Megcsapottak rovat

A fény- és hangsebesség viszonyáról – költőien

fizika, fény- és hangsebesség

A természetrajzi költemény képtelenségét beláttató költő egyik balladájában (akarva vagy akaratlanul) arra mutatott példát, hogy a természettudományos tények nagyon is jó helyen lehetnek a versben. Azt szemlélteti itt, de költői nyelven, nem szakszerű meghatározással, hogy a fény sokkal gyorsabban terjed, mint a hang:

„Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással
Fehér sulyka messze villog,
Oh! irgalom …”

  1. sulyka, sulyokrégies, népi elnevezés mosáskor a ruha verésére használt vastag, nyeles falap.

Beküldendő a szerző neve és a mű címe.

Arany János: Ágnes asszony. (Ballada) [1853]
[Természetesen szó nincs arról, hogy Arany tudatosan akarta volna a fenti viszonyt ábrázolni, de ez már egy más kérdés.]

Arany János játékai.