·
Gulliver utazásai
a Világ számos távoli országába
matematika, fizika, kémia, biológia, mezőgazdaság stb.
„Az 1720-as évtized […] a swifti életmű legjelentősebb szakasza. […] ennek az évtizednek a közepén jelent meg az egész életmű legjellemzőbb és legellentmondásosabb remekműve is: a Travels into Several Remote Nations of the World by Lemuel Gulliver (1726), amely nemcsak az angol, de az egész világirodalom egyik legkiemelkedőbb szatírája. […] A korabeli Anglia lilliputi problémái között botladozó, segítőkész óriás Gulliver nyájas humorától — a szatíra érveinek ad absurdum vitelével Swift a világirodalom legkeserűbb negatív utópiájáig — dystopiáig — viszi a történetet, egy olyan világba, ahol a lebnizi univerzum harmóniája helyett a teljes diszharmónia uralkodik, ahol ugyanúgy nincsen rend a lehető világok »legjobbikában«, mint ahogy Voltaire Candide-jában sem. A mű egésze látszólag ellentmond a felvilágosodás szinte minden nagy, haladó gondolatának. Valójában azonban Swift nem ókonzervatív, múltba süppedő, a túlhaladott értékeket fenntartani akaró gondolkodó, hanem az emberi létben rejlő veszélyekkel, ellentmondásokkal viaskodó író, aki a létünket, önbizalmunkat, magatartásunkat fenyegető összes objektív és szubjektív erőt felismeri, mizantrópiájának alapvető oka pedig az, hogy nem tud igazi, valóságos kiutat mutatni.” (Részlet a Világirodalmi lexikon Jonathan Swift szócikkéből.)
·
Mert a szívnek teljességéből szól a száj
A betegség mint a szereplők és a társadalom jellemzésének eszköze Jókai Mór műveiben
orvoslás, betegség, Jókai Mór
Jókai a betegségek leírásakor alapos természettudományi műveltségről tesz tanúbizonyságot, s összevetve az orvosi szakkönyvekkel, mint látni fogjuk, igen precíz ismeretekkel rendelkezik.
·
Rabelais doctor, az egyetemes humanista
orvos, orvoslás, Rabelais
Németh László kifejezésével, a század gátszakadásából vetődött föl ez a francia humanista orvos, akit hasonló, szatirikus társadalombírálatra ihletett, mint Rotterdami Erasmust és késztette utópia hirdetésére, mint az angol Morus Tamást és később az olasz Tomasso Campanellát.
·
Németh László orvosi tanulmányairól
orvos, orvoslás, Matos László, Németh László
Betegségéről, a hipertóniáról szóló leveleinek gyűjteménye a legkülönösebb orvosi könyv, amit valaha is írtak. Az író-orvos vérnyomás naplója drámaian tömör kor- és kórrajz, tanúja annak, hogyan őrzi meg a betegség börtönéből is kísérleti műhelyt alakító értelem az emberi tudatot és méltóságot; az orvos-író megfigyelései pedig a klinikai gondolkodás követésének örömével ajándékozzák meg a fiatalabb pályatársakat. Az írás hőse ezért nem a hipertónia, hanem a kísérletező ember, akit a magas vérnyomás, e furcsa népbetegség szorít védekezésre.
·
Az éghajlatváltozása és a naptevékenység
Berkes Zoltán (1908–1993)
Berkes Zoltán, paleoklimatológia, klímaváltozás, napállandó, Zoltán Berkes, paleoclimatology, climate change, solar constant
Berkes Zoltán éghajlatváltozási elmélete fontos szerepet töltött be a magyar paleoklimatológiai kutatás történetében. A kutatásai során a Nap ciklikus változásaiban látta a klímaváltozás okát. Kiemelendő, hogy szovjet nyomás ellenére kihangsúlyozta a szén-dioxid szint emelkedését és az így okozott üvegházhatást.