udvari élet képmutatásainak ostorozásával, és gyakran hasonlította az álnok udvaroncokat a szodomai almához. A világi fordulatot Szenci Molnár Albert tetézi amikor a hízelgő, hitvány, álszent törtető hivatalnokokat ostorozza a szodomai gyümölcshöz hasonlítva őket.

Ezután nem meglepő, hogy világi szépirodalmunkban is találunk példákat a Calotropis-terméssel kapcsolatban. Csokonai kezdő poétaként egyik korai versében írja:

„Vélnéd, hogy a nyalkán pirosló Sodoma,
A legjobb gyümölcsök szép paradicsoma:
Pedig ha skarlátja szádba ketté válik,
Várt gyönyörűséged mind hamuvá válik.”

Az ember tragédiája konstantinápolyi jelenetében Lucifer így beszél:

„Mi kár, hogy szép eszméid újolag,
Csak ollyan hírhedett almát teremnek,
Mely künt piros, de béle por.”

Évtizedekkel később Jókai még ismerte a „mesét”, de csak félig-meddig:

„a Genezáreth partján az almákban hamu van;”

a színteret a Holt-tenger vidékéről másik tóhoz helyezte át, s a legendához ironikus kételkedést fűzött:

„hát aztán hogy tenyészik tovább az ilyen hamut termő gyümölcsfa?”

Calotropis sp-1

Manapság a Calotropis nemzetség egy másik faja a Calotropis gigantea a közismert sztár növény. A hazájában madar néven ismert cserje gyökeréből állítanak elő egy hatékony éhségérzet csökkentő, fogyókúrákban általában hatékony készítményt. A Cefamadar gyártásához a szárított gyökérkérget használják. A gyökér kérgének a fő alapanyagai a gyanták, keserű alkotóelemek és a szívre ható kardenolidglikozidok.

Az irodalmi rész forrása

Lukácsy Sándor: Egy toposz történetéhez. = Irodalomtörténeti Közlemények 98. évf. (1994) 4. füzet. 512–520. p.